Újabb fokozatba kapcsolt az energia- és gázválság a múlt héten Németországban: Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kihirdette a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát.
Félig elzárt gázcsap
Erre azért volt szükség, mert az orosz Gazprom június közepe óta technikai okokra hivatkozva jelentősen, 40-60 százalékkal csökkentette a Németországba irányuló gázexportot (és más uniós országok ellátását is visszavágta).
Hétvégi hivatalos közlés szerint a maximális gázmennyiségnek mindössze 40 százaléka jön az Északi Áramlaton keresztül.
Ha a helyzet nem javul, a gáztározókat sem lehet majd a szükséges, 90 százalékos szintig feltölteni novemberig, egyéb források bevonása nélkül. Jelenleg mintegy 60 százalékos a feltöltöttség.
Ráadásul július 11-től menetrendszerű karbantartási munkálatok kezdődnek gázvezetéken, aminek következtében mintegy két hétre teljesen leáll majd a szállítás.
A német kormány nem zárja ki, hogy az orosz óriáscég – szintén technikai okokra hivatkozva – további hetekre vagy akár meghatározatlan időre meghosszabbítja majd a leállást.
A válsághelyzet ugyan egyelőre nem jelent korlátozásokat, de a gázszolgáltatókat már arra hívhatják fel, hogy „rugalmasabban“ (más forrásból) szerezzenek be gázt, vagy használják a gáztározókat.
Az ellátásbiztonság jelenleg garantált, de feszült a helyzet
-ismerte el a német gazdasági minisztérium.
A takarékoskodás már eddig is alapelvárás volt mind a vállalatok, mind a lakosság irányába. A minisztérium számos szervezettel összefogva már külön kampányt is indított ebből a célból, és konkrét tippeket ad – például arra, hogyan spórolhatnak a háztartások a gázzal.
Az alkancellár pedig jó példával kíván előjárni: egy lapinterjúban elárulta, hogy tovább csökkentette zuhanyzási idejét – saját bevallása szerint amúgy sem zuhanyzott soha öt percnél hosszabban.
Elszálló gázárak
Bár ez Magyarországról nézve akár viccesnek is tűnhet, a német fogyasztóknak aligha van kedvük mosolyogni: a már amúgy is magas gázszámláik ugyanis extrém mértékben emelkedhetnek tovább – és akkor még nem beszéltünk az egyéb rezsiköltségek megugrásáról.
A Die Welt statisztikái szerint a gázár 20-30 euró volt megawattóránként hosszú évek átlagában, most viszont hatszor ennyi, 125 euró.
A lap szerint az energiatőzsdéken az árak jelenleg egyértelműen meghaladják azokat a szerződéses árakat, amelyekben a nyugati cégek hosszútávon megállapodtak az oroszokkal (igaz, általában utóbbi árakat is – diszkontokkal – a piaci árakhoz igazítják). A hiányzó mennyiséget már most is csak jóval drágább forrásból lehet pótolni, az orosz szállítások elapadása esetén pedig további áremelkedés várható. Ez előbb-utóbb kis kiigazításokkal, de minden fogyasztónál le fog csapódni.
A gázszámla megduplázódása biztos, de a négyszeres árnövekedés sem zárható ki. Az LNG-szállítmányok mintegy 2,5-szer drágábbak az orosz vezetékes gáznál
-írja a német lap.
Nincs árplafon
Arra megvan a jogi alap, hogy a gázszolgáltatók megugró beszerzési költségeiket szinte azonnal áthárítsák a fogyasztókra az energiagazdálkodás összeomlásának elkerülése érdekében. Ehhez a riasztási fokozat kihirdetése mellett az is szükséges, hogy hivatalosan megállapítsák „a Németországba érkező teljes gázimport jelentős csökkenését.”
Az energiabiztonságról szóló törvény „arányos emelést” említ, az áremelésnek valójában nincs plafonja.
A háztartások ebben az esetben nem lennének védettek az extrém magas gázárakkal szemben sem
- véli Thomas Engelke energiaszakértő. A szolgáltatóknak elég lenne egy héttel a tervezett áremelés előtt értesíteni vevőiket a drágulásról.
Szakértők szerint ugyanakkor az azonnali áthárítás még mindig a kisebbik rossz a fogyasztók szempontjából.
Amennyiben ugyanis a szolgáltatók csak az év végi elszámolásnál számláznák ki az áremelkedést, akkor egy 3 fős háztartásnak mintegy 1500-2000 eurót (600-800 ezer forint) kellene egyszerre befizetnie.
Erre pedig számos, amúgy is rossz anyagi helyzetben lévő háztartás (becslések szerint 3,5 millió ilyen van) nem lenne képes.
A Die Welt egy konkrét példával is előállt: számításai szerint – amennyiben teljesen leállnának az orosz szállítások, és a kieső mennyiséget az energiapiacokról kellene pótolni – a jelenlegi árszinthez képest 1680 euróval (672 ezer forint), a 2020-as árszinthez képest pedig 2640 euróval (1 millió 56 ezer forint) emelkedne egy 100 négyzetméteres lakás éves gázszámlája. (Ez persze csak durva becslés, mivel a gázár az energiatőzsdéken jelentősen ingadozik.)
A szegényeket védik
A német kormány ugyanakkor – a magyarral ellentétben – nem akar mindenkit megvédeni az emelkedő költségektől, már csak azért sem, mert ez túlságosan megterhelné a költségvetést. (Christian Lindner pénzügyminiszter, a német liberálisok vezére pedig azt is elvetette, hogy új hitelekből finanszírozzák a válság enyhítését.)
Ehelyett elsősorban a szegényeket, szociálisan rászorulókat támogatják, valamint egyszeri juttatásokkal és adókönnyítésekkel mérséklik az egyre súlyosabb terheket.
Kérdés persze, hogy ez a gyakorlatban mekkora segítséget jelent. A Scholz-kormány eddig két intézkedéscsomagot dolgozott ki erre, de további könnyítéseket sem zár ki. Az eddigi intézkedésekről itt írtunk:
A társadalom felé a fő üzenet azonban továbbra is a takarékoskodás – az árak miatt és azért is, mert már most el kell kezdeni a felkészülést a télre.
Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit a magyar helyzet hátteréről is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
Reménykedhetnek a hívek. 
