Bár elcsépelt jelző, most mégis indokoltnak tűnik: brutális mértékben emelkednek az energiaárak Németországban a Szövetségi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentései szerint.
Extrém drágulás
Az energiahordozók importjának árai idén áprilisban mintegy 157 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisit (és minimálisan, 0,4 százalékkal csökkentek idén márciushoz képest.)
A több mint 2,5-szeres növekedés mögött elsősorban a földgáz extrém mértékű drágulása áll: ennek az energiahordozónak az importja idén áprilisban négyszer került többe (301 százalékos plusz), mint egy évvel korábban (idén márciushoz képest pedig 2,1 százalékos pluszt regisztráltak).
Az importált kőszén ára 322 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi és 7,9 százalékkal az idén márciusi értéket. A behozott kőolajtermékek ára 107, a kőolajé mintegy 78 százalékkal emelkedett éves szinten (havi szinten pedig enyhe, 0,7 és 3,5 százalékos csökkenést regisztráltak).
Elsősorban az energia-behozatal nagyfokú drágulásának köszönhető, hogy az importárak az idei negyedik hónapban összességében csaknem harmadával, 31,7 százalékkal nőttek tavaly áprilishoz képest.
Ennél nagyobb megugrásra (32,6 százalék) 48 évvel ezelőtt, 1974 szeptemberében – az első olajválság idején – volt példa a statisztika szerint.
Az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal emelkedtek az importárak.
Ezek az adatok részben az ukrajnai háború hatásait tükrözik, áll a német hivatal jelentésében.
Nagyon tud fájni
Az energiaimport árának megugrása miatt óriási áremelkedést kénytelen elviselni a fogyasztók egy jelentős része is – ezt bizonyítják a legfrissebb, márciusi adatok.
Az energiaárak már amúgy is dinamikus növekedése a Covid-válsággal összefüggésben még erősebben folytatódott az Ukrajna elleni orosz háború következtében. Az energiatermékek aktuális áremelkedései részben már a korábbi válságok áremelkedéseihez mérhetők
- írja a német statisztikai hivatal.
Hozzáteszik: az üzemanyagárak emelkedése éves szinten még soha nem volt olyan jelentős az elmúlt évtizedekben, mint 2022. márciusban.
A benzinkutaknál az idei harmadik hónapban a szuperbenzinért 41,9, a dízelért 62,6 százalékkal kellett többet fizetnie egy autósnak, mint egy évvel korábban.
Az üzemanyagok átlagosan csaknem másfélszeres mértékben, 47,4 százalékkal drágultak.
A könnyű fűtőolaj a háztartások számára csaknem 2,5-szer lett drágább egy év alatt (144 százalékos plusz) – ekkora emelkedés szintén ritka volt korábban Németországban. Ilyen fejleményeket utoljára csak az 1974-es és az 1980-as olajválság, valamint a 2008/2009-es pénzügyi válság idején tapasztaltak.
A Check.24 összehasonlító portál adatai szerint egy átlagos német háztartás energiaköltségei 80 százalékkal nőttek egy év alatt – míg tavaly még "csak" 4043 euróra (1,6 millió forint) rúgott ez az összeg, idén már 7292 eurót (2,9 millió forint) tett ki.
Az energiaköltségek 2020 óta folyamatosan növekedtek, 2021 vége óta pedig szabályosan felrobbantak
- mondta Steffen Suttner, a portál igazgatója az ARD közszolgálati televízió híradójának.
Ezt a trendet feltételezhetően tovább erősíti majd, hogy Németország már idén függetlenedni akar mind az orosz széntől, mind az orosz kőolajtól. (Az Európában irányadó Brent olaj az orosznál például jelenleg hordónként 30-35 dollárral drágább.)
Célzott tehercsökkentés
De mit tesz a német kormány ennek ellensúlyozására? Berlin ebben a tekintetben (is) teljesen más utat választ, mint a magyar kormány:
nem fagyasztotta be a rezsiárakat és nem vezetett be árstopot a benzinre – azaz nem akar mindenkit megvédeni az áremelkedéstől –, hanem adókönnyítéssel, a visszatérítések növelésével, illetve a rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű csoportok kompenzációjával próbál segíteni.
Ami a magyar helyzetet illeti: az árstoppal – amely az üzemanyagok mellett néhány alapélelmiszerre is kiterjed – a magyar kormány politikailag nyert, és szakértők szerint az egyelőre csak mérsékelten hat a költségvetésre. A rezsicsökkentésről ugyanakkor szakértők egy része azt mondja: bár jól hangzik, valójában igazságtalan, hiszen a jómódúakat is tehermentesíti, miközben annak óriási költségét adók formájában mindenki megfizeti.
Visszatérve Németországra: a Scholz-kormány két intézkedéscsomagot dolgozott ki a lakossági terhek enyhítésére. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az első, a kormány által még február végén elfogadott csomag elemei a következők:
- 2022. július elsejével eltörlik a megújuló energiák támogatását célzó pótdíjat (EEG-Umlage), amely az áramárba van beépítve. Az erről szóló törvényt a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag április végén már el is fogadta. Ezzel a fogyasztók költségei összesen 6,6 milliárd euróval csökkennek.
- Egyszeri fűtési támogatás. A lakhatási támogatásban részesülő kiskeresetűek 270 eurót (két fős háztartás esetén 350 eurót, minden további családtag esetén pedig 70 eurót) kapnak fűtési költségekre. A rászoruló diákok esetében ez az összeg 230 euró. Az erről szóló törvényt a Bundestag mellett már a törvényhozás felsőháza, a Bundesrat is elfogadta.
- Emellett 2022. januárig visszamenő hatállyal évi 1000-ről 1200 euróra emelik a munkavégzéssel kapcsolatos költségek térítését, 363 euróval növelik a jövedelem adómentes részét, valamint emelik az ingázóknak járó költségtérítést is. Minderre már szintén rábólintott a Bundestag és a Bundesrat.
A második tehermentesítő csomagot április végén fogadta el a német kormány, ennek elemei a következők:
- Három hónapig mérséklik az üzemanyagok adóterhelését. Ez a benzin esetében mintegy 30, a dízel esetében pedig 14 eurócent csökkenést jelent literenként.
- Minden munkavállaló egyszeri, 300 eurós támogatást kap.
- A családok gyerekenként 100 euró, szintén egyszeri támogatásban részesülnek.
- A szociális ellátásra jogosultak 200, a munkanélküli segélyben részesülők 100 eurót kapnak – ezek szintén egyszeri kifizetések –, a tömegközlekedést használók kedvezményes jegyben részesülnek.
Mindez részben vagy egészben már szintén átment a törvényhozáson. Az Oroszország elleni szankciók és a magas energiaárak miatt kárt szenvedő cégeket pedig a többi közt likviditást segítő hitelprogrammal, valamint kezességvállalási programmal segítik állami és tartományi szinten.
Kérdés persze, hogy mindez mire lesz elég, és a gyakorlatban mekkora segítséget jelent majd a rászorulóknak.
Olaf Scholz kancellár a napokban mindenesetre jelezte:
a tovább emelkedő energiaköltségek és a rekordmértékű infláció miatt (májusban 7,9 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit) újabb tehermentesítő csomagok is elképzelhetők.
A közelmúltban lapcsoportunk rendezvénye, a Klasszis Klub vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 312,99 pontos, 0,24 százalékos csökkenéssel, 132 855,51 ponton zárt kedden. 
