6p

Moszkva számos uniós tagország esetében csökkentette a gázszállításokat a héten technikai okokra hivatkozva. A németek szerint el kell kezdeni a felkészülést az esetleges gázhiányra. Az EU még rá van szorulva az orosz gázra, a szénre és a nem vezetéken érkező olajra ugyanakkor embargót vet ki.

Visszafogja az EU-ba irányuló gázszállításokat a világ legnagyobb földgázkitermelő vállalata, az orosz Gazprom. Keddi közlése szerint a Németországba irányuló gázexportot mintegy 40 százalékkal csökkenti: az eddig szokásos 167 millió köbméter helyett csak 100 millió köbméter gáz szállítását tudja biztosítani az Északi Áramlat vezetéken keresztül naponta. Később már 60 százalékos korlátozás bekövetkezéséről szóltak a beszámolók.

Közben kiderült az is, hogy a technikai problémákkal indokolt lépés nem csak Németországot érinti:

a gázszállítások csökkenéséről számolt be Csehország és Ausztria, valamint Szlovákia és Olaszország is.

Csak egy mozdulat. Vlagyimir Putyin orosz elnök a TurkStream orosz-török gázvezeték átadásán 2020. január 8-án Bojko Boriszov bolgár kormányfő, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Aleksandar Vucic szerb elnök társaságában. Forrás: Kremlin.ru
Csak egy mozdulat. Vlagyimir Putyin orosz elnök a TurkStream orosz-török gázvezeték átadásán 2020. január 8-án Bojko Boriszov bolgár kormányfő, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Aleksandar Vucic szerb elnök társaságában. Forrás: Kremlin.ru

A hivatalos indoklás szerint a vezeték kiindulópontjánál hiányoznak a német Siemens gázkompresszorai, a karbantartási műveletek pedig elhúzódnak.

A Siemens Energy szerint jelenleg a kanadai Montreálban végeznek karbantartást egy gázturbinán, amely kompresszor segítségével növeli a vezetékben lévő nyomást. A műveletet csak ott tudják elvégezni, a Kanada által Oroszországra kivetett szankciók miatt azonban a cég egyelőre nem tudja leszállítani a már elkészült turbinákat.

Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint ugyanakkor politikai döntésről van szó, és fennáll a további korlátozások veszélye.

Bár a miniszter igyekezett lenyugtatni a kedélyeket mondván, hogy a csökkentés Németországban nem okoz ellátási problémákat, mások korántsem ilyen nyugodtak.

Nehéz tél jöhet

Klaus Müller, a német szövetségi hálózati ügynökség elnöke szerint további nyomást kell gyakorolni a cégekre és a háztartásokra, hogy takarékoskodjanak a gázzal, a bérbeadóknak például a jelenleg előírt 20-22 foknál alacsonyabb hőmérsékletet is elég lenne biztosítani a kiadott lakásokban, tette hozzá.

Fontos, hogy a lehető legtöbb gázt spóroljuk meg, és így át tudjuk vészelni a következő telet, tette hozzá. Szerinte a Gazprom lépése bizonytalanságot gerjeszt, és felsrófolja a gázárakat.

Müller úgy véli, hogy ha a 40 százalékos csökkentés hetekig tartana, az Németországban is problémákat okozna. A nyarat még kihúznák, a télre való felkészülés érdekében ugyanakkor sürgősen fel kell tölteni a tározókat, részben orosz gázzal.

A szállítások esetleges leállása komoly problémákat okozna a német vállalatoknál. Mintegy 60 százalékuk rövidtávon nem tudná helyettesíteni a földgázt, a nagy energia-felhasználók kétharmada tevékenysége jelentős korlátozására vagy akár leállítására kényszerülne.

Ingbert Liebing, a kommunális vállalatok szövetségének elnöke pedig a Die Weltnek azt mondta: az orosz gázszállítások további csökkenésére és esetlegesen hiányhelyzetre is fel kell készülni.

Moszkva egyébként ebben az évben már beszüntette Lengyelország, Bulgária, Finnország, Hollandia és Dánia gázellátását, mivel ezek az államok nem voltak hajlandók teljesíteni az új fizetési feltételeket. (A cégeknek a Gazprombanknál kell számlát nyitniuk, az euro- vagy dollár-befizetéseket pedig a banknál át kell váltani rubelre.)

Függő viszony

Az EU egyelőre erősen rá van szorulva az orosz gázra, mégha már sikerült is csökkenteni a függőséget: míg 2021-ben az EU-ba importált földgáz 40 százaléka származott Oroszországból, idén áprilisban már csak 26 százalék volt ez az arány Ursula von der Leyen szerint.

Az Európai Bizottság elnöke nemrég jelezte, hogy tovább kell menni ezen az úton.

Egy olyan időszakban vagyunk, amikor csökkenteni tudjuk függőségünket az orosz olajtól, 90 százalékkal év végéig. Reméltem, hogy el tudjuk érni a 100 százalékot, de ehhez egyhangú álláspont szükséges. Ezért a 90 százalék év végéig jó eredmény. Most pedig a gázzal kell foglalkoznunk

- jelentette ki május végén az Európai Parlamentben, ahol a részleges olajembargóról döntő EU-csúcs eredményeit értékelték. Egy lépés a függetlenedés irányába az a héten bejelentett megállapodás is, amely értelmében Izrael Egyiptomon át keresztül exportál majd földgázt Európába.

Az EU-nak tehát igen ambíciózus céljai vannak az Oroszország elleni energia-embargót tekintve, és azt előbb-utóbb minden energia-hordozóra kiterjesztené annak érdekében, hogy megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását a Kreml számára – és nyilván azért is, hogy ne legyen többé kiszolgáltatva Moszkva a mostanihoz hasonló, hirtelen korlátozásainak.

A szenet már kitiltották

Az orosz szén importjának betiltásáról már április elején döntés született – ez volt az első alkalom, hogy az EU büntetőintézkedést hozott az orosz energiaszektorral szemben.

A szankció  augusztus elején lép életbe, megvárva a még élő szerződések lejártát.

Bár az uniós szénimport csaknem 70 százalékát az orosz szén tette ki, azt relatív könnyű más forrásból pótolni, rádásul az értékben eltörpül az olaj- és a gázimporthoz képest.

Míg a szénért 15 millió eurót, addig az olajért és a gázért 850 millió eurót fizetünk Oroszországnak naponta

- mondta Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel think tank kutatója még áprilisban.

Részleges olajembargó

Ezután következett a már említett májusi EU-csúcson elhatározott olajembargó, amely – elsősorban a magyar kormány vétója miatt – nem lett teljes.

Tehát év végéig csak a tengeri szállításra terjed ki, a vezetéken szállítottra egyelőre nem – Magyarország, Szlovákia és Csehország továbbra is kapni fogja az olajat a Barátság-kőolajvezetéken keresztül.

Az  ukrajnai orosz invázió előtt az EU-ba importált kőolaj 27 százaléka volt orosz. Több ország gazdasága (így Magyarországé is) ki van neki szolgáltatva, jóval nehezebb alternatív forrást találni helyette, mint a szén esetében, a leválás pedig több évet és jelentős befektetéseket igényelne.

Ráadásul az orosz Ural olaj jelenleg hordónként mintegy 35 dollárral olcsóbb a világpiaci referenciának számító Brentnél.

A leváláshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztést ugyanakkor az EU hajlandó dotálni, ezért is indította el a RePowerEU tervet. Ennek  keretében mintegy 300 milliárd euróval támogatja (igaz, nagyrészt már létező forrásokból) a függetlenedést az orosz energiahordozóktól.

Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit a fenti témákról is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:

 Rácz András Oroszország-szakértő pedig az orosz-ukrán háború mozgatórugóiról beszélt lapunknak:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Így változtathatja meg a Baross Gábor-terv a magyar vasutat
Privátbankár.hu | 2026. október 13. 11:33
Végignéztük a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet: az uniós forrásokkal hosszú idő után először indulhat biztos anyagi háttérrel a magyar vasút átalakítása.
Makro / Külgazdaság Ki érti ezt? Megint ugyanaz történik a magyar benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. október 13. 09:09
A nemzetközi helyzetet nem éppen tükrözik az itthoni árfejlemények az üzemanyagok piacán.
Makro / Külgazdaság A vasútépítés volt az építőipar egyik húzóereje augusztusban
Privátbankár.hu | 2026. október 13. 08:30
A 142 százalékos növekedés hozzátett az építőipar augusztusi erős teljesítményéhez, az új szerződések volumene viszont visszaesett.
Makro / Külgazdaság Magyar Péternek emiatt fájhat a feje: mérlegre tette a GKI az uniós ezermilliárdokat, ez sült ki belőle
Privátbankár.hu | 2026. október 13. 06:52
Óriási összegek, de csak mérsékelt hatás? Erre jutottak a szakértők.
Makro / Külgazdaság Ilyen jövő várhat ránk: az IMF szerint az egész világ a gázra léphet, még az oroszok is
Privátbankár.hu | 2026. október 13. 06:24
Idén már nem változik semmi, jövőre viszont minden jelentősebb gazdaság meglódulhat.
Makro / Külgazdaság Tompíthatják a kínai veszedelmet az európai autógyárak
Király Béla | 2026. október 13. 05:44
A napokban az EU és Kína megegyezett arról, hogy az ázsiai cégek visszafogják a hibridek exportját. Peking cserébe a vámháború enyhítéséért a ritkaföldfémekhez való európai hozzáférést is garantálja. Az egyezség akár a magyar gazdaság számára is előnyös lehet.
Makro / Külgazdaság Nagyot emelkedett az olaj- és a gázár, gyenge kezdés a Wall Streeten
Privátbankár.hu | 2026. október 12. 16:50
A kereskedés kezdetekor alig mozdultak a legnagyobb New York-i tőzsdeindexek, a Brent olaj hordónkénti ára viszont már 107 dollár felett jár.
Makro / Külgazdaság Döntött az ügyészség Matolcsy György védőjének panaszáról a Simor András-ügyben
Privátbankár.hu | 2026. október 12. 13:55
A gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetői nyomást helyezhettek az Erste Bankra, hogy Simor András lemondjon felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy korábban „hamis mesének” nevezte a felvetést.
Makro / Külgazdaság Kidobott pénz vagy pluszvédelem két biztosítás ugyanarra?
Dr. Gazda Zsuzsanna | 2026. október 12. 10:11
Előfordul, hogy úgy kötünk különböző biztosításokat és fizetünk akár éveken át díjat több biztosítónak, hogy nem tudjuk: biztosításaink részben vagy akár teljes egészében ugyanarra a kockázatra nyújtanak fedezetet. Kár esetén jelent ez bármiféle előnyt? Vagy csak feleslegesen kidobott pénzről van szó? A válasz nem is olyan egyszerű – derül ki a Pénzügyi Békéltető Testület előtti ügyekből.
Makro / Külgazdaság Még be sem vezettük, de már segít az euró
Privátbankár.hu | 2026. október 12. 09:12
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az euróbevezetési szándékot tartja az egyik legerősebb hozamcsökkentő tényezőnek. Ezt nyilatkozta a Portfolio-nak Tardos Gergely.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG