Visszafogja az EU-ba irányuló gázszállításokat a világ legnagyobb földgázkitermelő vállalata, az orosz Gazprom. Keddi közlése szerint a Németországba irányuló gázexportot mintegy 40 százalékkal csökkenti: az eddig szokásos 167 millió köbméter helyett csak 100 millió köbméter gáz szállítását tudja biztosítani az Északi Áramlat vezetéken keresztül naponta. Később már 60 százalékos korlátozás bekövetkezéséről szóltak a beszámolók.
Közben kiderült az is, hogy a technikai problémákkal indokolt lépés nem csak Németországot érinti:
a gázszállítások csökkenéséről számolt be Csehország és Ausztria, valamint Szlovákia és Olaszország is.
A hivatalos indoklás szerint a vezeték kiindulópontjánál hiányoznak a német Siemens gázkompresszorai, a karbantartási műveletek pedig elhúzódnak.
A Siemens Energy szerint jelenleg a kanadai Montreálban végeznek karbantartást egy gázturbinán, amely kompresszor segítségével növeli a vezetékben lévő nyomást. A műveletet csak ott tudják elvégezni, a Kanada által Oroszországra kivetett szankciók miatt azonban a cég egyelőre nem tudja leszállítani a már elkészült turbinákat.
Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint ugyanakkor politikai döntésről van szó, és fennáll a további korlátozások veszélye.
Bár a miniszter igyekezett lenyugtatni a kedélyeket mondván, hogy a csökkentés Németországban nem okoz ellátási problémákat, mások korántsem ilyen nyugodtak.
Nehéz tél jöhet
Klaus Müller, a német szövetségi hálózati ügynökség elnöke szerint további nyomást kell gyakorolni a cégekre és a háztartásokra, hogy takarékoskodjanak a gázzal, a bérbeadóknak például a jelenleg előírt 20-22 foknál alacsonyabb hőmérsékletet is elég lenne biztosítani a kiadott lakásokban, tette hozzá.
Fontos, hogy a lehető legtöbb gázt spóroljuk meg, és így át tudjuk vészelni a következő telet, tette hozzá. Szerinte a Gazprom lépése bizonytalanságot gerjeszt, és felsrófolja a gázárakat.
Müller úgy véli, hogy ha a 40 százalékos csökkentés hetekig tartana, az Németországban is problémákat okozna. A nyarat még kihúznák, a télre való felkészülés érdekében ugyanakkor sürgősen fel kell tölteni a tározókat, részben orosz gázzal.
A szállítások esetleges leállása komoly problémákat okozna a német vállalatoknál. Mintegy 60 százalékuk rövidtávon nem tudná helyettesíteni a földgázt, a nagy energia-felhasználók kétharmada tevékenysége jelentős korlátozására vagy akár leállítására kényszerülne.
Ingbert Liebing, a kommunális vállalatok szövetségének elnöke pedig a Die Weltnek azt mondta: az orosz gázszállítások további csökkenésére és esetlegesen hiányhelyzetre is fel kell készülni.
Moszkva egyébként ebben az évben már beszüntette Lengyelország, Bulgária, Finnország, Hollandia és Dánia gázellátását, mivel ezek az államok nem voltak hajlandók teljesíteni az új fizetési feltételeket. (A cégeknek a Gazprombanknál kell számlát nyitniuk, az euro- vagy dollár-befizetéseket pedig a banknál át kell váltani rubelre.)
Függő viszony
Az EU egyelőre erősen rá van szorulva az orosz gázra, mégha már sikerült is csökkenteni a függőséget: míg 2021-ben az EU-ba importált földgáz 40 százaléka származott Oroszországból, idén áprilisban már csak 26 százalék volt ez az arány Ursula von der Leyen szerint.
Az Európai Bizottság elnöke nemrég jelezte, hogy tovább kell menni ezen az úton.
Egy olyan időszakban vagyunk, amikor csökkenteni tudjuk függőségünket az orosz olajtól, 90 százalékkal év végéig. Reméltem, hogy el tudjuk érni a 100 százalékot, de ehhez egyhangú álláspont szükséges. Ezért a 90 százalék év végéig jó eredmény. Most pedig a gázzal kell foglalkoznunk
- jelentette ki május végén az Európai Parlamentben, ahol a részleges olajembargóról döntő EU-csúcs eredményeit értékelték. Egy lépés a függetlenedés irányába az a héten bejelentett megállapodás is, amely értelmében Izrael Egyiptomon át keresztül exportál majd földgázt Európába.
Az EU-nak tehát igen ambíciózus céljai vannak az Oroszország elleni energia-embargót tekintve, és azt előbb-utóbb minden energia-hordozóra kiterjesztené annak érdekében, hogy megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását a Kreml számára – és nyilván azért is, hogy ne legyen többé kiszolgáltatva Moszkva a mostanihoz hasonló, hirtelen korlátozásainak.
A szenet már kitiltották
Az orosz szén importjának betiltásáról már április elején döntés született – ez volt az első alkalom, hogy az EU büntetőintézkedést hozott az orosz energiaszektorral szemben.
A szankció augusztus elején lép életbe, megvárva a még élő szerződések lejártát.
Bár az uniós szénimport csaknem 70 százalékát az orosz szén tette ki, azt relatív könnyű más forrásból pótolni, rádásul az értékben eltörpül az olaj- és a gázimporthoz képest.
Míg a szénért 15 millió eurót, addig az olajért és a gázért 850 millió eurót fizetünk Oroszországnak naponta
- mondta Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel think tank kutatója még áprilisban.
Részleges olajembargó
Ezután következett a már említett májusi EU-csúcson elhatározott olajembargó, amely – elsősorban a magyar kormány vétója miatt – nem lett teljes.
Tehát év végéig csak a tengeri szállításra terjed ki, a vezetéken szállítottra egyelőre nem – Magyarország, Szlovákia és Csehország továbbra is kapni fogja az olajat a Barátság-kőolajvezetéken keresztül.
Az ukrajnai orosz invázió előtt az EU-ba importált kőolaj 27 százaléka volt orosz. Több ország gazdasága (így Magyarországé is) ki van neki szolgáltatva, jóval nehezebb alternatív forrást találni helyette, mint a szén esetében, a leválás pedig több évet és jelentős befektetéseket igényelne.
Ráadásul az orosz Ural olaj jelenleg hordónként mintegy 35 dollárral olcsóbb a világpiaci referenciának számító Brentnél.
A leváláshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztést ugyanakkor az EU hajlandó dotálni, ezért is indította el a RePowerEU tervet. Ennek keretében mintegy 300 milliárd euróval támogatja (igaz, nagyrészt már létező forrásokból) a függetlenedést az orosz energiahordozóktól.
Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit a fenti témákról is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
Rácz András Oroszország-szakértő pedig az orosz-ukrán háború mozgatórugóiról beszélt lapunknak:
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
