Vlagyimir Putyin orosz elnök kemény játékot játszik az Európai Unióval: az Ukrajna lerohanása után bevezetett szankciók miatt válaszcsapásként – technikai okokra hivatkozva – csökkentette a gázszállításokat a Gazprom legnagyobb vásárlóinak. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy recesszióba süllyedhet a kontinens gazdasága, és ha hideg tél lesz, az európaiak fagyoskodni fognak. Az Európai Központi Bank (EKB) arra figyelmeztetett, hogy az eurózóna gazdasága jövőre 1,7 százalékkal zsugorodna, ha Oroszország teljesen elzárná a gázcsapot. Mindez óriási politikai nyomást gyakorol a kormányokra, emellett pedig alááshatja a blokk éghajlatvédelmi céljait is, ha a gázüzemű erőművek kapacitáscsökkenését széntüzelésűekkel pótolják.
Ami azonban az orosz gazdaságot illeti, a forgatókönyv súlyos recesszióval és a Szovjetunió összeomlásakor tapasztalt zsugorodáshoz hasonló termeléscsökkenéssel jellemezhető – figyelmeztetett az EKB.
Az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő, a Balti-tenger alatti Északi Áramlat-1 gázvezeték-páron a szokásos gázmennyiségnek csupán 40 százaléka áramlik, ami a németországi mellett Franciaország, Olaszország és Ausztria ellátását is súlyosan érinti. Az oroszok az Északi Áramlat-1 gázszállításának visszafogását azzal indokolták, hogy a karbantartást követően néhány turbinát nélkülözniük kell, mivel azok a nyugati szankciók miatt nem érkeztek vissza Kanadából. A német és olasz vezetők szerint mindez konkrét hazugság, aminek célja, hogy már a nyár közepén felhajtsa a gázárakat, és akadályozza az európai gáztárolók feltöltését, gázhiányt okozva a télen, ami miatt Európa kénytelen lesz enyhíteni a szankciókat.
Magyarország, eddig úgy tűnt, megússza az ellátási problémákat. A hétvégén azonban arról értesítette a Török Áramlatra kötött vevőit a Gazprom, hogy június 21-től június 28-ig leállítja a vezetéken a gázszállítást karbantartás miatt – értesült a G7. Tavaly ősz óta Magyarországra is ezen a vezetéken érkezik az orosz gáz több mint harmada, kiváltva az ukrán tranzit szinte egészét, noha elvben az ukrán útvonal is bármikor felpörgethető. (A gáz szintén jelentős része Ausztria felől érkezik hazánkba, míg Szlovákián, Horvátországon és Románián keresztül jön a gáz kisebb hányada.) A Török Áramlat leállása azonban nem csupán Magyarország számára jelentős érvágás, hanem az európai ellátás szempontjából is, főként az Északi Áramlaton történt korlátozás miatt.
A Gazprom mindezen túl már korábban leállította a szállítást Lengyelországba, Bulgáriába, Hollandiába, Finnországba és Dániába, miután az ottani energiavállalatok nem voltak hajlandók meghajolni a Kreml azon követelése előtt, hogy a szállításokat rubelben fizessék ki.
„Tudomásul kell venni, hogy Putyin jelentősen csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, részben azért, hogy feljebb tornássza az árakat, és erre nekünk is reagálnunk kell az intézkedéseinkkel” – mondta Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter egy televíziós interjúban vasárnap késő este, hozzátéve, hogy „a helyzet igen feszült”.
„Nagyon komolyan vesszük a helyzetet, de felkészültek vagyunk. Nehéz időket élünk, és nem is lesz könnyebb” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn a Politico újságírójának.
A gázhiány miatt több ország is a szénerőművek beindítását tervezi
Ausztria a hétvégi kormányzati válságtanácskozást követően úgy döntött, hogy újranyitja a Graz melletti, két éve bezárt mellachi szénbányát, és a stájerországi szénerőművet, miután a szerződött gázmennyiség csupán felét szállítja a Gazprom. A tényleges újranyitás azonban csak akkor történik meg, ha az orosz gáz szállítása teljesen megszűnik. Ha pedig újraindulna majd a szénbánya és az erőmű, akkor is csak 70 százalékra csökkenne a mostani 80 százalékról az orosz gáztól való osztrák függőség, a függetlenedés pedig éveket vesz még igénybe. Éppen ezért Ausztriában takarékossági intézkedéseket vezetnek be, ami érinti a lakossági fogyasztást is – számolt be a döntésről a Népszava.
Lengyelország az otthoni fűtésre használt szenet kívánja támogatni, míg Hollandia hétfőn úgy döntött, hogy elveti a négy széntüzelésű erőművének korlátozására vonatkozó korábbi terveit.
Olaszország kormányát keddre válságülésre hívta össze Mario Draghi miniszterelnök, ahol az orosz gázszállítás leállásának esetére dolgoznak ki intézkedéseket. Az olasz miniszterelnök korábban szorgalmazta két cseppfolyósított földgáz újragázosító egység építését, és Katarral, Angolával és Algériával tárgyalt gázszállítási megállapodásokról.
Németországban a politikusok kínosan hangsúlyozzák, hogy a szén visszatérése csupán átmeneti, és nem veszélyezteti azt a célkitűzést, hogy az ország 2030-ra nullára csökkenti a szénből származó energia használatát. A szén csupán tartalékként szolgál az energiaszektor számára, lehetővé téve az ország számára, hogy a tél előtt felhalmozza gázkészleteit. Eközben pedig a tiszta energia gyors növelésén dolgozik, melynek politikai támogatását az orosz invázió csak tovább növelte.
„Németországban jelenleg egyáltalán nincs olyan terv, amely kétségessé tenné a szén kivezetésének időpontját” – mondta Christoph Bals, a Germanwatch zöld civil szervezet igazgatója.
Ennek ellenére is fokozza a politikai feszültségeket a szénfelhasználás növelésének engedélyezése. A konzervatív ellenzék emiatt erősen bírálta Robert Habecket, főként, hogy a miniszter közben kizárta, hogy Németország három megmaradt atomerőműve az év vége után is üzemben maradjon.
„Nem értem, hogy a zöld klímaminiszter miért akar inkább több szénerőművet működtetni, mint szén-dioxid-semleges atomerőműveket” – mondta Jens Spahn, a kereszténydemokraták parlamenti frakcióvezető-helyettese hétfőn a német televíziónak. Az atomerőművek leállítását ugyanakkor pártja korábbi vezetője, Angela Merkel is elfogadta.
Habeck elismerte, hogy a lépés „tabutörés”, de azt állította, hogy az atommal kapcsolatos szabályozás megváltoztatása csak a jövő év végén éreztetné hatását, azaz túl későn ahhoz, hogy ezen a télen segítsen, ebben pedig Olaf Scholz kancellár is megerősítette – foglalta össze a Politico a helyzetet.
Egekben az olaj és a szén ára
Az oroszok rövid távon elérték céljukat, ugyanis a holland gáztőzsde (TTF) júliusi határidős gázárai a múlt hetihez képest 50 százalékkal emelkedtek, de a hosszabb távú kötések is hasonlóan magas áron történnek, miközben az európai gáztárolók jelenlegi töltöttsége 54 százalék körül van. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy 90 százalék körüli töltöttségi szint sem jelentene önmagában megoldást a télre, ha az orosz szállítás leállna.
Eközben a gáz részleges kiváltására képes szén ára is az egekbe ugrott, amit az orosz szén augusztustól érvényes uniós exporttilalma is tovább emelt. A szén ára a rotterdami széntőzsdén (API2 ICE) így mára a januárinak több mint háromszorosa.
Enyhe emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok pénteken. 
