Netanjahu szeptember végén, washingtoni látogatása során nyilvánosan támogatta a tervet. Legutóbbi kijelentései azonban arra utalnak, hogy Izrael és az Egyesült Államok között nézetkülönbségek vannak a továbblépést illetően. A Hamász szintén kifogásolja a terv bizonyos részeit – írja a Reuters.
Diplomaták szerint a felek mélyen beágyazott álláspontjai – mind Izraelé, mind a Hamászé – megnehezítik a terv előmozdítását, amely nem tartalmaz konkrét határidőket vagy végrehajtási mechanizmusokat. Ennek ellenére jelentős nemzetközi támogatást kapott.
Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
Netanjahu kedden több bejegyzést is közzétett az X-en az ENSZ-szavazásra reagálva. Egyikben méltatta Trumpot, egy másikban pedig azt írta, az izraeli kormány úgy véli, hogy a terv békét és jólétet hozhat, mivel előirányozza Gáza „teljes demilitarizálását, lefegyverzését és deradikalizálását”.
„Izrael béke- és jólétkét nyújtja minden szomszédunk felé”, és felszólítja a környező országokat, hogy „csatlakozzanak hozzánk a Hamász és támogatóinak kiszorításában a térségből” – írta.
Arra a kérdésre, mit értett a miniszterelnök a Hamász „kiszorítása” alatt, szóvivője úgy fogalmazott: ez „annak biztosítását jelenti, hogy ne legyen Hamász Gázában, ahogy azt a 20 pontos terv körvonalazza, és hogy a szervezet ne legyen képes a gázai palesztinok kormányzására”.
A Trump-terv nem rendelkezik a Hamász kiszorításról
Trump 20 pontos terve tartalmaz egy olyan részt, amely szerint azok a Hamász-tagok, „akik elkötelezik magukat a békés együttélés és a fegyvereik leadása mellett, amnesztiát kapnak”, és azok, akik távozni akarnak, biztonságos áthalást kapnak harmadik országokba.
Egy másik pont szerint a Hamász beleegyezik abba, hogy semmilyen szerepet nem tölthet be Gáza irányításában. A tervben nincs olyan kitétel, amely kifejezetten a szervezet feloszlatására vagy Gázából való távozására szólítana fel.
A dokumentum arról is rendelkezik, hogy a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóság reformjai végső soron „hiteles utat teremthetnek a palesztin önrendelkezés és államiság felé”.
Az ENSZ-szavazás előtt Netanjahu vasárnap kijelentette, hogy Izrael továbbra is ellenzi a palesztin államiságot. Erre azután került sor, hogy szélsőjobboldali koalíciós partnerei tiltakoztak egy, az USA által támogatott nyilatkozat ellen, amely utalást tett a palesztin függetlenség felé vezető útra.
Netanjahu továbbra is ellenzi a Palesztin Hatóság bármilyen szerepét Gázában.
Többnemzeti erő a háború utáni Gázában
A BT-határozat felhatalmazta egy többnemzeti erő bevetését, amelyet Trump terve szerint ideiglenesen telepítenének Gázába a terület stabilizálására. A határozat szövege emellett kimondja, hogy az államok csatlakozhatnak egy „Békebizottsághoz”, amely Gáza újjáépítését és gazdasági helyreállítását felügyelné.
Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad
A Hamász bírálta a határozatot, mondván, hogy az „nem felel meg a palesztin nép politikai és humanitárius jogainak”, amely elutasít minden olyan nemzetközi gyámsági mechanizmust, amely Gázát érintené.
A Hamász közleménye szerint bármilyen nemzetközi erőt csak Gáza határain kellene bevetni a tűzszünet ellenőrzésére, és ENSZ-felügyelet alatt; a szervezet arra figyelmeztetett, hogy az ilyen erő elveszítheti pártatlanságát, ha megpróbálja lefegyverezni.
Reham Owda, gázai palesztin politikai elemző szerint a Hamász nyilatkozata inkább kifogásnak tekinthető, mint teljes elutasításnak – egy kísérletnek, hogy tárgyalási mozgásteret teremtsenek a nemzetközi erő mechanizmusairól és a békebizottság szerepéről.
A tűzszünet Izrael és a Hamász között október 10-én lépett életbe, Trump többlépcsős béketervének részeként. Izrael részben kivonta erőit, de továbbra is Gáza 53 százalékát ellenőrzi, és a felek kölcsönösen vádolják egymást a megállapodás megsértésével.
Abu Abdallah, a középső Gázában élő, lakóhelyét vesztett vállalkozó szerint a palesztinok támogatnák egy nemzetközi erő bevetését, ha ez azt jelentené, hogy Izrael teljesen kivonja csapatait.
„A Hamász nem dönthet egyedül a sorsunkról, de nem akarunk egy megszállást, Izraelt, lecserélni egy másikra, egy nemzetközi megszállásra” – mondta telefonon.
BUX: 106 072,63 pont, -1,2 százalék záráskor. 
