Ma reggel hat órakor karbantartás miatt elkezdte leállítani a gázszállítást az Északi Áramlaton az üzemeltető cég, a Nord Stream AG – ez a vezeték látja el orosz gázzal Németországot és számos más európai országot.
Tíz nap szünet – vagy ki tudja, mennyi
A Svájcban bejegyzett, de az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő vállalat közlése szerint a karbantartási munkálatok tíz napig, július 21-ig tartanak majd. Addig egyáltalán nem érkezik majd gáz Németországba.
A hivatalos közlés szerint az évi rendszereséggel elvégzendő munkálatok keretében a biztonsági rendszereket, az áramellátást, a tűz- és gázvédelmet, valamint az elzáró- és szigetelőszelepeket ellenőrzik, és szükség esetén javítják vagy kalibrálják. Emellett szoftverfrissítéseket is végeznek a vezeték irányító rendszerében.
A gázvezetéket felügyelő szövetségi hálózati ügynökség, a Bundesnetzagentur szerint a munkálatok nem közvetlenül a vezetéken, hanem a kompresszorállomásokon zajlanak majd, és azokat normális körülmények között a tervezett határidőn belül be lehet fejezni.
A jelenlegi körülmények azonban – legalábbis politikai értelemben – aligha nevezhetők normálisnak. Oroszország ugyanis február végén megtámadta Ukrajnát, amire válaszul az EU hat szankciós csomaggal, többek közt gáz- és részleges kőolajembargóval sújtotta Moszkvát.
Számos nyugati vezető attól tart, hogy a Kreml bosszúból nem fogja újraindítani a szállítást az Északi Áramlaton, vagy ismét csak csökkentett mennyiséget küld majd Európába, és ezzel több mint nehéz helyzetbe hoz számos uniós országot.
Az mindenesetre tény, hogy a Gazprom – technikai okokra hivatkozva – június közepétől már 40-60 százalékkal csökkentette a Németországba irányuló gázexportot, valamint más uniós országok ellátását is visszavágta. Ennek nyomán Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter júniusban kihirdette a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát – ez ugyan még nem jelent korlátozást, de a cégektől és a lakosságtól is takarékosságot kérnek.
Megint tekertek egyet a gázcsapon
Ráadásul hétfőn további csökkenésről számolt be több uniós ország.
Az Eni olasz energiaszolgáltató szerint ezúttal harmadával csökken az Olaszországba érkező orosz gáz mennyisége: mostantól az eddigi 31 millió helyett csak 21 millió köbméter gáz érkezik majd. Az osztrák OMV a Gazprom tájékáztatására hivatkozva szintén azt közölte, hogy a szlovák határ közelében lévő Baumgartennél már 70 százalékkal kevesebb gáz érkezik a rendelt mennyiségnél.
Az orosz szállítás június közepe óta Ausztria esetében is visszaesett, eddig azonban „csak” 50 százalékkal kevesebb gáz érkezett a megszokottnál.
Német lapértékelések szerint most (újabb) drasztikus csökkenésről van szó.
Emlékeztetnek arra is, hogy Ausztria és Olaszország az orosz gáz csak egy kis részét kapja a most karbantartott Északi Áramlaton keresztül, a nagyobbik rész Ukrajnán és Szlovákián, a Transgason keresztül érkezik hozzájuk.
Oroszország Lengyelország, Bulgária, Hollandia, Dánia és Finnország irányába már korábbanl eállította gázexportját, mivel ezek az országok nem voltak hajlandók áttérni az új, rubeles fizetési rendszerre.
Mindenre felkészülnek
A német kormány mindenesetre nem túl optimista. Oroszország kiszámíthatatlan, nem csak az Ukrajna elleni háborút, hanem a szabályok betartását tekintve is, például ami az energiaszállításokat illeti, jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter ma Tokióban hivatalos látogatásán a Spiegel szerint.
„Emiatt minden eshetőségre felkészülünk” - fűzte hozzá a Zöld-párti politikus.
A Bundesnetzagentur elnöke pedig mindenkit arra kért, hogy takarékoskodjon a gázzal.
„Egész különböző jelzéseket kaptunk Oroszországból. Vannak olyan szóvivők a Kremlben, akik azt mondják, hogy a Siemens-turbina segítségével ismét jóval több gáz jöhet. De vannak nagyon harcias megnyilatkozások is a Kremlből. Őszintén szólva, senki sem tudja (hogy mi lesz)” - mondta Klaus Müller.
A Gazprom júniusban azzal indokolta a szállítások csökkentését, hogy a Siemens-turbinákat Kanadában karbantartják, és a szankciók miatt nem kapják őket vissza. A kanadai kormány ugyanakkor a hétvégén jelezte, hogy engedélyezi az elkészült turbinák leszállítását Németországba. Bár ez ellen az ukrán kormány tiltakozott, a német kormány válaszul jelezte: az uniós szankciók nem érintik a gázszektort.
Ha ez valóban megtörténik, akkor megint lehetőség van a szállítások növelésére, jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Egyúttal visszautasította azokat a vádakat, miszerint a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják a gáz- vagy olajszállításokat. Szerinte teljesítik szerződésbeli kötelezettségeiket, és képesek teljes egészében biztosítani Európa energia-ellátását.
Az EU azonban már nem hisz a Kremlnek – Németország mellett Franciaország is a legrosszabbra készül.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter tegnap egyenesen azt mondta: a kormány az orosz szállítások teljes leállását tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, és már kidolgozott egy vésztervet erre az esetre.
Igaz, Franciaország csak relatív kis mértékben függ az orosz gáztól – igényének 17 százalékát fedezi Oroszországból.
Németország szintén komolyan számol ezzel az eshetőséggel, és – már a télre való felkészülés jegyében – igyekszik feltölteni tárolóit, a takarékoskodás mellett. Utóbbi egyébként már csak azért is érdeke mindenkinek, mert elszálltak az energiaárak, és további brutális emelkedés várható:
Szintén a tárolók feltöltésével és spórolással készül az idei télre Ausztria, amely földgázigényének 80 százalékát fedezi Oroszországból. Az Osztrák Energiaügynökség már kidolgozott egy tervet a függetlenedésre: Ausztria 2027-ig teljes egészében képes lenne erre – azaz áldozatokkal, de orosz import nélkül is fedezni tudná földgázszükségletét.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 1,72 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
