Versenyt fut az idővel Ausztria. Nyugati szomszédunk – amely gázellátás szempontjából ki van szolgáltatva Oroszországnak, hiszen földgázigényének 80 százalékát onnan fedezi –, a fűtési szezon kezdetéig, októberig 80 százalékig szeretné feltölteni a gáztárolóit. Ehhez az osztrák kormány 6,6 milliárd eurót biztosít a költségvetésből.
80 százalékos töltöttség szükséges ahhoz, hogy az ország az orosz szállítások esetleges leállása esetén is nagyobb problémák nélkül kihúzza a telet.
A tárolók töltöttsége a héten 46 százalékra nőtt – szakértők szerint ha a betárolás a jelenlegi ütemben halad, akkor őszig elérik a 80 százalékos célt.
Készülnek a télre
Az osztrák kormány a héten megvitatta a gázellátási helyzetet, és úgy döntött, hogy – Németországgal ellentétben – egyelőre nem lépteti magasabb, második fokozatba a vészhelyzeti tervét. Ugyanakkor arra utasította a nagyfogyasztókat, hogy – amennyiben tudnak – készüljenek fel az egyéb energiahordozókra, mindenekelőtt a kőolajra való átállásra.
A lakosságot pedig arra kérte, hogy (már a télre gondolva) ők is takarékoskodjanak az árammal és a gázzal.
Az intézkedésekre azután került sor, hogy június közepén a Gazprom – technikai okokra hivatkozva – jelentősen csökkentette az Északi Áramlat vezetéken keresztül Európába érkező gáz mennyiségét, ami számos európai országot, köztük Ausztriát is érintett. Az osztrák gáz- és olajipari konszern, az OMV szerint az oda szállított mennyiség a szokásos felére csökkent.
Ráadásul július 11. és július 21. között karbantartási munkálatok miatt teljesen leáll a szállítás az Északi Áramlaton, és nem zárható ki, hogy az orosz óriáscég – szintén technikai okokra hivatkozva – további hetekre vagy akár meghatározatlan időre meghosszabbítja majd a leállást.
Ha így történne, azt megérezné Ausztria is, még ha nem is annyira, mint Németország. Bár nyugati szomszédunk – mint arra a Der Standard emlékeztet – az Ukrajnán és Szlovákián keresztüli vezetéken kapja az OMV és a Gazprom közötti hoszútávú szerződés keretében biztosított orosz gáz nagy részét, egy kisebb rész az Északi Áramlaton, Csehországot érintve érkezik az országba.
Ha valóban nem indul újra a szállítás az északi vezetéken, valamint a másik útvonalon sem kap plusz mennyiséget Ausztria, akkor nyugati szomszédunk is magasabb, riasztási fokozatba lépteti majd a vészhelyzeti tervet. Az energia-ellátás fő garanciáját ebben az esetben a tárolók jelentenék.
"A mi biztosítékaink a nagy gáztárolóink. A fő cél ezért az, hogy még a tél előtt tele legyenek" – mondta Leonore Gewessler, zöldpárti környezetvédelmi miniszter.
Lesz fűtés
A szállítások korábbi csökkenése nem okozott problémát Ausztriának: a kieső mennyiséget más forrásokból fedezni tudták.
De mi történne akkor, ha Oroszország „tovább tekerne” a gázcsapon? A környezetvédelmi minisztérium számos forgatókönyvet végigjátszva már kiszámolta, hogy ebben az esetben meddig lenne elég a gáz.
Ezt több tényező is befolyásolja: az érkező orosz gáz mennyisége, a más forrásokból beszerezhető gáz mennyisége és a tárolókból felhasználható gáz mennyisége, valamint a cégek és a háztartások hajlandósága arra, hogy spóroljanak a gázzal vagy más energiaforrást használjanak.
Utóbbi persze az ártól is függ, amely várhatóan berobban majd az orosz szállítások leállása esetén, valamint attól is, mennyire szenvedi meg mindezt a gazdaság. Sok múlik azon is, milyen kemény lesz a tél, amikor általában háromszor annyi gáz fogy, mint nyáron.
Baj esetén az esetleges fogyasztási korlátozások alól mindenképp mentesülnének azok az erőművek és cégek, amelyek biztosítják a háztartások fűtését. Így az ígéretek szerint utóbbiak ellátása akkor sem kerülne veszélybe, ha Moszkva teljesen leállítaná a szállításokat, mint ahogy a kórházaké, az idősotthonoké és az oktatási intézményeké sem.
A cél ugyanakkor – az uniós célkitűzésekkel összhangban – az ilyen extrém helyzetek veszélyének elkerülése, azaz a függetlenedés az orosz gáztól.
Öt év a függetlenségig
Az Osztrák Energiaügynökség elemzése szerint Ausztria 2027-ig teljes egészében képes lenne erre – azaz orosz import nélkül is fedezni tudná földgázszükségletét.
Ehhez ugyanakkor az szükséges, hogy 2030-ig harmadával csökkenjen a gázfogyasztás (a gázfűtést például 50 százalékban zöld energiára "kapcsolnák át"), jelentősen növekedjen az osztrák biogáz- és zöld hidrogéntermelés, a fennmaradó földgázigényt pedig alternatív forrásokból fedezzék.
Ezen belül növelnék az európai importot – jelenleg Norvégiából jön a legtöbb gáz –, valamint alternatívaként szolgál az LNG Katarból és az Egyesült Államokból.
Ami az árakat illeti, a gázár az elmúlt egy évben elszállt – ezt mutatja az Osztrák Energiaügynökség Osztrák Gázárindexe is, amely a nagykereskedelmi árakat veszi alapul.
Eszerint a gázárak idén júliusban 311,3 százalékkal haladják meg a 2021 júliusi szintet, ami akkor is óriási növekedés, ha 2022. júniushoz képest 8,7 százalékos csökkenés figyelhető meg.
Az Osztrák Statisztikai Hivatal májusi statisztikái szerint pedig a háztartások által használt energia ára 25,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, a gáz pedig 79,6 százalékkal lett drágább.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
