Én még nem érzem a különbséget több oknál fogva sem, a benzináron kívül. Itt általában átalányt fizetnek az emberek, így én is. Így az emelés is csak az elszámoláskor jön ki

- mondta lapunknak Feri, aki már hosszú évek óta Bécsben él. A rezsiköltségek elszámolása általában a szerződéskötés dátumának évfordulója, az ő esetében például szeptember.

Mit tesz az állam?

Hozzátette ugyanakkor, hogy az állam  próbálja kompenzálni a drágulást, például utalvánnyal: 

Bécsben az emberek mar kaptak 150 eurós utalványt a Wienenergie-fűtésszámlához, illetve csak az osztrák fővárosban terveznek még további támogatásokat

Az egyszeri, 150 eurós „energiabónusz” egyébként minden háztartásnak jár. Akkor lehet beváltani, ha az éves jövedelem nem haladja meg az évi bruttó 55 ezer eurót - a háztartások 96 százaléka ebbe a kategóriába tartozik -, illetve többtagú háztartásoknál a 110 ezer eurót. Az utalványt nem lehet készpénzzé tenni, hanem az energiaszolgáltató céghez kell benyújtani, amely azt az éves elszámolásnál érvényesíti.

Az osztrák kormány eddig három csomagot fogadott el a drágulás ellensúlyozására, a legutóbbit  június közepén.

Eszerint 2026-ig 28 milliárd euróval támogatják a lakosságot (és részben a cégeket), elsősorban a szociálisan rászorulókat és a családokat.

Az intézkedések között szerepel például a szociális juttatások inflációhoz kötése, valamint egyszeri juttatások adása, valamint adózásbeli könnyítések. Az majd idővel derül ki, hogy mindez mennyire lesz hathatós segítség a gyakorlatban.

A benzinár is elszállt

Gyuri, aki Salzburgban él, egyelőre szintén csak részben érzi az áremelkedést:

Hogy a rezsi hogyan alakul, azt sajnos jelenleg nem tudom, mert ősszel lesz a leolvasás. De nem sokat fogyaszt az egyszemélyes háztartásom, nem is vagyok sokat a lakásban.

- mondta. Közvetlen környezetében egyelőre nem állandó téma az infláció, de az általános áremelkedést – hiszen az energia és alapanyagok drágulása előbb-utóbb mindenbe beépül – ő is tapasztalja:

Amit biztosan érzek, az az élelmiszer árának a növekedése. A benzin is elszállt, 2,15 euró (860 forint) körül mozog. A heti bevásárlásnál is még jobban oda kell figyelnem, mit veszek, a kenyérfélék például extrém drágák. Az életszínvonal (még) nem zuhant, de talán kár is feltételezésekbe bocsátkozni, mi lesz később. Mindenesetre nem éppen a hosszútávú, biztos tervezések időszaka ez.

Hozzátette: nem egyszerű a helyzete, de attól tart, hogy otthon, Magyarországon abszolút nem tudna kijönni a pénzéből.

Az Oroszországgal szembeni embargókkal kapcsolatban pedig azt mondta: ez Ausztriában is megosztó téma, és sokan úgy látják, hogy a szankciók jobban sújtják a helyieket, mint Oroszországot.

Mások ugyanakkor már nagyon is érzik az energia-árrobanást. Egy bécsi ismerősöm nemrég azt mesélte, hogy már nem süt többé otthon kenyeret elektromos sütővel – egyszerűen nem éri meg.

A helyzet rosszabbodásáról számolt be a közelmúltban a bécsi Caritas is: a segélyszervezet szerint idén mintegy 30 százalékkal emelkedett a támogatást kérők száma. Doris Anzengruber, a szervezet helyi vezetője a Der Standardnak azt mondta:

Azt hiszem, hogy a következő év sokak számára kemény lesz. Még több ember fog nálunk jelentkezni és tőlünk segítséget kérni. Sok utólagos fizetés csak jövőre válik esedékessé.

Sokan ugyanakkor már most érzik a drágulást. Egy általa említett nyugdíjasnak például havi 139 euróval (56 ezer forint) emelkedett a havi fűtés- és áramszámlája, egy fiát egyedül nevelő anya pedig arról panaszkodott, hogy az esedékes elszámolásnál 600 (240 ezer forint) eurós fizetési kötelezettséget állapítottak meg, és az eddigi összeg mintegy dupláját, 117 euró (47 ezer forint) helyett 240 eurót (96 ezer forint) kell majd havonta fizetnie.

Infláció: 46 éves csúcs

Ami a hivatalos adatokat illeti, jelentős megugrást mutat az Osztrák Energiaügynökség által kiszámolt Osztrák Gázárindex is, amely a nagykereskedelmi árakat veszi alapul.

Eszerint a gázárak idén júliusban 311,3 százalékkal haladják meg a 2021 júliusi szintet, ami akkor is óriási növekedés, ha 2022. júniushoz képest 8,7 százalékos csökkenés figyelhető meg.

Havi szinten egyébként ez az első mérséklődés idén február óta.

Az éves infláció is egyre gyorsul: a januári 5 százalékról májusra 7,7, júniusra pedig 8,7 százalékra nőtt az első becslés szerint. Ez a legmagasabb érték 1975 szeptembere óta – azaz a pénzromlás üteme csaknem fél évszázados csúcson van Ausztriában.

Az áremelkedés üteme időközben csaknem minden területen gyorsult. Az üzemanyagok és a fűtőolaj újbóli drágulása mellett egyértelmű áremelkedést látunk az éttermekben és az élelmiszer-kereskedelemben

-mondta Tobias Thomas, az Osztrák Statisztikai Hivatal igazgatója.  

Júniusról még nincsenek részletes adatok, de májusi statisztikák szerint a háztartások által használt energia ára 25,4 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A legnagyobb drágulást az extrakönnyű fűtőolajnál (97,8 százalék), a gáznál (79,6 százalék), a repülőjegynél (57,3 százalék), a gázolajnál (56,8 százalék) és a szuperbenzinnél (42,1 százalék) jegyezték fel.

Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok 9, a szállodák és az éttermek 7,3 százalékkal drágultak, ugyanakkor például a ruházati cikkeknél (1,2 százalék) vagy az egészségápolási termékeknél (2,5 százalék) alig volt változás.

A napi bevásárlásokat tükröző árkosár 8,4, a heti árkosár (ebben benne van már a benzin is) 15,4 százalékkal lett drágább egy év alatt Ausztriában.

Mi van itthon?

Magyarországon az osztráknál magasabb, 10,7 százalékos inflációt jegyeztek fel májusban. A lakossági rezsidíjak, valamint a benzinárak ugyan nem emelkedtek a kormányzati árstop miatt, de az élelmiszerek hivatalosan is csaknem 20 százalékkal drágultak 2021. májushoz képest a hivatalos adatok szerint.

Lapunk felmérése pedig azt mutatja, hogy itthon is csúcsra drágult a nagybevásárlás.