Gyakorlatilag a hétköznapi beszélgetések első számú témájává változott mostanra az áremelkedés - hüledezve mesélik egymásnak az ismerősök, családtagok vagy épp a közösségi médiában az idegenek, hogy mennyivel lett drágább egy-egy termék, amelyet egyébként rendszeresen vásárolni szoktak. Kormányzati szinten is egyre gyakrabban kerül elő az infláció témája - amelyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter "a szegények adójaként" jellemzett a minap.
Mondhatnánk, hogy a hónapok óta kitartóan emelkedő infláció tükrében már a szemünk sem rebben egy újabb vészjósló adatsor láttán, de a Privátbankár.hu júliusi Árkosár-felmérése szerint olyan csúcsok dőlnek meg mostanában élelmiszer-fronton, amelyeket teljesen elképzelhetetlennek tartottunk a felméréssorozat több mint 15 éves története során. Mert bár az elmúlt hónapokban több rekord is megdőlt (az Árkosár végösszegét és az éves áremelkedés ütemét tekintve is), arra mindeddig egyszer sem volt példa, hogy a 15 éve változatlan összeállítású élelmiszer-kosárért átlagosan közel 30 ezer forintot kelljen fizetni, ahogy arra sem, hogy a három vizsgált hipermarket átlagos áremelkedése meghaladja a 30 százalékot. Egészen mostanáig.
Durva: egy hónap alatt 6,6, egy év alatt 31,5 százalékkal emelkedtek az árak
Július 5-én jártuk végig három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletét kerestük fel ezúttal is. Azt sejtettük, hogy lendületes lesz az áremelkedés, de arra nem számítottunk, hogy
egyetlen hónap alatt is 6,6 százalékkal kúsznak fel az átlagos élelmiszerárak.
A három áruház közül kettőben is 10 százalék fölötti áremelkedést mértünk egyetlen hónap alatt, míg egy áruház 2 százalékkal olcsóbbra árazta a szimulált családi nagybevásárlást, mint júniusban - így jött ki a 6,6 százalékos átlagos havi (!) áremelkedés. Átlagosan 1 855 forinttal kellett többet hagynunk a kasszánál, mint egy hónappal ezelőtt - ez egészen extrém áremelkedést jelent.
Ami pedig az éves adatokat jelenti, ott már elfogytak a jelzők: még a "legszolidabb" áremelkedés is 25 százalék fölött volt, míg két másik áruházban 33 illetve 35 százalékot meghaladó áremelkedést mértünk. Ez azt jelenti, hogy
az éves élelmiszerár-emelkedés mértéke elérte a 31,5 százalékot a hazai hipermarketekben.
Még utoljára bevásárolhatunk 30 ezer alatt - ennyit az áthárításról
Átlagosan így 7 159 forinttal többet kell most a kasszánál hagynunk, mint tavaly júniusban. A teljes kosárérték két áruházban is 30 ezer forint fölé került, míg egy áruház egy hajszállal a 28 ezer forintos szint alatt tartotta árait. Ez azt jelenti, hogy az átlagos Árkosár-érték, vagyis
az átlagos havi családi nagybevásárlás ellenértéke 29 863 forintra emelkedett.
Lassan tehát végképp érdemes leszámolni azzal az illúzióval (ha valaki még nem tette), hogy az árstop vagy a szektorra kivetett újabb különadók miatti veszteséget csuklás nélkül lenyelik a piaci szereplők. Semmi sem tarthatja vissza a kereskedőket attól, hogy az árstop miatt benyelt veszteséget szétterítsék a többi terméken, vagy hogy a különadók jelentette extra terhet legalább részben ne csapják hozzá az egyébként is vaskos áremelésekhez. Gyakorlatilag az (árstopon kívüli) teljes termékskála szédületes tempóban drágul - minden kasszánál azért is sorbaállnak a vevők, hogy kipengethessék a gazdaságpolitika irányítói által a gazdasági szereplőkre kivetett "extra" terheket.
Az árstopos termékekre nincs többé akció
Amire már nem szentelnénk sok szót: az árstopos termékek ára természetesen továbbra is változatlan. A liszt, az olaj, a kristálycukor és a csirkemell is fillérre ugyanannyiba kerül most, mint egy hónapja. Ez egyébként azt is jelenti, hogy ezeknél a termékeknél mostanra már elképzelhetetlen az akciózás - korábban még előfordult, hogy a vevőcsalogatás jegyében akciót hirdettek akár az árstopos termékek közül is néhányra egy-egy áruházban, júliusban azonban ennek már nyoma sincs.
Az árstopos termékek közül tavalyhoz képest csak a liszt kerül érdemben (17,8 százalékkal) többe, mint egy éve, az olaj 9,8 százalékkal drágult, a cukor 4,5 százalékkal, a csirkemell pedig 0,7 százalékkal olcsóbb most, mint egy éve. (A tej esetében nem az árstoppal érintett 2,8 százalék zsírtartalmú termék szerepel az Árkosárban.)
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az első kérdés könnyen elintézhető, mivel érdemi árcsökkenésről nem beszélhetünk - bár tény, hogy egy-egy akció javíthat valamit a képen (a kávé és a tea például 18 százalékkal olcsóbb volt most, mint egy hónapja). Az árstopon kívüli termékek közül szinte minden drágább, mint egy hónapja volt, a legnagyobb áremelkedést az almánál (+55 százalék), a banánnál (+27 százalék), a krumplinál (+25 százalék) mértük, de ezen kívül is van több termék, ami 10 százalékot meghaladó mértékben drágult egyetlen hónap alatt (chips, csokoládé, sajt, narancslé).
Ami pedig az éves áremelkedést illeti: az árstopon kívüli termékek közül
a sertésmájas az egyetlen termék, amely nem drágult LEGALÁBB 10 százalékos mértékben.
Máskor a 10 százalékot meghaladó áremelkedést produkáló termékeket szoktuk kiemelni cikkeinkben, most 30-ból 26 termék tartozik ebbe a kategóriába... Egy év alatt a sajt drágult a legtöbbet, több mint kétszer annyiba kerül, mint 2021 júliusában (+102 százalék). Egészen elképesztő, ami a kenyér árával történik: gyakorlatilag ez is kétszer annyiba kerül, mint egy éve (+98 százalék - ezzel később külön is foglalkozunk). A dobogóra ezúttal is felfért a margarin, ami 70 százalékkal kerül többe, mint egy éve.
A legdurvább éves áremelkedést tehát a teljes élelmiszerkosarunkból a sajtnál, a kenyérnél és a margarinnál mértük.
Ez három olyan termék, amely jellemzően minden család asztalán ott szokott lenni... de a folytatás sem szívderítőbb, hiszen több mint 60 százalékkal drágult a tojás és a tejföl (valamint az árstopon kívüli 1,5 százalékos tej), több mint 50 százalékkal drágult a krumpli és a tészta - csupa olyan termék, amelyek nem luxuscikkek, rendszeresen kerülhetnének nem csak a felmérésünk alapját képező átlagos, de egy szegényebb család asztalára is.
Hogyan lehet védekezni a brutális áremelkedés ellen? Stratégiát válthatnak az üzletek
A legolcsóbb és a legdrágább áruház között most az utóbbi időben szokásosnál valamivel nagyobb, 3 370 forintos volt a különbség - ezen az árszinten ez 12 százalékot jelent, ennyit lehetne spórolni az áruház-választással.
Ha valaki mindent abban az áruházban szeretne megvásárolni, ahol épp a legolcsóbban adják, annak is 26 522 forintot kellene kifizetnie az egésznapos bevásárlótúra végén (ami a jelenlegi kánikulában azért különösen megterhelő lenne).
A hagyományos értelemben vett akciókban többé nem igazán bízhatunk. Stratégiaváltást látunk kibontakozni: háromféleképpen lehet érdemben árelőnyt elérni élelmiszer-fronton. Az egyik, ha többet vásárolunk (már akinek ez egyáltalán opció) - mennyiségi kedvezményből egészen sokat hirdetnek az áruházak, két vagy több termék vásárlása esetén hajlandóak valamennyit engedni az árból. A másik, hogy olcsóbb, jellemzően sajátmárkás terméket választunk - az akciós újságokat böngészve is látható, hogy a sajátmárkás termékek előtérbe kerülnek az élelmiszerosztályokon.
A harmadik fajta "akció" a hűségprogramokhoz kapcsolódik: azok kaphatnak kedvezményes árat, akik visszatérő vásárlók, vagy legalábbis regisztráltak az adott áruházlánc hűségprogramjába. Az Intersparban is láthatunk olyan árakat és ajánlatokat, amelyek csak a MySpar alkalmazással rendelkezőknek érhetőek el; megújította Bizalomprogramját az Auchan, változott a pontgyűjtés menete és hetente megújuló ajánlatokkal jelentkeznek a bizalomkártyásoknak; a Tescóban pedig rengeteg termék mellé kikerült a "Clubcarddal olcsóbb" felirat - tényleg széles körben kínálnak így értelmezhető árkedvezményeket az áruházban, a program megújulásáról felmérésünk elkészülése után közleményt is kiadtak.
Ez egyrészről örvendetes folyamat, hiszen érdemi spórolási lehetőségeket kínálnak a törzsvevőknek az áruházak - másfelől viszont ideje hozzászoknunk, hogy az akció mostantól nem jár mindenkinek. Simán az utcáról betévedve többé nem érdemes kedvezményekre apellálnunk. Fel kell iratkoznunk a hűségprogramokra, le kell töltenünk az applikációkat, személyes adatainkat és vásárlási szokásainkat pedig át kell adnunk az üzleteknek, ha nem akarunk extra mélyen benyúlni pénztárcánkba egy sima bevásárlásnál is.
Havi legolcsóbbak - drága kenyér, dinnye és sör
Ezúttal is kiválasztottunk 3 terméket, és megvizsgáltuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül (az Árkosár általános módszertanától eltérve), hol szerezhetjük be a legolcsóbban.
Korábban már jeleztük, milyen durva áremelkedést mértünk kenyér-fronton - gyakorlatilag duplázódott mindennapi kenyerünk ára egy év alatt. A Tescóban és az Intersparban is 519 forint volt a legolcsóbb, 1 kilós félbarna kenyér. A legolcsóbb versenyzőt az Auchanban azért találtuk, mert épp akcióztak: az eredetileg 549 forintos kilónkénti árról 400 forintos kilónkénti árra vitték le az 50 dekás szeletelt parasztkenyér árát. A folyamat egyáltalán nem szívderítő: ahogy laptársunk, az Mfor.hu írta a napokban, nemcsak Nyugat-Európához, hanem a régióhoz képest is durván drágult a kenyér ára Magyarországon. Egész Európa egyik legdurvábban dráguló kenyerét eszik a magyarok >>
A legolcsóbb dinnyét a Tesco kínálja, 259 forint volt a magyar termés kilója ottjártunkkor. Az Auchan és az Interspar kilónként 299-ért görög termesztésű görögdinnyét kínált - azzal a különbséggel, hogy az Intersparban csak az árcímkét hozhattuk volna el, maga a dinnye ugyanis éppen kifogyott.
A hőség továbbra is kitart, így felmerülhet az igény egy jó hideg dobozos sörre (persze nem rögtön a dinnye után) - ebből a legolcsóbb 169-ért az Auchanban kínált Holstein. Lehet azért ennél is olcsóbbat venni: a Tesco sajátmárkás Rastinger light söre ugyan 179 forintba kerül az átlagos halandónak, de Clubcarddal akár 129 forintért is beszerezhetjük a félliteres dobozt. Az Interspar legolcsóbb dobozos söre 199 forintért a Löwenbrau, de ehhez az árhoz 24 darabot kell megvennünk - MySpar alkalmazás használatával 209-ért Kőbányai sört tudtunk venni ottjártunkkor.
A KSH pénteken teszi közzé az infláció júniusi alaukulásáról szóló adatait - Privátbankár Árkosár felmérésünket szokás szerint egy nappal ezt megelőzően publikáljuk.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
