Nagy Márton: kétszámjegyű infláció és recesszió fenyeget

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjában tartott előadásában hangsúlyozta, hogy jelenleg magas inflációs környezetben vagyunk, ami megélhetési válságot okoz.

Meglátása szerint az infláció jelentős mértékben globális eredetű: az élelmiszer és energiaárak emelkedése hajtja leginkább. Ezek pedig közvetett hatásokon keresztül a maginflációba is begyűrűznek - mondta. A dollár ebben a környezetben erősödik, a paritás egyre közelebb van az euróval szemben, ez pedig szintén emeli a világ országaiban az inflációt, melyet a szegények adójaként jellemzett a miniszter – a Portfolio összefoglalója szerint.

Előadásában azt nem említette a miniszter, hogy a magyar kormány az áprilisi parlamenti választás előtt több ezermilliárd forintot szórt ki a költségvetésből a lakosság, családok, nyugdíjasok számára, mely jelentős inflációnövelő hatású intézkedés volt.

A miniszter emellett kijelentette: biztos benne, hogy 2023-ban recesszió lesz és ez eltarthat 2024 első félévéig.

Ha ugyanis le akarjuk hozni az inflációt, akkor recessziót kell okozni. No pain, no gain - mondta. Itt megemlítette: van a tudatos recesszió, ez annak az ára, hogy stabilizáljuk az inflációt – foglalta össze a Portfolio.

Az infláció leszorítása és a szankciós politika lényegében betolja Európa gazdaságát egy mesterséges recessziós környezetbe - jegyezte meg.

Ha pedig Nyugat-Európában bejön a recesszió, nőhet a munkanélküliség és az állam itt közbeléphet, a munkahelyek megvédésével. Azonban így is extrém mértékben megnőtt a stagflációs környezet kockázata, amiben kétszámjegyű infláció és recessziós környezet fenyeget a fejlett világban. Egy ilyen környezetben felmerül a gazdasági instabilitás kockázata: növekszik az államadósság, illetve a finanszírozási lehetőségek romlanak.

Előrevetítette mindezek alapján, hogy a mediterrán adósságválság hatása eljöhet Magyarországra is, de idehaza szerinte nem várható recesszió, ehhez azonban az EU forrásokat be kell húzni, és az EU-val meg kell egyezni – magyarázta a miniszter.

Kérdésekre válaszolva a Nagy elmondta, hogy az árstop nem jó dolog. Ezekből ki kell jönni. Ezzel szemben a rezsicsökkentést tartósan meg kell védeni.

Most október 1-ig tartanak az árstopok, remélhetőleg addigra enyhülni fog az infláció. Az árstopokból ki is lehet jönni, ez egyszerű, a rezsicsökkentésből viszont nem akar kijönni a kormány – idézte a tárcavezetőt a Portfolio. A beruházások elhalasztásának viszont jelentős hatása lesz a magyar gazdaságra – zárta a miniszter.