Az MNB ma két döntést hozott:
- a devizapiaci kínálat-keresleti egyensúly elérése érdekében az energiaimport fedezéséhez szükséges jelentősebb devizalikviditási igényt biztosítja 2022 végéig. Az energiatételek nélkül a folyó fizetési mérleg többletet mutat.
- a kockázati prémium megugrását pedig úgy próbálják kezelni, hogy a rövid oldali hozamokat jelentősen megemelik. Ennek érdekében már ma egynapos betéti tendert tart az MNB.
Az MNB nem emeli tovább a 13 százalékos alapkamatát, mert a szeptember 27-ei bejelentésével megegyezően továbbra is úgy látja, hogy az képes kezelni az inflációt.
Ehelyett a likviditást szűkíti a jegybank - korábbi bejelentése szerint a bankrendszerben lévő több mint ezer milliárd forintos pénzmennyiséget legalább 400 milliárdra kívánja levinni -, ezzel Virág szerint markánsabban tudnak reagálni a ma meghirdetett gyorstenderrel és devizaswap-tenderrel.
E célból az egynapos betétek és hitelek közötti kamatrést jelentősen kitágítja, annak felső, a hitelkamatra vonatkozó szélét az MNB a korábbi 15 százalékról 10 százalékponttal, 25 százalékra emeli.
A rövid hozamok emelésére a jegybank célzott, nem átmeneti eszközöket vezet be:
- egynapos devizalikviditást nyújtó swapeszközt 17 százalékos kamatozás mellett
- egynapos betéti gyorstendert 18 százalékos kamatozás mellett.
A bejelentésre a forint kilőtt, az euróval szemben például a tegnapi, 434-es szint feletti mélypontjával szemben már 417 alá is benézett.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala szerdán arra figyelmeztetett, hogy tovább súlyosbodott az izraeli telepesek által elkövetett erőszak. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
