Az MNB ma két döntést hozott:
- a devizapiaci kínálat-keresleti egyensúly elérése érdekében az energiaimport fedezéséhez szükséges jelentősebb devizalikviditási igényt biztosítja 2022 végéig. Az energiatételek nélkül a folyó fizetési mérleg többletet mutat.
- a kockázati prémium megugrását pedig úgy próbálják kezelni, hogy a rövid oldali hozamokat jelentősen megemelik. Ennek érdekében már ma egynapos betéti tendert tart az MNB.
Az MNB nem emeli tovább a 13 százalékos alapkamatát, mert a szeptember 27-ei bejelentésével megegyezően továbbra is úgy látja, hogy az képes kezelni az inflációt.
Ehelyett a likviditást szűkíti a jegybank - korábbi bejelentése szerint a bankrendszerben lévő több mint ezer milliárd forintos pénzmennyiséget legalább 400 milliárdra kívánja levinni -, ezzel Virág szerint markánsabban tudnak reagálni a ma meghirdetett gyorstenderrel és devizaswap-tenderrel.
E célból az egynapos betétek és hitelek közötti kamatrést jelentősen kitágítja, annak felső, a hitelkamatra vonatkozó szélét az MNB a korábbi 15 százalékról 10 százalékponttal, 25 százalékra emeli.
A rövid hozamok emelésére a jegybank célzott, nem átmeneti eszközöket vezet be:
- egynapos devizalikviditást nyújtó swapeszközt 17 százalékos kamatozás mellett
- egynapos betéti gyorstendert 18 százalékos kamatozás mellett.
A bejelentésre a forint kilőtt, az euróval szemben például a tegnapi, 434-es szint feletti mélypontjával szemben már 417 alá is benézett.
A miniszterelnök a Vatikánba megy, ahol magánaudencián fogadja a pápa.
