<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
A reálkamat már tavaly csekély mínuszba csúszott, a megtakarítások nagy többsége ma már veszít értékéből, de a neheze még csak most jöhet. Ez nagy változás, kérdés, mit lép a lakosság, mert az utóbbi tíz évben mindig volt valamilyen alternatíva, amelynek pozitív volt a reálhozama, hol az állampapír, hol a bankbetét. Az egyetlen biztonságos megoldásnak az inflációkövető kötvény látszik.

Egyszerű, mint az egyszeregy: ha három százalék lesz az infláció, és csak egy százalékos kamatot kapsz, például a bankbetétben tartott pénzedre, akkor két százalékkal kevesebb árut fogsz tudni megvenni egy év múlva, mint most. Épp ilyennek tűnik most a helyzet: a Nemzeti Bank és független elemzők inflációs előrejelzései egyaránt évi három százalék közelében járnak, igaz, mostanában kicsit visszavettek a várakozásokból. Míg a bankokban a jellemző kamat már bőven egy százalék alatti, és az egy éves állampapírokkal is legfeljebb két százalékot tud elérni a lakosság.

A pénzvesztés tehát garantált, hacsak nem vesz valaki inflációkövető államkötvényt három vagy öt évre (Ezekről itt írtunk, és arról, hogy adott esetben rövidebb távon is megérheti a vásárlásuk.) Úgy tűnik, hogy az MNB ennek ellenére nem fél túlságosan attól, hogy a lakossági megtakarítások visszaesnének.

Nem érvényes a tankönyvi szabály?

A márciusi inflációs jelentésében (51.-53. oldal) ugyanis a szervezet a következőket írja:

A válság előtt meghatározó közgazdasági elméletek alapján a csökkenő kamat alapvetően arra ösztönzi a lakosságot, hogy mérsékelje megtakarításait – az elmúlt évtizedben azonban sem a magyar, sem a nemzetközi adatokon nem volt kimutatható szoros kapcsolat a hozamok és a pénzügyi megtakarítás alakulása között. A gazdasági válság kitörését követően több hullámban jelentősen mérséklődött Magyarországon az irányadó kamat, és így a bankbetéteken elérhető hozam. Ennek ellenére a háztartások megtakarítása folyamatosan emelkedett, majd magas szinten stabilizálódott – vagyis nem látszott erős kapcsolat a két mutató között. Hasonló következtetésre jutunk, hogy ha nemzetközi adatokon vizsgáljuk a hozam és a megtakarítás alakulását.”

Melyik kamatot használjuk?

A magyar lakosság, vagy inkább annak tehetősebb rétegei tehát szorgalmasan megtakarítanak a minimálisra csökkent kamatok ellenére is. Külföldről is ismert jelenség, hogy a válságra sokan úgy reagáltak, hogy a bizonytalanság miatt még többet tettek félre. Így hiába csökkentették minimálisra vagy negatívra a jegybankok a kamatokat, hogy a gazdaságot, fogyasztást, beruházást ösztönözzék. Az emberek nem mertek többet költeni, inkább némi veszteség árán is még többet tartalékoltak.

De az MNB mintha valamiben tévedne. Ábráin ugyanis van, ahol banki kamatból, van, ahol állampapírpiaci referenciahozamból, van, ahol az alapkamatból számolnak reálkamatot. (A reálkamat=kamat mínusz infláció. Kérdés, melyik kamatot használjuk.) Ábrái alapján a reálkamat már 2013 végétől be-beesett a nulla alá. (Lásd az MNB első grafikonját.)

Csakhogy ma már aki magánember és megtakarítani akar, vagy a lakossági állampapírokat, vagy a befektetési alapokat választja, amelyek magasabb hozamot adnak, mint az intézményeknek adott diszkont kincstárjegyek vagy a bankbetétek. Ha az egy éves Kamatozó Kincstárjegyek hozamát hasonlítjuk össze az inflációval, akkor más a kép, a reálhozam az utóbbi években vastagon pozitív volt. (Az összehasonlításhoz az adott hónap inflációs adatát az egy évvel korábban kapható állampapírok hozamával kell összehasonlítani, hiszen az egyik a múltra, a másik a jövőre vonatkozó adat.)

Ennek alapján egészen a közelmúltig a kisbefektetők nagyon el voltak kényeztetve, 2013-2014-ben pedig kifejezetten magas, 4-6 százalékos is volt a reálhozam, ami ma már túlzásnak tűnik. De csak az idén februári inflációs adat alapján (tehát a tavaly februári KKJ-vásárlásoknál) fordult az elő, mintegy négy és fél év után először, hogy szerény mínuszba süllyedt volna a kisbefektetők kedvenc állampapírjának reálhozama.

Kérdés, hogyan fognak erre reagálni a kisbefektetők. Az átlagember a hosszú távú adatok szerint hajlamos túlbecsülni az inflációt, most azonban, ha az MNB adatait nézzük, inkább alábecsüli. (Lásd a fenti ábrát.) Mire a polgárok nagy nehezen megszokták a nulla közeli pénzromlást, addigra az újra megugrott.

Eddig mindig akadt valami jó

Tény, hogy az MNB adatai szerint a megtakarítások 2008 vége óta folyamatosan növekednek, szinte ha esik, ha fúj. Ám óvatosságra inthet, hogy valójában azóta, egészen 2016-ig nem volt olyan időszak, amikor a reálkamat vagy inkább reálhozam – a lakosság által reálisan elérhető, minimális kockázatú, egy év körüli befektetések infláció feletti hozama – negatív lett volna. Az ábránkon látható utolsó olyan időszakban, amikor a Kamatozó Kincstárjegyek hozama nem érte utol az inflációt, 2012-ben még a banki kamatok voltak magasabbak, évi 7-9 százalékosak is. (És akkor még megérte egyik bankból a másikba utalgatni is egy-egy akciós kamatért.)

Az egyetlen hatékony és alacsony kockázatú védelemnek jelenleg az inflációkövető kötvények vásárlása tűnik.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Brutálisan megnőhetnek egyes lakáshitelek törlesztőrészletei
Privátbankár.hu | 2021. november 26. 15:46
Pórul járnak, akik a hitelfelvételkor a változó kamatozást választották: akár 17 százalékkal is magasabb lehet a decemberi törlesztőrészletük.
Személyes pénzügyek Jövőre többet fizetnek a lógósok
Privátbankár.hu | 2021. november 23. 17:15
Átlag hét százalékkal kell többet fizetnie azoknak jövő évtől, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. 
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! - 2021 ősz - 2. forduló, 5. nap
Privátbankár.hu | 2021. november 22. 07:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyei, valamint budapesti csapatok számára!
Személyes pénzügyek Jönnek az ünnepek? Ne vásárolj semmit!
Privátbankár.hu | 2021. november 21. 18:26
A „Ne vásárolj semmit” mozgalom és más hasonló csoportok egyre népszerűbbek Nyugaton, legalább kétmillió új tagot szereztek az utóbbi időben. Segítenek az áremelkedések egy részének kivédésében és a környezet védelmében, bár a korlátaik miatt hatásuk nehezen kiszámítható. Magyarországon hol lehet ajándékokat szerezni – ingyen? Mutatjuk.
Személyes pénzügyek Sok háztartás helyzete romlott vagy stagnál Magyarországon
Privátbankár.hu | 2021. november 18. 18:45
Az előző negyedévhez képest enyhén csökkent, éves összehasonlításban azonban továbbra is javul a lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI indexe alapján. A lakossági fogyasztás szintje idén már eléri a járvány előtti mértéket, de az élesedő jövedelemkülönbségek miatt nem minden háztartás érzékeli a gazdasági növekedést.
Személyes pénzügyek A nap kérdése: fizet-e a biztosító Covidra?
Privátbankár.hu | 2021. november 18. 09:08
A koronavírus nem szerepel az életbiztosítások kizárásai között, ezért, ha valakinek van ilyen szerződése, akkor számíthat juttatásra.
Személyes pénzügyek Orbán Viktor jövő nyárig bebetonozta az áram árát
Privátbankár.hu | 2021. november 16. 07:48
Jövő tavasszal meg választás lesz.
Személyes pénzügyek Orbán Viktor bejelentette: 200 ezer lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2021. november 15. 17:11
A kormányfő Facebookra feltöltött videójában beszélt erről.
Személyes pénzügyek Sosem voltak ilyen drágák a forintra váltott devizahitelek
Privátbankár.hu | 2021. november 15. 09:59
A változó kamatozású kölcsönök a leginkább érzékenyek a pénzpiaci hozamok mozgására, hiszen azok kamata a BUBOR értékétől közvetlenül függ. Ezek jó részét a régi devizahitelek adják, melyeket a forintosítás során a 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsönné alakították át. A 2020. év eleje óta tartó hozamemelkedés most azonban elért egy újabb szintet, a devizahitelek ugyanis még sosem voltak ilyen drágák forintra váltásuk óta.
Személyes pénzügyek Mennyit számít az új minimálbér egy kölcsön felvételénél?
Privátbankár.hu | 2021. november 14. 17:20
Megszületett a megállapodás: 2022. januártól a minimálbért bruttó 200 ezer forintra, míg a garantált bérminimumot bruttó 260 ezer forintra emelik. A béremelés nemcsak a bevásárlásban vagy a rezsifizetésben jelenthet segítséget, hanem magasabb hitelösszeg felvételének a lehetőségét is jelentheti. A Bank360 pénzügyi szakértői megvizsgálták, hogy mennyi személyi kölcsönt, illetve lakáshitelt lehet felvenni a 2022-es minimálbért és bérminimumot keresve.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló