<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
A reálkamat már tavaly csekély mínuszba csúszott, a megtakarítások nagy többsége ma már veszít értékéből, de a neheze még csak most jöhet. Ez nagy változás, kérdés, mit lép a lakosság, mert az utóbbi tíz évben mindig volt valamilyen alternatíva, amelynek pozitív volt a reálhozama, hol az állampapír, hol a bankbetét. Az egyetlen biztonságos megoldásnak az inflációkövető kötvény látszik.

Egyszerű, mint az egyszeregy: ha három százalék lesz az infláció, és csak egy százalékos kamatot kapsz, például a bankbetétben tartott pénzedre, akkor két százalékkal kevesebb árut fogsz tudni megvenni egy év múlva, mint most. Épp ilyennek tűnik most a helyzet: a Nemzeti Bank és független elemzők inflációs előrejelzései egyaránt évi három százalék közelében járnak, igaz, mostanában kicsit visszavettek a várakozásokból. Míg a bankokban a jellemző kamat már bőven egy százalék alatti, és az egy éves állampapírokkal is legfeljebb két százalékot tud elérni a lakosság.

A pénzvesztés tehát garantált, hacsak nem vesz valaki inflációkövető államkötvényt három vagy öt évre (Ezekről itt írtunk, és arról, hogy adott esetben rövidebb távon is megérheti a vásárlásuk.) Úgy tűnik, hogy az MNB ennek ellenére nem fél túlságosan attól, hogy a lakossági megtakarítások visszaesnének.

Nem érvényes a tankönyvi szabály?

A márciusi inflációs jelentésében (51.-53. oldal) ugyanis a szervezet a következőket írja:

A válság előtt meghatározó közgazdasági elméletek alapján a csökkenő kamat alapvetően arra ösztönzi a lakosságot, hogy mérsékelje megtakarításait – az elmúlt évtizedben azonban sem a magyar, sem a nemzetközi adatokon nem volt kimutatható szoros kapcsolat a hozamok és a pénzügyi megtakarítás alakulása között. A gazdasági válság kitörését követően több hullámban jelentősen mérséklődött Magyarországon az irányadó kamat, és így a bankbetéteken elérhető hozam. Ennek ellenére a háztartások megtakarítása folyamatosan emelkedett, majd magas szinten stabilizálódott – vagyis nem látszott erős kapcsolat a két mutató között. Hasonló következtetésre jutunk, hogy ha nemzetközi adatokon vizsgáljuk a hozam és a megtakarítás alakulását.”

Melyik kamatot használjuk?

A magyar lakosság, vagy inkább annak tehetősebb rétegei tehát szorgalmasan megtakarítanak a minimálisra csökkent kamatok ellenére is. Külföldről is ismert jelenség, hogy a válságra sokan úgy reagáltak, hogy a bizonytalanság miatt még többet tettek félre. Így hiába csökkentették minimálisra vagy negatívra a jegybankok a kamatokat, hogy a gazdaságot, fogyasztást, beruházást ösztönözzék. Az emberek nem mertek többet költeni, inkább némi veszteség árán is még többet tartalékoltak.

De az MNB mintha valamiben tévedne. Ábráin ugyanis van, ahol banki kamatból, van, ahol állampapírpiaci referenciahozamból, van, ahol az alapkamatból számolnak reálkamatot. (A reálkamat=kamat mínusz infláció. Kérdés, melyik kamatot használjuk.) Ábrái alapján a reálkamat már 2013 végétől be-beesett a nulla alá. (Lásd az MNB első grafikonját.)

Csakhogy ma már aki magánember és megtakarítani akar, vagy a lakossági állampapírokat, vagy a befektetési alapokat választja, amelyek magasabb hozamot adnak, mint az intézményeknek adott diszkont kincstárjegyek vagy a bankbetétek. Ha az egy éves Kamatozó Kincstárjegyek hozamát hasonlítjuk össze az inflációval, akkor más a kép, a reálhozam az utóbbi években vastagon pozitív volt. (Az összehasonlításhoz az adott hónap inflációs adatát az egy évvel korábban kapható állampapírok hozamával kell összehasonlítani, hiszen az egyik a múltra, a másik a jövőre vonatkozó adat.)

Ennek alapján egészen a közelmúltig a kisbefektetők nagyon el voltak kényeztetve, 2013-2014-ben pedig kifejezetten magas, 4-6 százalékos is volt a reálhozam, ami ma már túlzásnak tűnik. De csak az idén februári inflációs adat alapján (tehát a tavaly februári KKJ-vásárlásoknál) fordult az elő, mintegy négy és fél év után először, hogy szerény mínuszba süllyedt volna a kisbefektetők kedvenc állampapírjának reálhozama.

Kérdés, hogyan fognak erre reagálni a kisbefektetők. Az átlagember a hosszú távú adatok szerint hajlamos túlbecsülni az inflációt, most azonban, ha az MNB adatait nézzük, inkább alábecsüli. (Lásd a fenti ábrát.) Mire a polgárok nagy nehezen megszokták a nulla közeli pénzromlást, addigra az újra megugrott.

Eddig mindig akadt valami jó

Tény, hogy az MNB adatai szerint a megtakarítások 2008 vége óta folyamatosan növekednek, szinte ha esik, ha fúj. Ám óvatosságra inthet, hogy valójában azóta, egészen 2016-ig nem volt olyan időszak, amikor a reálkamat vagy inkább reálhozam – a lakosság által reálisan elérhető, minimális kockázatú, egy év körüli befektetések infláció feletti hozama – negatív lett volna. Az ábránkon látható utolsó olyan időszakban, amikor a Kamatozó Kincstárjegyek hozama nem érte utol az inflációt, 2012-ben még a banki kamatok voltak magasabbak, évi 7-9 százalékosak is. (És akkor még megérte egyik bankból a másikba utalgatni is egy-egy akciós kamatért.)

Az egyetlen hatékony és alacsony kockázatú védelemnek jelenleg az inflációkövető kötvények vásárlása tűnik.

Személyes pénzügyek Itt az ideje elfogadni: nem lusták a későn ébredők
Kollár Dóra | 2023. február 5. 19:19
Sokakban még mindig él az a tévhit, hogy aki nem pattan ki kora reggel az ágyból, lusta és elítélendő, pedig a helyzet azért ennél egy fokkal komplikáltabb.
Személyes pénzügyek Döntött a kormány: nagy változások jönnek a lakásbiztosításoknál
Privátbankár.hu | 2023. február 2. 09:22
A THM-plafonnál be kell számítani a lakásbiztosítás díját is - emellett minden év márciusában ingyen felmondhatjuk a lakásbiztosításunkat.
Személyes pénzügyek Hirtelen sokkal olcsóbb lett a hitel a magyar bankoknál
Privátbankár.hu | 2023. február 2. 08:47
Az elmúlt hónapokban megszokott kamatemelésekkel ellentétben komoly kamatcsökkentésekkel futnak neki a februárnak a pénzintézetek – derült ki a BiztosDöntés.hu adataiból.
Személyes pénzügyek Fékre lépett a lakáshitelpiac, csak a támogatott hitelek pörögtek
Király Béla | 2023. február 1. 11:10
Szűkült a lakáshitelezés múlt évben, a támogatott hitelkonstrukciók pedig nagyobb teret nyertek, derült ki a jegybank friss adataiból. A hitelfelvevők okos döntésekkel mégis közelebb juthatnak az új otthonhoz. Ennek okait mutatja be money.hu anyaga.
Személyes pénzügyek Biztos, hogy mindent tud a bankszámlájáról?
Privátbankár.hu | 2023. január 29. 12:49
Több szempontból is fókuszba kerülnek a mindennapi bankoláshoz köthető kiadások január végén. A jövőben olcsóbb lehet az úgynevezett alapbankszámla.
Személyes pénzügyek "Hónapról hónapra, napról napra élek" - így látják az inflációt az emberek
Bendl Vera – Izsó Márton | 2023. január 28. 14:38
Tejterméket egyre kevesebbet vesznek, százezreket hagynak ott nagybevásárlásnál, kezdik felélni tartalékaikat az emberek. Van, aki kapott béremelést, de mindenki tud említeni több olyan terméket is, amelynek az új ára nagyon érzékenyen érinti. Hogy melyek ezek, és hogyan reagálnak az emberek az inflációra, kiderül a videóból.
Személyes pénzügyek Hiába nőtt az átlagkereset, rossz hírt kaptak a lakáshitelesek
Privátbankár.hu | 2023. január 25. 17:23
Hiába nőtt az átlagbér, a lakáshitelesek mégsem örülhetnek – itt van, miért.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! Diákverseny 2023 tavasz - online találkozó regisztráció
Privátbankár.hu | 2023. január 25. 15:43
Regisztráció a február 22-i online találkozóra.
Személyes pénzügyek Immár tény: az infláció csúnyán megette a gáláns béremeléseket
Privátbankár.hu | 2023. január 25. 08:30
Bár a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete novemberben mintegy tíz százalékkal volt magasabb, mint októberben, az infláció miatt havi szinten már csökkent a reálkereset.
Személyes pénzügyek Még mindig hullámvasúton ül a forint
Privátbankár.hu | 2023. január 23. 19:13
A forint az előző heti erősödését követően gyengüléssel indította a hetet  a főbb devizákkal szemben a bankközi devizakereskedelemben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG