Több mint 230 ezer új értékpapírszámla, 16,5 ezer új tartós befektetési számla és csaknem 2800 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás a különböző értékpapírokban - ezt eredményezte a magas inflációs és a kamatokra kivetett szocho az idei első félévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint teljesen felforgatta a megtakarítási piacot a válság. A 25 százalék fölött tetőző infláció és a befektetésekre júliustól kivetett új sarc magyarok százezreit késztette lépésre.
A Bank360.hu friss adatok alapján készült elemzése szerint csak a Magyar Államkincstárnál 140 ezer új értékpapírszámlát nyitottak az idén, a befektetési szolgáltatóknál (ezek bankok, brókercégek és a fióktelepek lehetnek) további 96 ezer új számla nyílt meg, és a történelem során először meghaladta a 2 milliót az értékpapírszámlák száma. Arra is egyre jobban ügyelnek a kisbefektetők, hogy a hosszabb távú, nem állampapírban lévő megtakarításaik hozamát ne terhelje adó vagy szociális hozzájárulás (szocho).
Az idén csaknem 16,5 ezer új tartós befektetési számla (tbsz) nyílt meg a befektetési szolgáltatóknál, ezzel a tbsz-ek száma 274 ezerre nőtt, ami csaknem hároméves rekord. Az ilyen számlákon tartott értékpapírok hozama és árfolyamnyeresége a gyűjtőévet követő ötödik év után adómentesen felvehető.
Az idén június végén fordult elő az is első ízben, hogy a háztartások értékpapír-állománya átlépte a 20 ezer milliárd forintos lélektani határt, sőt megközelítette a 20,6 ezer milliárd forintot. Ennek több mint a fele, 11,57 ezer milliárd forint állampapírban volt, ami azt jelenti, hogy a háztartások állampapír-állománya már alig marad el a bankbetétekétől, amely 11,85 milliárd forintra süllyedt a félév végére. Egy-két hónapon belül akár az is megtörténhet, hogy több pénzt tart majd a lakossági állampapírban, mint a bankszámláin. Erre még akkor is jó esély lenne, ha a bankoknak nem kellene küldeni az ősz folyamán kötelező tájékoztató levelet az ügyfeleiknek arról, mennyivel jobban jártak volna, ha a nulla közeli kamatozású lekötetlen betét helyett állampapírba tették volna a megtakarításukat.
Minden jobb a bankbetétnél
Van persze most is néhány 10 százalék fölötti lekötött betéti ajánlat egyes bankoknál, és a privátbanki ügyfelek egy része feltehetően hozzáférhet a jelenleg 15 százalékos egynapos jegybanki betéthez is, de kamatadó és a szochó miatt most már ezek kamatából összesen 28 százalékot le kell adni az államnak, ami erősen csökkenti a megtakarítások vonzerejét. A bankbetétekből épp ezért a lakosság több mint 820 milliárd forintot vont ki az első félévben.
A 16 százalékról induló, majd folyamatosan csökkenő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) ezzel szemben nagyot ment. Elsősorban ennek a kötvénynek köszönhető, hogy a háztartások fél év alatt több mint 1400 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek állampapírokba. A befektetési alapok is elképesztően sok pénzt vonzottak. Januártól június végéig csaknem 1080 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás került az alapokba, vélhetően a szocho bevezetése is hozzájárult ahhoz, hogy június különösen erős hónap volt 325,8 milliárd forintos friss lakossági beáramlással. A háztartások befektetési alapokban lévő megtakarításainak értéke a félév végére átlépte a 7220 milliárd forintot, ami történelmi rekord.
A 2008-2009-es válság slágertermékei voltak a banki kötvények, amelyek tavaly ősz óta ismét megjelentek a piacon. A jellemzően egy-három éves lejáratú, sokszor nem csupán forintban, de euróban és dollárban is elérhető, vonzó kamatozású értékpapírokba az idén több mint 300 milliárd forintnyi lakossági pénz került. A devizás banki kötvények is népszerűek voltak a kisbefektetők körében, hiszen több mint 100 milliárd forintnyi friss pénzt vonzottak. Mindennek köszönhetően egy év alatt az akkor nem egészen 65 milliárd forintos lakossági banki kötvényállomány 465 milliárd forintosra hízott hirtelen, ami kilencéves rekord.
A részvénypiac megmaradt a spekulánsoknak
A vállalati kötvénypiac továbbra sem vonzza a lakosságot. Az MNB 2021-ben lezárt Növekedési Kötvényprogramját (NKP) úgy hirdették meg, hogy a - gyakran meglehetősen kockázatos - értékpapírok a kisbefektetők számára a nagy címletek és a zártkörű kibocsátások miatt gyakorlatilag elérhetetlenekké váljanak. A 2015-ös Quaestor és Hungária Értékpapír botrányok óta egyébként sem keresi a lakosság ezeket a befektetéseket. Az idén tovább csökkent a háztartások vállalatikötvény-állománya, úgynevezett egyéb szektorok (vagyis nem bankok) kötvényeiben kevesebb mint 20 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás volt a félév végén.
Az emelkedő részvénypiac az idén a spekulánsok terepe maradt. Összesen 40 milliárd forintot vontak ki a háztartások a magyar részvényekből, ami azt jelenti, hogy az emelkedő árfolyamok idején eladták az értékpapírokat. A legnagyobb tőkekivonás júniusban volt, csaknem 44 milliárd forintnyi, de ugyanebben a hónapban az emelkedő árfolyamokon több mint 100 milliárd forintot nyertek is a kisbefektetők. Így összességében véve 1315,4 milliárd forintos történelmi csúcson volt a részvényállományuk.
Bár a Budapesti Értéktőzsdén elvileg 65 részvénnyel kereskednek, a lakosság leginkább csak az OTP-re spekulál. A háztartások részvényállományának több mint a fele már bankpapír - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. Az “egyéb monetáris intézmények” (vagyis bankok) értékpapírjaival történik a legtöbb eladás és vétel is a kisbefektetők körében, a júniusi 44 milliárd forintos eladásból is több mint 40 milliárd bankpapír volt. A hitelintézeti részvényeket tartó kisbefektetők egyébként kifejezetten jól jártak az idén, 124 milliárd forintot kerestek az értékpapírjaikon fél év alatt, igaz, ennek a kétharmada a júniusi tőzsderalin jött össze.
