A hivatalos adat kétszeresének érzik az inflációt a magyarok

Háromból két nyugdíjas korú magyar az anyagi helyzete romlására számít a következő egy évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss megtakarítási felméréséből. Az első negyedévben valamelyest javult az arány 2024 végéhez képest, de még így is kiemelkedően borúlátóak a magyar nyugdíjasok. 30 százalék azok aránya, akik szerint az anyagi helyzetük a mostanihoz hasonlóan alakul a jövőben, és kevesebb, mint 5 százalék számít csak javulásra. A 18-65 évesek valamivel derűsebben látják a jövőt, több mint 40 százalék azok aránya, akik hasonló anyagi körülményeket várnak a jövőben, kicsivel kevesebb, mint 40 százalék számít romlásra, és 20 százalék azok aránya, akik javulást várnak. 

Bármekkora áremelkedést mér a KSH, a lakosság sokkal nagyobbnak érzi az inflációt. Bár áprilisban csak 4,2 százalékos áremelkedést mért a statisztikai hivatal, a lakosság a következő egy évre 9 százalékos áremelkedést vár, középtávon pedig a várakozások középértéke 8,3 százalék, ami jóval alacsonyabb az egy negyedévvel ezelőtti, 9,7 százalékos adatnál.

A megtakarítást tervezők aránya kis mértékben növekedett január és március között, meghaladta az 50 százalékot. 

Nem lesz lakás a nyugdíjpénzből 

Már az első negyedéves nyugdíjpénztári adatokból is jól látszik, hogy kevesen használták fel lakáscélra a megtakarításukat. A jegybank felmérése szerint pedig nem is várható fordulat ezen a téren. A megkérdezettek 92 százaléka nem tervezi, hogy ennek érdekében hozzányúl a nyugdíjpénztári számlájához, tavaly ősszel még csupán 74 százalék nyilatkozott így. 

Márciusban 4 százalék tervezte a teljes összeg felhasználását, és 4 százalék volt azok aránya, akik a pénztári egyenlegük egy részét vették volna csak ki lakáscélra. Az MNB adatai szerint az első negyedévben legfeljebb 18 milliárd forintot vehettek ki lakáscélra a pénztárakból, és ha valóban ennyire visszafogott az érdeklődés a lehetőség iránt, akkor aligha lesz meg a kormány által eredetileg várt 300 milliárdos volumen, amelynek a lakáspiacra vándorlását prognosztizálták. A többség lakásfelújítást tervez a nyugdíjpénztári megtakarításból, lakásvásárlást csak kevesen fontolgatnak már, holott 2024 végén még ez volt az első helyen kiemelt cél. 

A családi adókedvezményt elviszik a mindennapi kiadások 

A félévkor 50, jövőre 100 százalékkal emelkedő családi adókedvezményt a napi kiadások fedezésére fordítja a családok többsége. 47 százalék mindennapi kiadásokra, 19 százalék nagyobb kiadásokra költené a plusz pénzt. 12 százalék tervezi, hogy hiteltörlesztésre költi majd az adókedvezményt, 23 százalék pedig részben vagy teljes mértékben megtakarítaná. 

A 750 ezer forintnál kevesebből gazdálkodó háztartások több mint felénél a mindennapi kiadásokra megy majd el a plusz pénz, a 750 ezer forintnál magasabb jövedelműeknek viszont harmada költi el az adókedvezményt mindennapi kiadásokra. Ebben a jövedelmi rétegben a legmagasabb – 30 százalék – azok aránya, akik szeretnék megtakarítani a megemelt adókedvezményt, és ők azok, akik a legkevésbé tervezik hiteltörlesztésre fordítani ezt az összeget. 

A többség állampapírban marad

Az MNB arra is kíváncsi volt, az állampapírral rendelkező háztartások mit terveznek a kamatforduló után a megtakarításaikkal. 65 százalék úgy nyilatkozott, hogy marad állampapírban, 14 százalék viszont a teljes mennyiséget visszaváltaná, a többiek kisebb-nagyobb mértékben váltanák vissza az állampapírjaikat. Az inflációt követő kamatozású PMÁP-ok esetében egyébként logikus lépés a visszaváltás akkor is, ha a megtakarító másik állampapírt vásárol az árából, hiszen a többi állampapír kamata jóval magasabb, mint a PMÁP-oké a kamatforduló után. 

A kamatokból is a többség (48 százalék) állampapírokat tervez vásárolni, kiemelkedően sokan vannak azok is, akik fogyasztásra használják fel a kamatokat, 21 százalék ráadásul mindennapi kiadásokra, és csak 17 százalék azok aránya, akik valamilyen nagyobb összegű vásárlást finanszíroznak az állampapírjaik kamatából. 9 százalék nem állampapírba, hanem valamilyen más forintmegtakarításba forgatja át a kamatokat, a többiek hiteltörlesztésre fordítják, devizás befektetésbe teszik vagy egyéb célra használják fel a kamatokat.