A cikk a Piac & Profit magazin október-novemberi számában jelent meg.
A Piac & Profit magazint keresse az újságárusoknál, ha lépést akar tartani a legfrissebb üzleti és társasági trendekkel! Az aktuális számot online is megrendelheti, vagy válassza az éves előfizetést! Megrendelés és előfizetés >>
Kétségtelen, hogy egy megfelelően fejlett és likvid kötvénypiac a vállalatok javát szolgálja, hiszen szélesíti a forrásbevonási lehetőségeiket. Mindenekelőtt a bankhitelekkel szemben jelenthet alternatívát. Ráadásul a diverzifikált finanszírozás lehetősége egészséges versenyt idézhet elő a bankhitelek és a kötvénypiaci források között, aminek eredményeként a vállalatok forrásszerzési költsége akár mérséklődhet is.
A kkv-k is profitálhatnak
Rá is fér az ösztönzés a magyar vállalati kötvénypiacra. Az MNB adatai ugyanis azt mutatják, hogy míg a nem pénzügyi vállalatok bankhiteleinek GDP-arányos értéke meghaladja a 17 százalékot, addig a kötvényállományuk mindössze 1,5 százalék körüli volt 2018 végén. Márpedig ez az érték messze elmarad mind az európai uniós, mind a közép- és kelet-európai országok átlagától.
(Fotó: depositphotos.com) |
A jegybank szerint ugyan a kötvénykibocsátás elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet alternatívát, a piac fejlődésének köszönhetően később a kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek értékpapírosított formában, ami a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti.
A július 1-től elindult Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében az MNB 300 milliárd forint keretösszegben nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítéssel rendelkező kötvényeket, valamint cégekkel szemben fennálló hitelkövetelések fedezete mellett kibocsátott értékpapírokat vásárol.
Ha a kötvénypiaci likviditás növekszik, s a hazai vállalatok a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodhatnak más finanszírozási formákra is, a monetáris politika is hatékonyabbá válhat – hívta fel a figyelmet az MNB egy fontos szempontra. A vállalatokat forrással ellátó piacok közötti egészséges verseny révén ugyanis a jegybanki kamatdöntések is jobban érvényesülhetnek, így az MNB a háromszázalékos inflációs céljának fenntartható elérését több úgynevezett transzmissziós csatorna is hatékonyan tudja támogatni.
Az első fecskék
Az MNB tájékoztatása szerint szeptember elejéig 145 cég regisztrált a Növekedési Kötvényprogramba. Közülük szeptember végéig tizennyolcnak a neve vált ismertté, amelyekből 15 megkapta a jegybank által felkért két német cég – a Scope Ratings GmbH és az Euler Hermes GmbH – pozitív hitelminősítését mind a vállalatukra, mind a kibocsátandó papírjukra. Erre a Mol Nyrt.-nek külön nem volt szüksége, mivel korábban már értékesített kötvényeket, így rendelkezett az ahhoz szükséges hitelminősítéssel. A 4iG Nyrt. viszont szeptember végén még várt a zöld jelzésre, miután közgyűlése szeptember elején adta áldását a kötvénykibocsátásra.
A tizennyolc cégből kettő szeptember végéig már értékesített is kötvényeket az NKP keretében. Elsőként a Pannonia Bio közel 15 milliárd forint értékű, tízéves futamidejű, 2,4 százalékos éves fix kamatozású papírokat, átlagosan 99,6849 százalékos eladási áron, amelyből fakadóan azok átlaghozama 2,4357 százalék lett. A Mol pedig 28,4 milliárd forintos összértékben, tízéves futamidejű, évi kétszázalékos fix kamatozású, 1,9055 százalékos hozamú kötvényeket dobott piacra, amelyeket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által működtetett Xbond multilaterális kereskedési rendszerben regisztrál majd.
Előbb intézmények, aztán kisbefektetők
A jegybank kikötése szerint az NKP-ban kibocsátott kötvényeket az értékesítésüket követő fél éven belül be kell vezetni a BÉT-re, így azok a másodlagos forgalomban mások számára is elérhetők lesznek. Más kérdés, hogy a növekedési vállalati kötvények darabjának a névértéke nem lehet 100 ezer eurónál alacsonyabb (azaz mostani árfolyamon nagyjából 33 millió forint). Márpedig ez behatárolja, hogy azokból első körben alapvetően intézményi befektetők (bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, befektetési alapkezelők) vásárolhatnak. A lakossági kisbefektetők csak közvetve, úgy részesülhetnek az NKP keretében piacra dobott kötvények hozamából, ha például egy alapkezelő az általa menedzselt kötvényalapba tesz ilyen papírt.