Aki kicsit is figyeli a tőkepiacokat, az azt látja, hogy azok ciklikusak: hullámvölgyek és fellendülések, sőt néha összeomlások és buborékok, mániák váltakoznak egymással, eléggé kiszámíthatatlan hosszúságú időszakokban, sorrendben. Az is megfigyelhető, hogy ezek a különböző periódusok nem egyszerre következnek be, például előfordul, hogy a részvénypiac lefelé, a kötvénypiac felfelé tart. Vagy mindkettő lefelé, de az árupiacok, vagy egy részük, mint az arany, meg éppen fordítva. Esetleg a Nyugat-Európai részvénypiac gyengélkedik, eközben a japán és a dél-amerikai felfelé megy, az amerikai pedig stagnál.
Ahol több dimenzió van, mint három
Következésképpen ha valaki csak egy adott piacon, például a magyar vagy az angol részvénypiacon, esetleg kelet-európai ingatlanokba, vagy aranybánya-részvényekbe fektet be, és ott éppen rossz a hangulat, akkor lehet, hogy évekig tartó esés, stagnálás vár rá. Ezért találták ki már régen a diverzifikációt, azaz a tőkénk, portfóliónk megosztását többfelé.
Ennek kiterjedt, bonyolult elmélete van, hogy mégis hányfelé és milyen eszközökbe érdemes ezt megtenni. A lényeg, hogy többféle dimenzió mentén érdemes diverzifikálni: különböző eszközökbe, mint részvény, kötvény, ingatlan; területileg is, azaz különböző régiókban, kontinenseken, országokban, azaz lehetőleg globálisan, az egész földgolyón elosztva. A részvényeken és vállalati kötvényeken belül pedig különböző gazdasági ágazatokba, sőt különböző fejlődési stádiumban levő vagy eltérő nagyságú vállalatokba. De sok esetben devizák és további más paraméterek alapján is variálnak.
Állandóan reagálni kell
Ennek a megosztásnak az egyik modern tudománya az úgynevezett „multi-asset”, azaz többféle eszközbe történő befektetés. Az egyik neves külföldi alapkezelő ezt úgy fogalmazza meg, hogy sok dimenzió mentén kell a portfóliót megosztani, mint a hozamok forrása (osztalék, kamat, árfolyamnyereség, ingatlanok bérleti díja), a kockázati kitettség (állampapírtól például kockázatos részvényekig), a befektetési stílus és a befektetési horizont (rövidebb és hosszabb távú befektetések). Ezen kívül rugalmasnak kell lenni, és állandóan reagálni a változó világ kihívásaira.
Jövedelem is kell, növekedés is fontos
Egy ilyen konkrét globális multi-asset stílusú befektetési alap a Fidelity Global Multi Asset Income Fund, amely három nagyobb eszközcsoportot jelöl meg a befektetések célpontjaként:
– Jövedelemtermelő eszközöket, amelyek közé befektetésre javasolt vállalati és államkötvények, feltörekvő piaci vállalati és államkötvények tartoznak.
– Hibrid (egyszerre jövedelem és növekedési) eszközöket, mint magas hozamú kötvények, befektetések értékpapírosított hitelportfóliókba.
– A növekedési eszközök közé magas osztalékú részvények, ingatlanbefektetések (REIT) és infrastruktúra-befektetések tartoznak.
Az alap kezelője szerint globálisan fektet be, ami azt jelenti, hogy földrajzilag magas szintű diverzifikációt ér el az eszközosztályokon belül és között is. Hangsúlyozzák is, hogy a befektetőknek rendszeres jövedelmet kívánnak biztosítani, erre utal egyébként az alap nevében az „income” kifejezés is.
A cél legalább öt százalék
A Morningstar neves befektetésialap-minősítő szervezet az alapot a „moderate allocation” kategóriába sorolta be. (A magyar terminológia szerint ezt leginkább mérsékelt kockázatú vegyes alapnak lehetne nevezni.) Ebben a kategóiában egy év alatt dollárban 9,7 százalék volt az alapok átlaghozama, három év alatt 12,82, öt év alatt pedig 10,05 százalék (éves szinten, szeptember 26-ig). A főbb nyugati tőkepiacokon az utóbbi évek nagyon jól alakultak, a részvények és a kötvények is sok éves csúcson vagy annak közelében tartózkodnak most, szeptember végén.
|
| (Fotó: 123rf.com) |
A Fidelity Global Multi Asset Income Fund-ot, amely Magyarországon több devizában is kapható és forintra hedge-elt sorozata is van, információink szerint kezelője inkább „rugalmas allokációs alapnak” tartja. Havi hírlevele szerint az alap indulása óta augusztus végéig a havi kifizető sorozat dollárban átlagosan évesítve 5,35 százalékos kifizetést (v. kifizetett hozamot) ért el, és emellett még az eszközérték is szépen emelkedett.
Kamatjövedelmek plusz árfolyamnyereségek
Előszeretettel különböztetik meg ugyanis a kamatból, osztalékból származő, jövedelem-jellegű bevételeket, amelyeket egyes befektetésijegy-sorozatoik ki is fizetnek rendszeresen a befektetőknek, más sorozatok tőkésítenek. (Total return= price return + income return, azaz az alap teljes hozama egyenlő rendszeres jövedelmek plusz árfolyamnyereségek.)
A kifizető sorozatoknál az alap befektetési célja jelenleg egyébként legalább évi öt százalékos hozam kifizetése, de ez persze nem garantált, és az alap bevételeiből történik, nem a tőke kárára. Az alap tőkésítő osztálya 2013. március végi indulása óta pedig dollárban 10,1 százalékos hozamot ért el, az utóbbi 1 év teljesítménye pedig 12,2% volt. Itt a portfólió jövedelme folyamatosan újrabefektetésre kerül, nincs kifizetés. //privatbankar.hu/befalap/a-fidelity-szerint-lesz-itt-meg-fellendules-interju-272801
1732 értékpapírra oszlik a kockázat
A részvények súlya az alapban az utóbbi hónapokban 30 százalék körül mozgott, a kötvényeké hatvan-hetven százalékos volt. Augusztus végén 1732 féle befektetése volt, több tucat országban, ebből 1465 különböző kötvényjellegű befektetés, 263 pedig részvény. A részvények számos ágazat és több tucat ország között oszlanak meg, az élen Nagy-Britanniával és az USA-val (16,5, illetve 13,7 százalék április végén), Írországgal, Németországgal. Magyarország súlya csak 0,15 százalék, több, mint Csehországé (0,02 százalék), de kevesebb, mint Lengyelországé (0,62 százalék).
Hogyan lehet ennyiféle befektetést áttekinteni? Az alapkezelő leírása szerint a két tapasztalt portfólió-kezelőt 19 befektetési szakember segíti, az alap kezelése lényegében csapatmunkában történik.
Vészjósló az IMF előrejelzése.
