Az értékpapírok csoportján belül az állampapír-tulajdonukat csökkentették a legnagyobb mértékben, 125 milliárd forinttal a magánszemélyek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Kivétel nélkül a rövid lejáratú sorozatokat tették pénzzé, azok állománya ugyanis 133 milliárddal csökkent, amiből az is következik, hogy az egyéb konstrukcióknál növekedésnek kellett bekövetkeznie. S valóban: a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapírok állománya (ilyen a szuperkötvénynek nevezett Magyar Állampapír (MÁP) Plusz és az inflációkövető államkötvény) 6 milliárd, a devizában kibocsátott papíroké 2 milliárd forinttal emelkedett.
Befektetési jegyekből is vettek ki ugyanakkor megtakarítást a magánszemélyek áprilisban, azok állománya ugyanis 23 milliárddal mérséklődött, míg a jelzálogleveleké 1 milliárddal apadt.
Ezzel szemben a tőzsdei részvények állománya 52 milliárd forinttal emelkedett.
Összességében azonban nőttek az állampapír-állományok
Ha azonban nemcsak a háztartásokat nézzük, hanem az intézményeket és a külföldi befektetőket, akkor azt látjuk, hogy az állampapírok állománya áprilisban 860 milliárd forinttal nőtt. Hosszú lejáratú állampapírokból 138 milliárd forintnyi járt le – két sorozat kifutásának köszönhetően –, amely összegnél azonban 70 milliárddal többet, 208 milliárdot vont be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) hét új sorozat kibocsátása révén. Az aukciókon 337 milliárd forintnyi rábocsátás történt, miközben az ÁKK 45 milliárdért vissza is vásárolt. Az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 67 milliárd forintot tett ki.
Áprilisban egy viszonylag hosszabb távú trend tört meg azzal, hogy a nem aukció keretében értékesített lakossági kötvények állománya 47 milliárddal csökkent, ennyivel többet váltottak vissza a magánszemélyek, mint amennyit vásároltak.
Mérséklődött a rövid lejáratú forint állampapírok közül a diszkontkincstárjegyek állománya is, 71 milliárddal, miután a 270 milliárd forint értékben lejárt sorozatok ellenében csak 199 milliárdnyit bocsátott ki és rá az ÁKK. Ennél is nagyobb mértékben, 233 milliárddal esett a kamatozó lakossági papírok állománya. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 192 milliárd forintot tett ki.
Két új, euróban denominált devizakötvény kibocsátására került sor, 713 milliárd forint értékben. Ami az összállományt illeti, azt az árváltozás 6 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása viszont 58 milliárd forinttal csökkentette.
Szűkülő hazai jelzáloglevél-piac
A Magyarországon bejegyzett öt jelzálogbank (OTP, K&H, UniCredit, Erste, Takarék) által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 19 milliárd forinttal csökkent áprilisban. Ki- és rábocsátás nem volt, a lejáratok 28 milliárd forintot tettek ki. Mindezek eredményeként a hó végén a forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1496 milliárd, míg a devizásoké 7 milliárd forint volt.
Vállalati kötvényekből is kevesebb lett
Szintén csökkent a vállalati kötvények állománya áprilisban, 27 milliárd forinttal, 2152 milliárdra. Ennek nagyobb részét a hitelintézetek által kibocsátott papírok tették ki, míg a többi vállalat kötvényeinek összértéke 928 milliárd forintra rúgott a hó végén, amelyben már vastagon benne vannak az MNB-program keretében piacra dobott papírok. Áprilisban összességében 7 milliárd forintnyi kötvénykibocsátás történt, 1 milliárd értékben jártak le sorozatok, míg a visszavásárlások 400 milliót tettek ki. Az év negyedik havában több papírnak volt kamatfizetése, ezek árváltozása 1 milliárd, míg a devizaárfolyamoké 21 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
Üdítő kivételek a befektetési jegyek
Az általános csökkenő áprilisi trenddel szembementek a hazai befektetési jegyek, amelyek állománya 22 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 63 milliárd, az egyéb alapoké 7 148 milliárd forintot számláltak az időszak végén. Pedig a 13 milliárd forint értékben lejártakkal szemben csak 5 milliárd forintnyi új papírt értékesítettek. Csakhogy az árváltozás 77 milliárd forintos pluszt hozott, ami bőven kompenzálta a devizaárfolyamok változása okozta 18 milliárdos csökkenést.
Szárnyaló tőzsdei részvények
Emelkedett a tőzsdei részvények piaci értékes állománya is áprilisban, 327 milliárd forinttal, amelyek eredményeként a banki részvényeké 2 871 milliárd, a vállalatiaké 3 882 milliárd forintnyira ugrott, míg az egyéb szektoroké 37 milliárd forintot tett ki. A vezető papírok árfolyama emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 5 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 340 milliárd forinttal növelte az állományt.
Bezsákoltak állampapírból a külföldiek
A külföldi befektetők 502 milliárd forinttal több magyar állampapírt vettek – kizárólag devizában kibocsátottakat –, mint amennyit eladtak áprilisban. Ezzel szemben a tőzsdei részvényekből, az egyéb kötvényekből, a befektetési jegyekből és jelzáloglevelekből 74 milliárd, 10 milliárd, 3 milliárd és 1 milliárd forinttal kevesebbet birtokoltak április végén az egy hónappal korábbihoz képest.
Gyarapodó banki értékpapír-portfóliók
A hitelintézetek is nettó vásárlók voltak, állományuk a tranzakciók következtében 307 milliárd forinttal gyarapodtak. Ezen belül az állampapír-állományuk 310 milliárd, az egyéb (jelesül vállalati) kötvényekből álló portfoliójuk 3 milliárd forinttal növekedett, ami bőven kompenzálta, hogy befektetési jegyeik értéke 3 milliárddal, míg a jelzálogleveleiké 2 milliárd forinttal csökkent.
Minden világossá válik. 
