Áprilisban a lakossági hitelfelvevők minden során további kamatmérséklődést tapasztalhattak, ráadásul a hónapon belüli kamatcsökkentés valamennyi, a jegybank által mért hitelfajtánál meghaladta az alapkamat 10 bázispontos csökkenési ütemét. Míg a lakáscélú forint jelzáloghiteleknél 15 bázisponttal, 7,67 százalékra szorult vissza az átlagos hitelköltség mutató, s hasonló visszalépés (16 bp) volt megfigyelhető a szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél is. A hónapban a személyi hitelek kamata zuhant a legtöbbet: az átlagkamat 0,7 százalékpontos csökkenés után 23,50 százalékon állapodott meg. Éves szinten ugyanakkor csak ez a termék volt képes reál-kamatcsökkenést produkálni az időközben 3,25 százalékos csökkenéssel, április végére 2,5 százalékra szelidülő alapkamattal szemben – az átlagkamat a tavaly áprilisi 27,98 százalékról süllyedt mai értékére. A szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél 284, a lakáscélú kölcsönöknél 244 bázospont volt a kamatcsökkenés éves mértéke.
Az állományokat tekintve mind a lakáshitelek, mint a személyi kölcsönök terén számottevő bővülést lehet felfedezni – a szezonálisan kiigazított adatok szerint lakáshitelből a márciusinál 2,5 milliárd forinttal több, 19,9 milliárd forintnyi kihelyezés történt, míg az új személyi hitelek 9,5 milliárdos állománya 500 millióval haladja meg az egy hónappal korábbit. A szabadfelhasználású hitelek egyáltalán nem keresettek/kínáltak.
A betétoldalon a lekötött betétek átlag kamatszintje az év elejének kivárása és – az ebből következő – március 20 bázispont körüli zuhanása után ezúttal lekövette a jegybanki kamatcsökkenés 0,1 százalékpontos mértékét – pénzünkért eszerint áprilisban átlagosan 1,94 százalékos kamatot kaptunk.
Párnacihát játszik a bankokkal a lakosság
Bár a szóló jelentés szerint 2014 áprilisában a szezonálisan igazított adatok szerint a lakossági betétek állománya jelentősen - szezonálisan igazítva 167,3, igazítás nélkül 101,8 milliárd forinttal – emelkedett, az adat megtévesztő lehet. Mert hiába tapasztal a jegybank a szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében 84,0 milliárd, a devizabetétek esetében pedig 17,8 milliárd forint nettó betételhelyezést, az a tény, hogy az új lekötött betéti szerződések értékét nyilvántartó másik statisztika, amely a látra szóló állományokkal nem operál – az új betétállományok tekintetében – kiigazítatlanul – a március 705 milliárdos adat helyett áprilisra csak 621 milliárdot jelez. Vagyis a banki betétállomány növekménye egyértelműen a folyószámlákon parkol. Vagyis - tekintve, hogy a látraszóló állományra lényegében nincs kamat és az extrém veszteséget hozó költségektől is csak az ingyenes készpénzfelvétel "menti" meg ezt a megtakarítási fajtát - lényegében most a bank képviseli a párnacihát a lakosságnál.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
