Pozitív meglepetést hozott 2014 a gazdasági növekedés terén Magyarországon – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a cég kisbefektetői klubjában. Kiemelte, hogy számos állami beruházás a második negyedévben futott fel, és egyes autógyárak termelése is akkor indult be. Ezek hatása azonban átmeneti lehetett, hasonló bővülésre a közlejövőben nincs kilátás.
A németekhez vagyunk kötve
A várakozás az, még az MNB részéről is, hogy a gazdasági növekedés lassulni fog, 2015-ben 2,0-2,5 százalék közé lanyhul. Ez azért is valószínűsíthető, mert a magyar gazdaság erősen kapcsolódik Nyugat-Európa gazdaságához, ahol szintén lassulás van, főleg Németországban.
Megfigyelhető, hogy ha a német ipar jól megy, akkor a magyar ipar is jól megy, és fordítva. Jelenleg Németország fontosabb exportpiacai lassulnak, Nyugat-Európában, Kínában, Oroszországban, Latin-Amerikában egyaránt.
Nem érdemes itt befektetni
Kérdés, hogy a növekedés lassulása mennyire lehet tartós. A magyar gazdaság a tőkevonzó képességét elveszítette, a statisztikákból ítélve, hogy 2010 óta minden évben mintegy egymilliárd euró hagyta el a magyar gazdaságot, amelynek saját forrásai egyébként nagyon korlátozottak. Ha nem jön tőke, a magyar gazdaság sem fog tudni növekedni. A külföldiek bizony úgy vélik, nem érdemes ide befektetni. A magyar gazdaságot az évi 3-4 milliárd eurónyi segély hajtja – mondja Horváth.
Európában fennáll a veszély, hogy egy stagnáló, deflációval terhelt csapdába kerül a gazdaság, mint Japán a kilencvenes években. Magyarországon az infláció jövőre újra visszatérhet a hosszú távon megszokott, évi három százalék körüli szinthez, ehhez hozzájárulhatnak a kormányzat új adóintézkedései is (például a „chips-adó” kiterjesztése).
Tovább gyengülhet a forint
A hazai jegybanki alapkamattól a K&H Alapkezelőnél nem várnak változást a közeljövőben. Az európai jegybank az alacsony növekedés, a japanizáció veszélye miatt azonban expanzív politikát folytathat, nulla közeli kamatszinttel, miközben az USA-ban a jó növekedés miatt kamatemelésre készülnek. A Fed kamatemelése különösen a feltörekvő piacok devizáira hathat
A forintnál, amely a válság óta gyengülő trendben van, sok érv szól az erősödés mellett, de a gyengülés irányába mutat az alacsony alapkamat, az eladósodottság, a geopolitikai kockázatok. A gyengülő trend alapvetően továbbra is fennmaradhat az alapkezelő szerint.
Csak nem csökken az államadósság
A magyar GDP-arányos államadósság az összes hangzatos bejelentés ellenére egy 80 százalék körüli szűk sávban maradt. A költségvetési szigor lefelé nyomja, a gyengülő forint pedig felfelé viszi az adósságot. Várhatóan ez a mutató sem fog tudni jelentősen javulni.
| K&H Bank, Szentendre |
Trendváltás van most a részvénypiacokon, vagy átmeneti visszaesés? A mostani hírek Horváth szerint nem indokolnak egy ekkora mértékű árzuhanást, a gyorsjelentések például Amerikában javulásról számolnak be. Ezért az alacsonyabb részvényárakat inkább vételi lehetőségként értékelik a fejlett országok részvénypiacain.
Óvatosan a magyar részvényekkel
A cég az ügyfeleinek azt javasolja, hogy csökkentsék a befektetők a pénzpiaci befektetések súlyát a hosszú távon ajánlott súly alá, a részvény- és kötvénybefektetések arányát pedig a hosszú távú átlag fölé. A magyar részvényeket nem tartják túl vonzónak, például a hosszú távú öt százalék helyett mindössze két százalék az ajánlás az egyik portfólióban.
A K&H tőkevédett alapjai közül 2014-ben több mint egy tucatnyi hozott két számjegyű éves hozamot, és csak néhány teljesítménye maradt szerény, amelyek csak a minimális hozamot tudták kifizetni. (Lásd a felsorolást a képen. A hozamadatok nem évesítettek.)
Éljenek a brit bátrak
Jelenleg az alapkezelőnél az Egyesült Királyságot tartják az egyik legérdekesebb befektetési történetnek – monda el Zobor Zsuzsanna, az alapkezelő vezérigazgatója. Az ország az EU-nak is tagja, ugyanakkor ezer szállal kötődik Amerikához is. A saját jegybank miatt nagyobb a mozgástere a gazdaság élénkítéséhez. A brit jegybank bátrabban és rugalmasabban csökkentette az alapkamatot és élénkítette a gazdaságot a válság során, ami mára meghozta az eredményét.
A munkanélküliség hat éves mélyponton van, az infláció alacsony, nagyon kedvezőek a vállalati eredmények. az országban. Míg az eurózónában 0,8 százalék lehet a gazdasági növekedés az idén, addig a szigetországban három százalék.
Több lábon kell állni
Ezért az alapkezelő K&H Temze néven hozza létre következő tőkevédett alapját, amelynek hozama egy 17 elemű részvénykosártól függ, és november közepétől kínálják a bankfiókokban. A gyengülő forint miatt azt is javasolják, hogy álljunk több lábon devizák szempontjából is és legyen deviza-befektetésünk is. Javasolják, hogy mindenki nézze végig év végével a portfólióját. Mindenképpen színes, sok lábon álló portfólió összeállítását tanácsolják.
Csökkenni fog a betétek vásárlóértéke
Jövőre jönnek a negatív reálkamatok, az infláció magasabb lesz, mint a betéti kamatok – mondta el Horváth István. Most az átlagos betéti kamat 1,5 százalék körül van, és csökkenő. Az infláció most ugyan nulla százalék körül van, de jövőre várhatóan fokozatosan évi három százalék közelébe emelkedik majd. (Ezt tartalmazza a jegybank inflációs jelentése is – a szerk.) A megtakarítások vásárlóértéke tehát csökkenni fog.
Az utóbbi években a bankbetétekből távozott mintegy 1000 milliárd forint, a befektetési alapokba pedig ennél több, 1200-1300 milliárd forint érkezett. Nőni tudtak a kötvényalapok, a vegyes alapok (és az abszolút hozamú alapok – a szerk.), és zsugorodtak a pénzpiaci alapok.
Egyről a kettőre, hozamból
A K&H-nál az idén az árfolyamvédett vegyes alapok (84 milliárd forint) és a kötvényalapok (37 milliárd) nőttek, valamint az úgynevezett profilalapok, amelyek különböző befektetői típusokhoz, preferenciákhoz (befektetői profilokhoz, mint óvatos, dinamikus stb.) igazodnak.
A K&H tíz évvel ezelőtt indított négy ilyen profilalapot, amelyek az indulásuk óta eltelt tíz évben jó hozamot értek el. A dinamikusabbak azóta megduplázták árfolyamukat, ahogy mondták, „egyről a kettőre jutottak” (árfolyamuk egy forintról kettő fölé ment fel).
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
