Ismét eljött a devizás kötvényalapok ideje?

Miért jó ötlet most kötvényalapot indítani, miért kedvez ennek a jelenlegi piaci helyzet?

Tóth István: Kétségtelen, hogy nagyon jó éve az idei a hazai kötvénypiacnak, eddig a hosszú lejáratú állampapírokkal a befektetők 20 százalékot is meghaladó hozamot érhettek el. Ezt az eredményt a jövőben kizárólag állampapírok tartásával valószínűleg már csak nehezen lehet majd elérni, ami azt jelenti, hogy a 2024-es év már nem kecsegtet az ideihez hasonló hozamokkal.

Ezért is lehet létjogosultsága egy olyan alapnak, amely nem a forintos lehetőségeket próbálja kiaknázni, hanem inkább a devizás kötvénypiacokon fektet be. Külföldön az a folyamat, ami Magyarországon meglehetősen gyorsan lezajlott, még csak most indul. Az elmúlt évekhez képest az euró-kötvények piacán is jelentősen nőttek a hozamok, aminek következtében újra befektetésre érdemes szintek alakultak ki, akár az állampapírok, akár a vállalati kötvények piacán. Mivel úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank sem emeli már tovább a kamatát, és a kamat jövőre csökkenésnek is indulhat, most alkalmasnak tűnik az idő eurós kötvényekbe történő befektetésre.

Tombácz Dóra Katalin: Ráadásul azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank már belekezdett a kamatvágásba, a forintos papírokon elérhető kamatfelár mérséklődése miatt az euró-kötvények vonzóbbá válhatnak. Ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni a magyar befektetéseket, csupán azt, hogy érdemes diverzifikálni, azaz eurós konstrukciókat is felvenni a palettára.

Milyen eszközök várhatók az OTP Stratégiai Euró Kötvény Alap portfóliójában induláskor?

T.D.K.: Az alapba állampapírok és vállalati kötvények is kerülnek. Eleinte valószínűleg a közép-európai regionális papírok lesznek túlsúlyban, főleg a vállalati, banki kötvények miatt, utóbbiakat ugyanis egy uniós előírás miatt a hitelintézeteknek a korábbinál nagyobb mennyiségben kell kibocsátaniuk. Ezekkel a papírokkal jelenleg meglehetősen jó hozamot lehet elérni, emiatt ezekből mindenképpen fogunk tartani.

T.I.: Ugyanakkor a bankszektor mellett például a regionális, kvázi fiskális szereplők kötvényei is bekerülhetnek az alapba – Magyarországról például az Eximbank vagy az MFB által kibocsátott devizakötvények –, valamint állami tulajdonú vállalatok kötvényei, mint például az MVM-hez hasonló közműszolgáltató cégek. Ezek azért kedvezőek, mert jelentős felárat kínálnak az adott ország államkötvényeihez képest, miközben nehezen elképzelhető, hogy jelentős törlesztési kockázataik lennének.

T.D.K.: Mivel azonban a befektetési stratégia rugalmas, ha változik a piaci környezet, akkor természetesen lehetőségünk van más szektorokba, illetve vállalatokba fektetni.

Kik számára kedvező lehetőség beszállni az eurós kötvényalapba?

T.D.K.: Lesz egy eurós és egy forintos sorozata is az alapnak, amelyet alapvetően eurós befektetések fognak dominálni. Ezért azt azoknak ajánljuk, akik mérsékelt kockázatvállalás mellett eurós kötvénykitettséget szeretnének felvenni. Az alap forintos sorozata az eurós sorozat teljesítményét forintosítja, megkeresve az euró és forint közötti kamatkülönbséget is. Mivel a kamatkockázat vállalását dinamikusan, a piaci környezet függvényében tudjuk változtatni, az a célunk, hogy a befektetők eszközei között ez az alap bármilyen kamatkörnyezetben pozitív hozamot termelő befektetés legyen, amely stabil teljesítményével járul hozzá a portfolióépítéshez.

Az alappal hosszabb távra tervezünk, a minimálisan ajánlott befektetési időtáv 3 év. Olyan terméket szeretnénk kialakítani, amit a befektető megvesz, és huzamosabb ideig tudja tartani. Az alap befektetési jegyeinek névértéke egy euró, illetve egy forint, így az alapból történő jegyzéssel kisbefektetők is hozzáférnek olyan vállalati kötvényekhez, amelyekhez más módon nem tudnának. 

T.I.: Szeretnénk mást nyújtani, mint a meglévő, referenciaindex-szel rendelkező kötvényalapjaink, amelyeknek az árfolyamában nagyobb kilengések is előfordulhatnak. Ezzel szemben a most induló eurós kötvényalapunkkal akár emelkedő hozamkörnyezetben is képesek leszünk hozamot generálni, például a kamatkockázat kezelésével. Így próbáljuk meg az adott piaci körülmények között az elérhető legjobb lehetőségeket kiaknázni, anélkül, hogy a befektetőnek az időzítésre figyelnie kellene. Valószínűleg mi rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a piachoz, mint az egyedi befektetők.

Mekkora értékű befektetésijegy-értékesítéssel lennének elégedettek?

T.I.: Középtávon 30-50 milliárd forint tőkebeáramlásra számítunk.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)