Még egy jó év jöhet a hazai állampapír-piacon

Privátbankár (P.): A Privátbankár Klasszis 2016 díjkiosztón a Generali Hazai Kötvény Alap díjat nyert. Minek köszönhető ez?

Schuszter Péter (S. P.): Hittünk abban, hogy a hozamok tovább csökkenhetnek 2015-ben is, ennek megfelelően fektettünk be. Viszont nem vállaltunk extrém kockázatokat sem, egyszerűen kihasználtuk a piac optimizmusát, és amikor úgy ítéltük meg, hogy már kedvezőtlenebbek a piaci viszonyok, akkor csökkentettük a kockázatokat és igyekeztünk egy semlegesebb portfóliót kialakítani.

Jelenleg is 77 százalékban állampapírok vannak az alapban, ezen kívül jelzáloglevelek és vállalati kötvények színesítik az összetételt, amelyekkel hozamprémium érhető el az állampapírokhoz képest.

P.: Az alap nevéből ítélve csak hazai kötvények vannak az alapban?

S. P.: Igen, az alap neve jól tükrözi a befektetési politikát, forintban és más devizában denominált hazai kötvények fordulnak elő az alapban. Amennyiben devizás értékpapírok kerülnek be az alapba, abban az esetben a devizakockázat túlnyomó részét kiszűrjük, lefedezzük.

P.: A szkeptikus hangokra rácáfolva már évek óta mennek lefelé az állampapírjaink hozamai, meddig mehet ez még így tovább?

S. P.: Valóban, korábban senki nem hitt ilyen mértékű hozamcsökkenésben, azonban a jegybank által bevezetett nem konvencionális eszközök, az EKB lazítása, a Fed késleltetett kamatemelése mind segítette a hazai hozamok mérséklődését, és továbbra is támogatja azt.

P.: Ezek szerint még egy jó év lesz a hazai állampapír-piacon?

S. P.: Nyilván a hozamcsökkenés véges, meg kell nézni a régiós országok kötvénypiacát is, de úgy látjuk, van még tér lefelé. Az év első három hónapjában már három százalékot hoztak a magyar kötvények, ez nagyon szép, főleg ebben a kamatszegény környezetben.

P.: Egyre többször merül fel a kérdés, hogy lehetnek-e Magyarországon negatív kamatok.

S. P.: A jegybanki kamatfolyosó egyik széle már így is mínusz tartományba csúszott és van még tér a további csökkenésre. Egy-másfél évig még valószínűleg fennmaradnak a jelenlegi folyamatok.

P.: A Generali IC Ázsiai Részvény Alap is díjat nyert, mivel foglalkozik, hogyan ért el jó hozamot?

S. P.: Az IC Indiát és Kínát jelöli. Az alapot az utóbbi időben óvatos kockázatvállalás jellemezte, ez mindenképpen segített abban, hogy jó teljesítményt érjen el, felülteljesítse a benchmarkját, (irányadó indexét, indexkosarát – a szerk.) hiszen a 2015-ös év nyarától komoly esésen vannak túl az ázsiai részvénypiacok. Emellett volt számos taktikai fogadás is, amelyek szintén javították a teljesítményt.

Továbbá alapok alapjáról van szó, és a mögöttes alapok benchmark feletti teljesítménye is hozzájárult az eredményhez. A mögöttes alapok bekerülését is átfogó elemzés előzi meg, valamint folyamatosan figyeljük a teljesítményüket. Tehát egy relatíve aktívan menedzselt alapról van szó.

P.: A kínai piacról rengeteg szó esett tavaly nálunk is, de Indiából alig jutottak el ide a hírek. Mit érdemes róla tudni?

S. P.: India kedvezőbb kilátásokkal rendelkezik jelenleg, mint Kína, a következő három évben itt évi hét százalék feletti gazdasági növekedést várunk. Az alacsonyabb inflációs környezet következtében rendkívül támogató az indiai monetáris és fiskális politika. A demográfiai folyamatok is nagyon pozitívak. Mindez az indiai részvénypiac felülteljesítését indokolhatja az elkövetkezendő években.

Ami azonban óvatosságra int, hogy ezek nem váratlan, hanem többnyire jól ismert információk, így a részvények árazása ezt részben már tükrözi. A többi feltörekvő országhoz képest a részvények prémiummal forognak, drágábbak, a hozam/kockázat arány nem olyan kedvező. Ennek fényében inkább a részvénypiaci korrekciókat érdemes kihasználni indiai részvények nagyobb mértékű vásárlására.

P.: Kínánál is pozitívak a kilátások?

S. P.: Kínánál árnyaltabb a kép, a makrogazdasági kockázatok jelentősek, de ez fokozatosan lecsapódik az árazásban, így sokkal olcsóbbak a kínai részvénypiacok. Pozitívum, hogy a kínai kormány elkötelezett a növekedési célok teljesítése iránt, és a kínai jegybanknak is van még bőven mozgástere.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a Generali IC Ázsiai Részvény Alapnál fontos a hosszú távú szemlélet. Bár vannak kockázatok, de az indiai és a kínai régió egyaránt kedvezőbb növekedési potenciállal rendelkezik hosszabb távon, mint a fejlett országok többsége. Az alacsonyabb inflációs pálya és a globális kockázatok tükrében a Fed is óvatosabbá vált, ez mindenképpen fellélegzést jelent az egész feltörekvő régiónak, támogató a részvénypiacaik számára.

P.: A jelenlegi helyzetben, kamatkörnyezetben milyen befektetéseket javasolnának a magánbefektetőknek, milyen alapokat érdemes vásárolni, milyen alapok lehetnek divatosak?

S. P.: Az utóbbi időben a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok voltak leginkább népszerűek, szerintünk az idén továbbra is ezek a befektetések lehetnek érdekesek, miután a pénzpiaci alapok szinte semmilyen hozamot nem tudnak termelni, a részvényalapoktól pedig sokan tartanak.

Az abszolút hozamú, azon belül is a származtatott alapoknak megvan az a hozampotenciálja, amely az infláció és a betéti hozamok feletti, mégis valamelyest biztosra vehető eredményt érjen el.

P.: Az abszolút hozamú alapok milyen eszközökön tudnak hozamot elérni?

S. P.: Egyrészt a magyar kötvénypiacon még mindig vannak olyan papírok, amelyekkel hozamprémiumot lehet elérni. Ezek száma az idén még növekedhet is, például jönnek majd az új jelzáloglevél-kibocsátók. Másrészt egyedi instrumentumokkal próbáljuk meg kitermelni a versenyképes hozamot, ami rövid és hosszú távú befektetéseket egyaránt jelent. Ahogy eddig, úgy a jövőben sem szeretnénk kihegyezni az abszolút hozamú alapjaink teljesítményét a magyar makrogazdasági kockázatokra.

Például külföldön is találni eléggé komoly osztalékhozammal rendelkező értékpapírokat, nem csak az árfolyamnyereségre, hanem az osztalékra fókuszálva is lehet komoly nyereséget elérni. Korábban az évi 3-4 százalékos osztalékhozamú részvényekkel a legtöbben nem foglalkoztak, a mai kamatviszonyok mellett azonban ezek figyelemre méltóak.

Ezen befektetések mixével, és a meghatározó devizapárok intenzív mozgásainak kihasználásával úgy gondolom, eléggé széles tárháza van az eszközöknek. A megfelelő diverzifikáltság mellett a kockázatkezelésre is egyre nagyobb hangsúly helyeződik. A jó hozamok elérése érdekében nagyon szigorú stop-limit stratégiával és a kockázatok folyamatos monitorozásával kell eljárnunk.

P.: Hol forgalmazzák az alapcsaládot a kisbefektetőknek, a privátbanki ügyfeleknek?

S. P.: Jelenleg 11 forgalmazó partnerünk van, legtöbbjüknél elérhetők az alapjaink a privátbanki kínálatban is. Ebből a szempontból a Concorde Értékpapír, az Erste, a Raiffeisen, és az UniCredit Bank a főbb forgalmazási helyek. Az említett kötvényalapunk például több partnerünknél is benne van a privátbanki modellportfólióban. A retail szegmensben a bankok elsősorban a saját termékeiket preferálják a kisügyfelek irányába, de azért van forgalmunk ott is. A Generali Biztosító tanácsadói hálózata is értékesíti az alapjainkat.

Az intézményi ügyfeleinkkel is folyamatosan közvetlen kapcsolatban vagyunk, az ő arányuk az alapok tőkéjén belül jóval nagyobb.

P.: Az alacsony kamatszint, az állampapírok versenye mit okoz az alappiacon? Elfordulnak a befektetők az alapoktól?

S. P.: Szerintem az alapoktól nem fordulnak el, legfeljebb a pénzpiaci alapok vagy egyes kötvényalapok helyett vesznek majd mást, közvetlenül állampapírt például. De nem hiszem, hogy ez az állapot örökké fog tartani. Nemrég például egyes lakossági állampapírok kamatai is csökkentek.

P.: A hazai kisbefektetők hajlamosak a rövid távú, maximum egy éves befektetéseket előnyben részesíteni. Megváltozhat ez a tendencia?

S. P.: Lassan kiárazódik a válság hatása, a devizahitelek sokkja, a háztartások előbb-utóbb a megtakarításaikat be merik majd fektetni és vélhetően hosszabb távon fognak gondolkodni, akár öngondoskodás céljából, de addig még nekünk is, a befektetői szakma képviselőinek is sokat kell tenni.