Már ne a kötvények körében keressük a jó hozamokat – interjú

Privátbankár (P.): A K&H Válogatott négytagú alapcsalád két tagja, a Válogatott 2. és a Válogatott 3. is díjat nyert a Privátbankár Klasszis 2017 díjkiosztón. Miben különböznek egymástól?

Kovács Mátyás (K. M.): Négy kockázati kategóriát állítottunk fel, a védekezőt, az óvatost, a dinamikust és a merészt. A kettes és a hármas alap az óvatos és a dinamikus, ezek nyertek most. A Válogatott családnak az egyik fontos eleme a magyar részvény. Az, hogy ilyen jól teljesítettek ezek az alapok, jórészt a magyar részvénypiac utóbbi bő két éves jó teljesítményének köszönhető.

A négyes alap egyébként magasabb részvényaránnyal magasabb hozamot ért el, de a kockázatosabb vegyes alapokból annyira kevés van, hogy nem is volt ilyan versenykategória.

P.: Körülbelül mennyi a részvények aránya a négy Válogatott-alapban?

K. M.: A kockázat sorrendjében 0, 5, 10 és 15 százalék körül.

P.: A részvényeken felül a vegyes alapokban főleg kötvényportfólió szokott lenni.

K. M.: Igen, elsősorban magyar kötvényeket tartottunk, ezek is nagyon jól teljesítettek az utóbbi években. Meglepetésév volt a tavalyi a kötvénypiacon, mert még mindig lehetett 5-6 százalékot keresni magyar államkötvényeken. Sőt az idén is pluszban van a MAX kötvényindex.

P.: Vajon az idén egész évben megmarad a magyar kötvények jó teljesítménye?

K. M.: Speciális helyzetben vagyunk az MNB miatt. A rövid futamidejű állampapír-hozamok idén még lejjebb vannak, mint tavaly, a hosszú hozamok többnyire kissé feljebb. Az MNB legutóbbi, márciusi bejelentései arra utalnak, hogy a rövid hozamok továbbra is oda lesznek horgonyozva a nullához közeli szintekhez.

P.: Lehet még lejjebb? Lehet, hogy egy-két éves futamidőre is negatív hozammal forognak majd az állampapírjaink?

K. M.: Most alulról korlátozza ezt az overnight betéti kamatszint, amely –0,05 százalék. Ez alatti hozammal már nem éri meg a bankoknak állampapírt vásárolni. Ebben akkor lehetne változás, ha a jegybanki kamatszint tovább csökkenne. A bankoknak vagy a jegybanki betétben, vagy valamely állampapírban kell tartalékolniuk.

P.: A befektetési jegyek nagy konkurensei a lakossági állampapírok, itt nemrég volt egy törés, tovább csökkentették a fix kamatokat és a változó kamatozású papírok kamatprémiumát is. Hogyan tovább, ennek ellenére kitart majd a lakosság érdeklődése?

K. M.: Ennek oka lehetett, hogy idén már év elején nagyon sok lakossági állampapírt adott el az Államadósság-kezelő Központ. Ami kedvezőtlen, hogy ezek átlagosan eléggé rövid futamidejű papírok. Emiatt most kijöttek egy új, két éves papírral. De arra számítok, hogy tovább fog csökkenni a lakossági befektetőknek adott hozamprémium. Jelenleg ugyanis sokkal több állampapírt is el tudna adni az ÁKK, olcsóbban is tudná finanszírozni az államadósságot, csökkenthetné a kamatkiadásokat.

P.: Ez a befektetési alapok felé terelheti a kisbefektetőket? Az alapok hozamát is visszafogja az alacsony állampapír-hozamszint?

K. M.: Növelheti az alapok iránti érdeklődést, de nem hiszem, hogy most a kötvényalapok körében kell keresni a jó hozamokat. Az előző években brutálisan jók voltak a kötvényhozamok, és sok kisbefektető még mindig a múltbeli hozamokra alapoz. Nekünk azonban van egy egyértelmű ajánlásunk már az év elejétől kezdve, amely azt mondja, hogy a kötvények súlyát inkább csökkentsék az ügyfelek. A vegyes alapjainkban nálunk is stratégiai alulsúlyozás van a kötvényhányadban, a magyar kötvényektől és a globális kötvénypiacon is gyengébb teljesítményt várunk, mint az elmúlt években.

Ennek ellenére ajánljuk a kötvényalapok helyett a vegyes alapokat.

P.: Mit tudnak venni a vegyes alapok kötvények helyett?

K. M.: Annyit tudunk csinálni az aktívan kezelt alapokban, hogy a kötvényeket alulsúlyozzuk, például a meglevő kötvények kamatkockázatát, átlagos futamidejét alacsonyan tartjuk. Ehhez képest a részvényeket valamennyire felülsúlyozhatjuk, valamennyi készpénzt, devizát, jellemzően eurót vagy dollárt is tarthatunk.

A nyersanyag is építőeleme ezeknek az alapoknak, ezekben most látunk potenciált. Az idén nagyon jelentős lemaradásban vannak a nyersanyagok a részvénypiacokhoz képest. Mindkét eszköz kockázati megítélése nagyon hasonló. Eközben a konjunktúra-jelentések jók, ha jól jelzik előre, hogy a gazdaságok élénkülni fognak, akkor a nyersanyag-befektetéseknek is fel kellene zárkózniuk a részvénypiac mellé. A nyersanyag diverzifikációra is alkalmas, másrészt az infláció ellen is védelmet jelenthet. Abba a szakaszba léptünk, amikor az infláció élénkülget.

P.: A nyersanyagokat a vegyes alapok milyen eszközön keresztül veszik?

K. M.: A K&H Nyersanyag Alapon keresztül.

P.: Amely szintén díjat nyert az árupiaci alapok kategóriájában. Mivel foglalkozik?

K. M.: Az alap a Bloomberg azon indexét követi, amely élelmiszerekre és más mezőgazdasági terményekre nem spekulál, mert az nem lenne etikus. Így főleg energiapiac és fémek vannak benne, származtatott ügyleteken keresztül. Esetenként nyersanyagpiaci részvénytársaságok részvényei is előfordulnak benne.

P.: Volt szó arról, hogy a kötvények alulsúlyozását ajánlják az idén ügyfeleiknek, mit ajánlanak még és hogyan kapják meg ezeket a tanácsokat?

K. M.: Ezek negyedéves ajánlások, amelyeket a fiókhálózatban kapnak meg a prémium ügyfelek, akiket a személyes megjelenésre ösztönzünk. Az ajánlások egyfajta iránytűt jelentenek, amelynek segítségével személyesen az ügyfél egyedi céljaihoz illeszkedő portfóliót építünk. Ebben az iránytűben szerepelnek az aktuális ajánlások.

Most a kötvények alulsúlyozásán kívül a részvények súlyának növelését javasoljuk, mert a részvénypiaci kilátások kedvezőek, a globális makrohelyzet kiváló. Ugyanakkor geopolitikai kockázatok is vannak bőven. Ha pedig részvény, akkor az európai részvények mellett tesszük le voksunkat már hosszabb ideje. Szerintünk nem szimmetrikusak a várakozások, az USA-ban Trump politikájával kapcsolatban túl optimista szinten ragadtak be a befektetők elképzelései. Európában viszont, ha letudjuk a különböző fontos választásokat, a bizonytalanság kiárazódhat a rendszerből, az európai részvények kaphatnak egy új lendületet. (Ez az interjú készítése óta meg is kezdődött a francia elnökválasztás első fordulója után – a szerk.)

Bár a részvények irányába sem mozdulhatunk el teljesen, sok pénzt tartunk pénzpiaci, készpénzjellegű befektetésekben. Kivárást javasolunk, majd akkor szállnánk vissza a kötvénypiacba, ha magasabb hozamszinteket látunk. Az elmondottakhoz hasonló stratégiát követünk vegyes alapjainkban is.

P.: Mi várható a feltörekvő részvénypiacoktól, például Kínától? A két évvel ezelőtti felfutás, majd nagy esés után szépen kúsznak felfelé ott a részvényárfolyamok. Más régiókban pedig a nyersanyagár-emelkedés húzza a tőzsdéket.

K. M.: Vonzónak tartjuk a feltörekvő piacokat. Korábban azt várták, hogy Donald Trump győzelmével a kereskedelmi kapcsolatok romlanak, az importvámok bevezetése főleg a feltörekvő országok számára lesz hátrányos. Most úgy látszik, hogy ez a veszély nem olyan nagy. A nyersanyagok ára is kedvez a feltörekvő tőzsdéknek, így ezeket mi is kedveljük.

P.: Van is egy ázsiai részvényalapja a K&H Alapkezelőnek, amely a feltörekvő piaci részvények között lett dobogós. Ez mivel foglalkozik?

K. M.: A fókuszt a nagy ázsiai gazdaságok jelentik, főleg Kína, India, Dél-Korea, egyébként alapok alapjaként működik. A mögöttes alapok segítségével sokféle sztorit tudunk követni, ilyen volt nemrég a China Consumer Alap, amely a fogyasztással kapcsolatos cégekre koncentrál, és segítségével a kínai modellváltást igyekeztünk kihasználni. Vagyis azt, hogy az ország az exportvezérelt növekedésről a fogyasztás alapúra áll át.

P.: A tőkevédett alapoknak nem kedvez a mostani kamatkörnyezet?

K. M.: Nem kedvez. Ez az alapcsalád akkor lesz majd igazán népszerű ismét, ha a kamatok normalizálódnak. A jelenlegi környezetben inkább a dolláros alapok versenyképesek. Most is jegyezhető nálunk ilyen, a K&H prémium többször termő dollár 2. A tőkevédelem 100 százalék. Négy éves, az első év végén kifizet fix három százalék hozamot, majd a maximális hozam évente hét százalék lehet, de a hozam a mögöttes részvénykosár teljesítményétől függ.

P.: A kötvényhozamok végső soron már évtizedek óta csökkennek a fejlett országokban, mikor jön el vajon a sokak által várt nagy fordulat?

K. M.: Globális szinten ezen már szerintem túl vagyunk. Akkor válna ez kétségessé, akkor csökkenhetnek esetleg újra a kötvényhozamok, ha történne megint valami olyasmi, ami megnöveli a kötvények iránti keresletet. Ez olyankor szokott bekövetkezni, ha a kockázatok nagyon felerősödnek.

A mostani környezet, a gyorsuló gazdasági növekedéssel és a gyorsuló inflációval, inkább a hozamok emelkedésének kedvez. A nagy jegybankok szeretnék mérlegüket csökkenteni és a kamatokat várhatóan emelni fogják, ez is abba az irányba mutat. Nálunk a rövidebb futamidejű kötvényeknél még lehet új mélypont a hozamokban, de a hosszabb futamidőknél szintén hozamemelkedést várunk.

P.: A magyar részvényeknek még van felfelé?

K. M.: Amint nemrég egyik kollégám a blogunkon írta, P/E alapon már nem tűnnek olcsónak a magyar részvények. Két nagyszerű év után nem valószínű, hogy egy harmadik is következik.

P.: A forinttól mit várnak?

K. M.: Az MNB előrejelzése szerint a folyó fizetési mérlegünk többlete jövőre lefeleződik. A fogyasztás megugrása ugyanis részben az importban csapódik le. Ez csökkenti a forintra nehezedő felértékelődési nyomást. Az MNB mostani politikája, mely szerint még mindig lazít, amikor a többi jegybank, mint a Fed már szigorítanak, abba az irányba mutat, hogy az MNB szeretné a kamatszintet tartósan alacsonyan tartani. Ez a relatív kamathátrány, ami így kialakulhat, nem fogja támogatni a forintot.

Az ügyfeleinknek euró vagy dollár vásárlását közvetlenül nem ajánljuk, de ha valakinek van olyan célja, amihez ez illeszkedik, például devizában szeretne spekulálni, akkor vannak eurós, dolláros termékeink.