A részvényalapok éve volt tavaly – mit gondolsz, mekkora a csúcshozam?

(Pixabay)

Tavaly Magyarországon 81 olyan befektetésijegy-sorozat volt, amely két számjegyű hozamot ért el – ez az összes, 591, legalább egy éve létező befektetési jegynek azonban csak a 13,7 százaléka. Egy kakukktojástól, egy nem igazán nyilvános ingatlanalaptól eltekintve az első 50 helyen csupa részvényalap van, ami nem csoda, hiszen tavaly nagyon jó évük volt a világ részvénypiacainak, és a BUX is viszonylag jól teljesített 24 százalék körüli emelkedéssel. (A részvényindexek tavalyi teljesítményéről itt írtunk.)

A legmagasabb hozamok forintban, dollárban és euróban a 25-30 százalékos sávban szóródtak tavaly. Ebbe a csoportba öt alapnak sikerült bekerülnie, amelyek Közép-Európában vagy globális feltörekvő piacokon fektettek be.

Törökország, Lettország, Lengyelország, Ausztria – ezeknek az országoknak az indexei mind jobban teljesítettek a BUX indexnél és a legtöbb nagy, fejlett részvénytőzsdénél is, mint az amerikai, a német vagy a francia. Így az is logikus, hogy az élen főleg közép-kelet-európai vagy a feltörekvő európai országokra specializálódott alapok állnak.

Nem minden fénylik, ami török

A török részvényalap csak látszólag olyan jó, a táblázatunkban az élen levő sorozatot ugyanis török lírában jegyzik, amely nagyon sokat gyengült tavaly is. A forintos sorozat hozama már csak alig fele, 19,3 százalékos volt. Más török részvényalapok jegyei pedig csak 13-14 százalékot értek el.

Bár az USA részvénypiaca jól teljesített, ott is visszahúzó erő lehetett a dollár, hiszen az tavaly értéke 13-14 százalékkal csökkent az euróhoz képest. A forint viszont nem sokat változott tavaly, így erről az oldalról nem kaptak hátszelet a devizabefektetések. (A devizapiacok tavalyi évéről itt írtunk.)

Abszolút hozammal hátrányban

A híres abszolút hozamú alapok, amelyekről készítőik azt mondják, hogy azok ha esik, ha fúj, azaz eső és emelkedő árfolyamok mellett is tudnak jól teljesíteni, most kissé lemaradtak. A legjobbak ugyan itt is két számjegyű, 10-15 százalékos hozamot értek el, de a legjobbnak is csak azt 51. helyre futotta.

De ez is logikus. Úgy látszik, az általában diverzifikált, tehát vegyes jellegű, részvényeket, kötvényeket, árupiaci termékeket és különböző devizákat is tartó abszolút hozamú alapok nem akkor teljesítenek legjobban, amikor a részvénypiac. Épp azért, mert jellemzően sok más is van bennük. Ez a másik oldalról viszont nagyban csökkenti, szétteríti a kockázatukat – remélhetőleg egy jövőbeli általános részvénypiaci esésnél sokkal jobban teljesítenek majd, mint a részvényalapok.

Kötvényekkel nehéz volt

Két számjegyű hozamokat kötvényalapok és a vegyes alapok jellemzően nem tudtak elérni, csak egy-egy kivétel erősítette ezt a szabályt. Mivel a fejlett országok és Magyarország kötvényhozamai nagyon alacsonyan vannak, ahonnét már alig van hová csökkenni, ez is érthető. (A csökkenő hozamok árfolyamnyereséget okoznak a fix kamatozású kötvények tulajdonosainak.)

A jelenlegi kamatviszonyok között még eléggé előkelőnek számító, évi 5-10 százalékos hozamú sávban igazából minden van, részvényalapok, vegyes alapok, kötvényalapok, abszolút hozamú és ingatlanalapok, árupiaci alap, tőkevédett alapok. Összesen 123 befektetési jegy tartozik ide, az alapok több mint ötöde. A hazai alapok befektetési jegyeinek 41 százaléka évi 0 és 5 százalék között teljesített, ez is nagyon vegyes felvágott.

Negatív hozamok, de okkal

Némileg meglepő, de az értékpapírok majdnem negyedének volt negatív a hozama tavaly, igaz, sokuknak csak minimális mértékben. Így járt sok likviditási és rövid kötvényalap, ezeknél a minikamatok vélhetően nem voltak képesek kitermelni a költségeket sem. Ezen kívül még abszolút hozamú és tőkevédett alapokat látunk szép számmal ebben a kategóriában. Ez utóbbiaknál a mínuszos eredmény lehet, hogy csak technikai, átmeneti, hiszen a hozamuk a vállalt tőkevédelem miatt úgysem lehet negatív.

Határozottabb, 5-10 százalékos mínuszokat néhány külföldi kötvényalapnál és devizaalapnál látunk, vélhetően devizákon veszítettek főleg. (Valamint megszűnőben levő alapoknál.) Az orosz részvények is nagyon rosszul teljesítettek tavaly, és több árupiaci alap is mínusz tíz százalék környékén tanyázott.

(A különböző alapfajták teljesítményére a következő napokban részletesebben visszatérünk.)