2 715 forintos célár mellett csökkentésre ajánlja az Erste a Molt. A véget nem érő orosz-ukrán háború, az ukrán hadsereg hatékonyabb támadásai az orosz kritikus infrastruktúra ellen, illetve az EU és az Egyesült Államok erőfeszítései, hogy leválasszák a tagállamokat az orosz energiahordozókról mind afelé mutatnak, hogy a Mol csoport rákényszerülhet, hogy ne a Barátság vezetéken keresztül vegyen a jövőben orosz nyersanyagot.
A Mol csoport most még nincs teljesen felkészülve erre a forgatókönyvre, az orosz kőolajellátás hirtelen leállása az éves EBITDA 10-20 százalékát kitevő negatív hatással lenne. A cég dolgozik a leválás lehetőségén, de ennek a befejezéséhez még legalább 1,5-2 évre van szükség, miközben a magyar politika sem anyagilag, sem a szavak szintjén nem támogatja ezt a törekvést. A Molt is negatívan érinti a környezet változása – az Erste elemzője jövőre 60 dolláros átlag Brent árra és 30 euró/MWh TTF gázárra számít, miközben a most nagyon magas kőolaj finomítási árrések is romolhatnak.
A petrolkémia továbbra is veszteséges EBITDA szinten, aminek a kedvező irányú változására kis esélyt lát. A Mol az elmúlt negyedévben a magyar és a szlovák nagykereskedelmi marzsok csökkenéséről számolt be. Az Erste előrejelzése alapján a gyengébb környezet ellenére a Mol legalább 250 forint osztalékot fizethet a jövőben részvényenként, ami kismértékben elmarad a tavalyi év után fizetett 275 forinttól, de ez magas egyszámjegyű osztalékhozamot jelent.
A Mol árfolyama ma esik a Budapesti Értéktőzsdén, a részvény délelőtt 0,8 százalékos mínuszaban 2750 forintos árfolyamon forgott.
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
