Inflációs adatokat közölt a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 2025 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. A lakosság mindennapi életének szempontjából azonban különösen az élelmiszerek inflációjának alakulása a fontos, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mégis mennyibe kerül egy átlagos bevásárlás. A hivatalos adat szeptemberben a következőképpen alakult:
az élelmiszerek ára az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 3,0 százalékkal), ezen belül a csokoládé, kakaóé 19,2, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesárué 13,1, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9, a büféáruké 9,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 9,2 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 19,6), az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4-8,4 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,0, a liszté 12,0, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsi, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött. Augusztushoz képest összességében 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak.
Valami nem stimmel?
Varga Mihály jegybankelnök az idei közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy túlságosan magas inflációt érez és vár a lakosság. Ahogy az laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor helyszíni tudósításából kiderült, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke így fogalmazott:
az infláció mellett az inflációs várakozásokkal is foglalkozni kell, le kell őket törni – az árstabilitás megteremtéséhez szükséges lenne a várakozások csökkentése és horgonyzása. Jóval a tényinfláció fölött vannak jelenleg a várakozások – akkorák most, mint 2022 elején, pedig akkor 8 százalék volt a tényinfláció (jelenleg pedig 5 százalék alatti).
Az MNB-vezér ezen kijelentésének fényében különösen érdekesen alakult legújabb szavazásunk eredménye, amelyben olvasóinkat arról kérdeztük, hogy milyen inflációt érzékelnek az élelmiszerboltokban járva:
Ahogy az grafikonunkon is látszik, a vélt túlzott drágulás érzékelése óriási problémát jelent Magyarországon, válaszadóink mindössze 1 százaléka tippelte a helyes szintre az élelmiszerek árának emelkedését. A hazai árak fájdalmasságára utal az is, hogy összesen 60,2 százalék volt azok aránya, akik legalább háromszorosan túlbecsülték ezt az inflációs adatot, míg 22,2 százalék a tényleges élelmiszerdrágulás ötszörösét érzékelte – Varga Mihály tehát jól látta, hogy valóban rendkívüli torzulás van ezen a téren a lakosság szempontjából.
A GKI Gazdaságkutató elemzői idén júliusi kutatásában több okot is láttak a túlzott inflációérzékelés mögött. Mint írták: az általános pesszimizmuson és a rossz múltbeli tapasztalatokon kívül egyéb tényezők is hatnak az érzékelt áremelkedésre. Jellemző, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni az inflációt, hiszen 1-1 kirívó negatív vásárlási élmény mélyebben megragad az emlékezetünkben, mint a pozitív tapasztalatok.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
