Inflációs adatokat tett közzé a minap a Központi Statisztikai Hivatal, azonban rendhagyó módon jelen cikkünkben csak annyit árulunk el önöknek, hogy a fogyasztói árak összességében stagnáltak 2025 szeptemberében, míg az élelmiszerek esetében minimális mérséklődés volt tapasztalható.
A GKI Gazdaságkutató idén júliusban rendkívül érdekes kutatást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a magyar lakosság hajlamos lényegesen magasabbnak érezni az inflációt, mint indokolt lenne, ráadásul a helyzet súlyosbodik, míg 2021-ben az 5,1 százalékos fogyasztói árindexet 19,6 százaléknak érzékelték a fogyasztók, addig 2024-ben a 3,7 százalékos adatot 26,6 százaléknak.
Az elemzők több okot is láttak az eltorzult érzékelés mögött. Mint írták, az általános pesszimizmuson és a rossz múltbeli tapasztalatokon kívül egyéb tényezők is hatnak az érzékelt áremelkedésre. Jellemző, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni az inflációt, hiszen 1-1 kirívó negatív vásárlási élmény mélyebben megragad az emlékezetünkben, mint a pozitív tapasztalatok. Mivel az átlagfogyasztó a leggyakrabban élelmiszert vásárol, ezért ezek változása kiemelten fontos a szubjektív érzékelés szempontjából. A 2022-23-as években az élelmiszerárak kiugró emelkedése nyomot hagyott a magyar fogyasztókban: a vásárlók drágának tartják az élelmiszereket, miközben azok árai egy magas bázisról emelkednek tovább.
Varga Mihály is beszélt már a jelenségről
A túlzott inflációérzékelés jelenségét már a gazdasági döntéshozók legfelsőbb körében is érzékelték; Varga Mihály jegybankelnök is beszélt többször arról, hogy túl magas inflációt érez és vár a lakosság, a közgazdász-vándorgyűlésen is előkerült a kérdés. Ahogy az laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor helyszíni tudósításából kiderült, ekkor így fogalmazott az MNB elnöke:
az infláció mellett az inflációs várakozásokkal is foglalkozni kell, le kell őket törni – az árstabilitás megteremtéséhez szükséges lenne a várakozások csökkentése és horgonyzása. Jóval a tényinfláció fölött vannak jelenleg a várakozások – akkorák most, mint 2022 elején, pedig akkor 8 százalék volt a tényinfláció (jelenleg pedig 5 százalék alatti).
Legújabb szavazásunkban ezúttal olvasóink véleményére vagyunk kíváncsiak, ön milyen drágulást tapasztalt a boltokban?
Ha pedig a szavazás után puskázna, a legfrissebb inflációs adatokat itt tudja megnézni, a Privátbankár Árkosár-felmérést pedig ezen a linken találhatja meg.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
