Kötvényalapba fektetett? Így járt

A 2022-es év, különösen annak a második fele a kötvényekről és a kötvényalapokról szólt Magyarországon, illetve tulajdonképpen az inflációval való versenyfutásról. Miután az infláció sok éve nem látott értékeket ért el, és először a két számjegyű, majd a húsz százalék fölötti tartományba ért, rengetegen kezdték el kérdezni maguktól, mit tegyek, hogy a pénzem megőrizze értékét.

A válasz az állampapír vagy a kötvényalap?

A választ pedig sokan általában vagy állampapírokban, vagy állampapírokat is vásároló kötvényalapokban találták meg. Mindkét kategória nagy népszerűségnek örvend, de különösen az inflációkövető kötvények és a rövid kötvényalapok. 

Akik azonban már korábban is kötvényalapokat vásároltak, és úgy érte őket utol az infláció, illetve a kamatok megugrása, azok nem jártak jól. Az emelkedő kamat alacsonyabb (állam)kötvény-árfolyamot jelent, ami veszteséget okoz a befektetési jegyek tulajdonosainak is. Ám ha már így átárazódtak az államkötvények, akkor a továbbiakban már magasabb hozamot biztosítanak, így megérheti őket tartani vagy vásárolni.

Súlyos veszteségeket okozott a hozamemelkedés

Ennek illusztrálására elkészítettük az utóbbi egy év kötvényalapos statisztikáját, ami jó és rossz híreket egyaránt tartogat a befektetők számára. (A táblázatban az eurós, forintos és dolláros kibocsátású, nyilvános és nyílt végű kötvényalapok és pénzpiaci alapok szerepelnek.)

A rossz hír az, hogy egy év leforgása alatt ezen alapok hozama átlagosan mínusz 2,44 százalék volt, vagyis a befektetők összességében veszteséget értek el. Ezen belül az eurós alapok 7,57, a forintos befektetési jegyek 0,68, a dolláros sorozatok pedig 5,15 százalékos veszteséget mutathatnak átlagosan. (Nem súlyozott, egyszerű számtani átlag.)

Fél év alatt az eurós alapok gyakorlatilag nem értek el hozamot, némelyik pluszban, némelyik mínuszban végzett, az átlag minimálisan negatív. (Az éven belüli hozamok a táblázatban nem évesítettek, az átlagokat azonban átszámoltuk éves szintre is.)

Csodálatos három hónap volt

De most következnek a jó hírek. Az eurós alapok három hónap alatt már 2,66 százalékos átlagos hozamot értek el, miközben mindegyikük eredménye pozitív volt. Ugyanez éves szinten ennek négyszerese, azaz 10,64 százalék.

A forintos alapok átlaga pedig fél év alatt 4,68 százalék volt, ami éves szinten már 9,36 százalék. Három hónap alatt pedig 6,37 százalékkal nőtt a befektetési jegyek árfolyama átlagosan, ami éves szinten 25,49 százalék. Ez csodálatosan hangzik, akár kárpótolhatná is a befektetőket az utóbbi bő egy év jelentős veszteségei ért. De sajnos ez csak három hónap.

Valószínűleg nem ismételhető meg

Azért nem szoktak éven belül kamatos kamatot számolni, mert semmi sem garantálja, hogy a következő negyedévekben is hasonló eredményeket tudnak majd elérni az alapok. Sőt jelen esetben nagyon valószínű, hogy csak valamivel szerényebbet. De a jelenlegi állampapírhozamokból az következik, nagyon valószínű, hogy a következő negyedév hozama is eléri vagy meghaladja majd legalább a 10-12 százalékot.

A dollárban denominált kötvényjellegű alapok fél év alatt évi 5,05, három hónap alatt pedig évi 19,82 százalékos hozamot értek el (természetesen dollárban). Ebben szerepe lehetett annak, hogy a dollárkötvények hozamai meghaladják az eurókötvényeké. De annak is, hogy tavaly év vége óta csillapodtak a kamatemelési várakozások, így emelkedett a dollárkötvények árfolyama.

Az utolsókból lesznek az elsők?

Távolról sem minden esetben igaz, de sokszor megfigyelhető, hogy valamelyik alap az utóbbi egy évben rossz teljesítményt ért el, három vagy hat hónap alatt viszont az elsők között van. Ez lehet például amiatt, hogy az alap sok hosszú futamidejű kötvény tart, amelyek árfolyama kezdetben nagyot esett. Az utóbbi hónapokban viszont szintén ezek emelkedtek a legjobban. A hosszú futamidejű sorozatok kockázata magasabb, érzékenyebbek a hozamok változására – mindkét irányban.

Devizában vagy forintban volt érdemesebb?

Vajon devizában vagy forintban volt érdemesebb megtakarítani az utóbbi egy évben? Ennek eldöntéséhez természetesen a devizahozamok hoz hozzá kell számolnunk a forint leértékelődését – vagy felértékelődését – is. Az euró egy év alatt 8,6 százalékkal lett drágább, viszont fél év alatt 3,8 százalékkal, három hónap alatt pedig 5,6 százalékkal esett az ára.

A dollár egy év alatt 12,1 százalékkal ment fel, viszont fél év alatt 9,2, negyedév alatt pedig 13,3 százalékkal értékelődött le a forinthoz képest. (Sokat erősödött a forint október óta.) Ha ezeket az értékeket is hozzáadjuk a hozamokhoz a, akkor az jön ki, hogy egy éves időtávon érdemes volt devizás kötvényalapot tartani, negyed év és fél év alatt azonban kiütéssel győzött a forint. Ezt ábrázolja a következő grafikon:

Melyik devizának kedvez a jövő?

De vajon mi várható a jövőben? Senki sem tudja. A forintkamatok nagyon magasak, de e sorok írásakor a forint is viszonylag erős, 384 forint körül van egy euró. A devizánk árfolyamát rengeteg tényező befolyásolhatja, amiket a lapok gyakran fel is sorolnak. Ilyenek:

• A dollár árfolyama
• A földgáz piaci ára
• A kőolaj piaci ára
• A Magyarországnak szánt európai uniós pénzek sorsa
• A háborús feszültség
• A magyar gazdaság teljesítménye
• A magyar kamatok szintje
• A külföldi kamatok szintje
• A lakosság és az intézményi befektetők forintárfolyam-várakozásai
• A hazai (és a külföldi) inflációs ráták
• …és még más tényezők is.

Az biztos, hogy most valamivel erősebb a forint, tehát olcsóbbak a devizák, mit néhány héttel vagy hónappal ezelőtt, amikor bőven 400 forint felett volt az euró. Ha valakinek olyan tervei vannak, hoy devizával színesíti portfólióját, akkor ez a pillanat alkalmasabb, mint az utóbbi néhány hónapban bármikor.

A magyar kormányzat azonban eléggé eltökéltnek látszik arra, hogy visszaszorítja az inflációt, ehhez pedig viszonylag erős vagy legalábbis csak mérsékelten gyengülő forintra van szükség. Így nagyon valószínű, hogy a magas forintkamat miatt a befektetők rövid és középtávon forint kötvényekkel és kötvényalapokkal járnak jobban, mint a devizásokkal.

Dől a pénz a kötvényalapokba

Januárban három százalékkal, 279 milliárd forinttal nőtt a magyarországi befektetési alapokban kezelt vagyon a Bamosz havi hírlevele szerint, így már 9569 milliárd forintot kezeltek.

A kötvényalapokhoz továbbra is özönlik a friss tőke, 161 milliárd forint érkezett, ami magasan kiemelkedő az egyes kategóriák között.

De csak a rövid futamidejű kötvényalapok esetében volt lényeges tőkebeáramlás, a hosszú és a szabad futamidejű kötvénykategóriákban gyakorlatilag nem volt tőkemozgás.