Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál

Privátbankár: Manapság mindenkit az érdekel, meddig tarthat a gazdasági, tőkepiaci válság?

Török Tamás, a Marketprog Asset Management befektetési igazgatója: Nagyon nehéz megmondani és a várakozások is nagyon szélesen szóródnak. A termelő és szolgáltató ágazatok országonként eltérő ütemben újra megnyitnak majd, de a fogyasztók magatartását nehéz előre jelezni. Nem hinném, hogy a korlátozások feloldása után gyorsan visszaáll az élet a megszokott kerékvágásba. Azt kell, hogy mondjam ugyanakkor, a vírus okozta veszélyt legkevésbé sem megkérdőjelezve, hogy pár országban pont a drasztikus korlátozások idéztek elő a kelleténél nagyobb pánikot a lakosságnál. Ez pedig vélhetően a válság kifutása után is hosszabb időre visszaveti a szociális interakciót és ezzel együtt a fogyasztást.

Nyilván a politikusokat és döntéshozókat is váratlanul érte a járvány, és nehéz felkészülni egy ilyen fenyegetésre, viszont nekem személyesen a svéd modell szimpatikus, ahol a lakosság felelősségére és józan ítélőképességére bízták a korlátozó ajánlások betartását.

Privátbankár: Addig is, amíg vége lesz, mekkora veszteségek érik a gazdaságot?

Török Tamás: A nagyobb EU-gazdaságokban országonként eltérően 5-12 százalékos gazdasági visszaesést vár a piac, amit egy aránylag gyors növekedés követ. A válság előtti gazdasági szintet, itt is országonként eltérően, 2-4 év alatt érhetik el újra. Magyarország, mint kicsi és nyitott gazdaság is ezen keretek között fogja átvészelni a válságot véleményem szerint. Annyi előnyünk van, hogy nagyjából kiegyensúlyozott költségvetéssel megyünk bele a válságba, így a nélkülözhetetlen fiskális stimulus miatt nem borul meg annyira a gazdasági egyensúly hosszútávon.

Engem azonban sokkal jobban érdekel, hogy milyen hosszútávú hatása lesz a válságnak. A költségvetési hiányok és államadósságok nyilván mindenhol jelentősen nőnek a válságra adott válaszok, a fiskális többletköltekezés és garanciavállalások miatt. A gazdaságilag kevésbé egyensúlyban levő, leginkább dél-európai országok itt hátrányban lesznek.

Kérdés, hogy ezekre a magasabb hiányszámokra adott gazdaságpolitikai válasznak milyen hatása lesz ezen országok potenciális növekedésére, gazdasági modelljük fenntarthatóságára, valamint politikai, társadalmi egységére. Érdekes kérdés lesz az is, hogy ki fog-e tudni alakulni egy közös EU-s fiskális konszenzus a fenti kihívások kezelésére. Ha a múltat vesszük alapul, sajnos azt kell mondjam, hogy nehezen fog tudni kialakulni. Ez a válság súlyát figyelembe véve aggasztó, ha csak arra gondolunk, hogy 2012-ben az olasz kötvénypiaci és 2015-ben a görög válság kapcsán pengeélen tancolt az Eurózóna egysége.

Privátbankár: A Marketprog Bond Alap a Privátbankár Klasszis 2020 versenyen első díjat nyert. Mik az alap eredményei, hozamai?

Török Tamás: Az alap 2019-ben és 2020-ban is megnyerte az említett díjat a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában. Erre természetesen nagyon büszkék vagyunk. Minden évben vannak versenytársaink, akik jobb teljesítményt érnek el az adott évben. De az alapunk 2015 végi indulása óta mind az abszolút hozamú alapok, mind a kötvényalapok között az első eddig. Ezt az eredményt ráadásul úgy sikerült elérnünk, hogy az alap Sharpe-mutatója messze a legmagasabb a versenytársaiénál.

Ha valamit kiemelnék az alap eddigi teljesítményével kapcsolatban, az leginkább az alacsony volatilitás és draw down. Ezt aktív befektetési stratégiával és szigorú kockázatkezeléssel értük el. A 2015 utolsó negyedévi indulás óta mintegy 40 százalék hozamot ért el, 3,5-es Sharpe-mutatóval és 2,5 százalékos maximális drawdown-al. (A drawdown a csúcsok és mélypontok közötti maximális visszaesés – a szerk.)

Privátbankár: Mi az alap célja, mibe fektet?

Török Tamás: Az alap kimondott célja, hogy abszolút hozamú szemléletben, bármilyen hozamkörnyezetben pozitív eredményt érjen el döntően kötvénybefektetéseken keresztül. Mind nekem, mind alapító társamnak, Várkonyi Istvánnak kötvénypiaci háttere van. Az alap befektetési fókusza ennek köszönhetően a kelet-közép-európai, helyi devizában jegyzett kötvények piaca (CEE local currency).

Leginkább abban különbözünk egy indexkövető kötvényalaptól, hogy az abszolút hozam mandátumunk miatt a hozamok emelkedéséből is próbálunk profitálni, legtöbbször tőkeáttételt is alkalmazva. Az alap eddig szinte kizárólag a CEE régió állampapír-piacaiba, azok kamatderivatíváiba és devizapiacaiba fektetett. A befektetési politikánk ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy más eszközosztályokba és régiókba is fektethessünk, amennyiben úgy érezzük, hogy a régió kötvénypiaci lehetőségei jelentősen szűkültek.

Privátbankár: Mi a megcélzott befektetői célcsoport?

Török Tamás: Az alap mind a lakossági, mind az intézményi befektetők számára elérhető. A lakossági piacon nyilván nagy versenytársa minden alapkezelőnek a MÁP Plusz lakossági államkötvény, ugyanakkor a befektetési alapokba történő befektetésnél, a kockázat mellett mindig ott van a magasabb hozam lehetősége is. Úgy gondoljuk, hogy a jövőben is bőven lesznek lehetőségek a célpiacainkon ahhoz, hogy erős versenytársa legyünk a MÁP Plusznak. Elfogult vagyok, de az alapunk pont az alacsony volatilitása es a befektetéseinek alacsony (állami) kockázata miatt lehet jó alternatívája a MÁP Plusznak, akár diverzifikációs céllal is.

Privátbankár: Hogyan néz ki a kötvénypiacok jövője ön szerint a következő években?

Török Tamás: A jegybankok mindent megtesznek, hogy pénzpolitikával és támogatott hitelprogramokkal hozzájáruljanak a válság csillapításához. A nagyobb jegybankok kisebb nagyobb megszakítással gyakorlatilag évek óta folytatják QE-programjaikat. A programok hatása a kötvénypiacokra, azon túl, hogy a hozamszinteket lenyomja, az, hogy a jegybankok a mérlegeik növelésén keresztül egyre nagyobb szereplőjévé válnak a piacnak.

A piaci közkézhányad csökken, ami a volatilitás csökkenéséhez és a reálhozamok tartósan alacsony szintjéhez vezet. A nulla százalék körüli hozamszintek csökkentik a jegybankok monetáris mozgásterét, és a deviza sérülékenységéhez vezethetnek. A G3-gazdaságok (USA, EU, Japán) devizái tartalékdeviza-státuszt élveznek és a világkereskedelemben meghatározó szerepet töltenek be. Jegybankjaik ennek köszönhetően kisebb kockázatot futnak egy ultralaza monetáris politikával, mint a kisebb, nyitottabb gazdaságok jegybankjai. Ezt láttuk március közepén itthon, amikor az MNB feladta a régió leglazább monetáris politikáját a forint gyengülése miatt akkor, amikor minden más jegybank lazított.

A nagyobb kötvénypiacok jövőjét illetően, egy alapkezelő és kereskedő szemszögéből nézve, a legnagyobb kockázat a "japanification". A jelenség, amikor már, mint Japánban, majdnem csak a jegybank és az állam, mint kibocsátó az egyetlen szereplői a piacnak. A hozamok nem piaci folyamatok, hanem kvázi a monetáris takács döntése alapján alakulnak ki.

Privátbankár: Ilyen alacsony hozamszinteken érdemes még a kötvénypiacon vásárolni?

Török Tamás: A kisebb és feltörekvő gazdaságok kötvénypiacait ugyan jelentősen meghatározzák a fenti hatások, de úgy gondoljuk, hogy lesznek olyan egyedi befektetési lehetőségek, amelyek jelentősen túl fogják teljesíteni a nagyobb piacok benchmark-jait a jövőben is.

A válság hatásaként most sokszor hallani deflációs várakozásokról és a piaci inflációs árazások is nagyon alacsonyak. Ez támogatja a jelenlegi alacsony hozamokat.

Véleményünk szerint a legnagyobb piaci hatása éppen ezért egy magasabb inflációs pálya okozta meglepetésnek lenne. A hozamemelkedés ellen védő stratégiáknak felértékelődik a szerepe ebben az esetben. Mi is indítottunk egy új passzív alapot, amely a magyar hozamok emelkedése ellen véd.

Privátbankár: Milyen hozamokat lehetett elérni a kelet-közép-európai kötvénypiacokon eddig, és mi várható ezután?

Török Tamás: A tavalyi év egyedi volt abban a tekintetben, hogy minden nagy eszközosztály pozitív teljesítményt produkált. Ez csak párszor fordult elő az elmúlt évszázadban. A kelet-közép-európai kötvénypiacok is kivették a részüket ebből. A piaci súlyozású long-only (csak vételi pozíciót tartó – a szerk.) állampapír-piaci indexek alapján tavaly négy és hét százalék közötti hozamot lehetett elérni a CEE régió nagyobb piacain.

Ez az év még erős lehet azokon a piacokon, ahol most agresszív jegybanki lazítás folyik, de a long-only stratégia a hozamszintek csökkenésével egyre kisebb potenciált rejt magában. Fókuszba kerül az alternatív és aktív management, valamint a hozamemelkedésből is profitálni képes stratégiák.

Egy alapkezelőnek itt is, ahogy említtettem, az a rémálma, ha a hozamok letapadnak egy nagyon alacsony szintre és egyik irányba sem mozdulnak el. A befektetők ebben az esetben egy lehetséges árfolyamnyereségre nem, csak a nagyon alacsony carry-re tehetnek szert. (Kamatkülönbözetből adódó nyereségre – a szerk.) Ez a legtöbb fejlett piacon nulla, vagy az alatt van.

Privátbankár: Mi a volatilitás szerepe a piacokon, mit jelez, milyen lehetőségeket jelent?

Török Tamás: Mindenképpen a bizonytalanságot jelzi a magas volatilitás. Egy alapkezelő szempontjából alapvetően mind lehetőség, mind átok tud lenni. Egy oldalazó, trend nélküli piacon sokszor a szerencse kérdése, hogy magas volatilitásban tud-e valaki pénzt keresni vagy sem. Ilyen piacon leginkább alacsony kockázatú, carry-jellegű pozíciót érdemes tartani. Majd kivárni, hogy vagy elindul egy trendszerű mozgás, vagy olyan extrém szintek alakultak ki a volatilitás miatt, ami már indokolja a piacra lépést.

Sokszor az a legnehezebb, hogy a hozamelvárás miatti kereskedési kényszernek ellenálljon az ember egy bizonytalan, magas volatilitással jellemezhető piacon. 

Privátbankár: Vannak Magyarország-specifikus folyamatok most a piacon? Mennyire mozgunk együtt a régióval?

Török Tamás: A magyar forint szinte a stabilitás szigete volt a válság előtti időkben. Volatilitása a cseh korona után a legalacsonyabb volt a régióban, jóval alacsonyabb olyan fő devizapárokénál, mint az euró/dollár vagy a dollár/jen, annak ellenére, hogy amint említettem, a magyar monetáris politika volt a leglazább a széles régióban. A forint átesett a ló másik oldalára és finanszírozó devizává vált az alacsony volatilitása és a nulla százalék körüli pénzpiaci kamatszintje miatt.

Ennek eredményeként egy jelentős forint short állomány alakult ki. (A forint short a forintgyengülésre játszó pozíció – a szerk.) Nehéz megmondani, mi volt pontosan a kiváltó oka annak, hogy a forint alulteljesítette a régiót a válság kirobbanása után, de valószínűleg több faktor játszott szerepet. A forintnak az ultra laza monetáris politika miatti sérülékenysége, a nagy shortállomány miatti piaci dinamika, valamint a koronavírus kezelése körüli aggályok miatt megemelkedett politikai kockázat mind szerepet játszottak abban, hogy a forint elszakadt a régiótól.

Úgy gondolom, hogy ezek rövidtávú hatások. Magyarország a régióval együtt annyira integrált része az EU ellátási láncának, hogy a piac hosszútávon korrigálni fogja egyes devizák nagyobb kilengéseit.

Privátbankár: Mit tehetnek most a magyar magánbefektetők, mibe fektessenek?

Török Tamás: Mi kötvény- es deviazapiaci specialistaként definiáljuk magunkat és termékeink, alapjaink is ilyen fókuszúak. Mi azt szeretnénk, hogy az alapjainkba fektessenek a magánbefektetők. Mindig lesz olyan eszközosztály, amely éppen jobb, de azon dolgozunk, hogy a jövőben is olyan kiszámíthatóan és stabilan hozzuk az eredményeket, mint eddig.