Több mint tíz éve indult a Privátbankár alapkezelőket díjazó Klasszis megmérettetése, és eddig nemhogy a díjazottak, de még a jelöltek között sem volt nő. Valóban ennyire férfias ez a szakma?
Engem is váratlanul ért, hogy az OTP Alapkezelőben a főnökeim engem jelöltek a díjra idén, az pedig, hogy nyertem, hatalmas elismerés az egész szakma részéről. A vagyonkezelési szakmában valóban több a férfi, bár amennyire tudom, nálunk jobbak az arányok, mint a versenytársaknál, mivel rajtam kívül két másik női portfolió-menedzser is dolgozik az alapkezelőnél, sőt a likviditáskezelés vezetője is nő.
Miben más egy nő és egy férfi befektetési stratégiája?
A stratégia nem azon múlik, hogy férfi vagy nő kezeli az alapot, sokkal inkább a személyisége az, ami meghatározó. Azok a nők, akik ezt a pályát választották, mindannyian rendelkeznek azzal a tárgyi tudással, ami az alapkezeléshez szükséges. A befektetési döntések sokkal inkább azon múlnak, hogy kinek milyen a kockázatvállalási hajlandósága, mennyire gondolkodik strukturáltan, mennyire kezeli jól a stresszt, vagy viseli jól a kudarcot. Az persze előnyös, ha vannak nők is egy csapatban, hisz ez növelheti a csapatmunka hatékonyságát, mivel akár plusz érveket vagy más szempontokat, látásmódot hozhat be egy nő egy férfiak által dominált csapat gondolkodásába.
Melyik volt a legmeghatározóbb befektetési döntése?
A közelmúltból a Magyar Telekomot emelném ki. A Telekom volt az egyik első cég, amelyiket részvényelemzőként elemeztem, amikor az alapkezelőnél elkezdtem dolgozni, és követtem évekig, de őszintén szólva 2010-2020 között a távközlési szektor nem volt igazán izgalmas. Aztán amikor visszatértem a szülési szabadságról, „leporoltam az értékelős excelemet”, mert a 2022-2023-as magas inflációs környezetben azt gondoltam, hogy ebben az ágazatban is elérkezhet végre az áremelkedések ideje. Hisz a telekom szektorban évekig az volt a trend, hogy szinte változatlan áron kaptuk az egyre jobb minőségű szolgáltatást. Ráadásul maga a szektor is konszolidálódott, előtte vásárolta fel a 4iG a Digit és a Vodafone-t, tehát a piaci fundamentumok abszolút a Magyar Telekom mellett szóltak. De a korai részvényelemzői éveimből is több meghatározó élményem van. Ugyan akkoriban még nem én adtam, vettem a részvényeket, de egy-egy jó befektetési ötlettel hozzá tudtam járulni az adott portfolió sikeréhez.
Az infláció már csillapodni látszik, jelenleg a vámháborúk aggasztják a legjobban a befektetőket. Mire számít ezen a téren, hová futhatnak ki a tárgyalások?
Most a bizonytalanság a legmeghatározóbb tényező a piacokon, a kaotikus vámháborúnak és a geopolitikai feszültségeknek köszönhetően. Nagy kérdés, hogy Európa felülteljesítése az év hátralévő részében is folytatódhat-e. Az tény, hogy éppen a Trump adminisztrációnak köszönhetően jutott el Európa abba a helyzetbe, hogy egy kikényszerített költekezési ciklusba kezdjen. Európában fiskális élénkítés zajlik, amit a monetáris stimulus, a kamatvágások is támogatnak. Európa most lendületben van, értékeltségben is olcsóbb, de azt nem gondolom, hogy hosszabb távon az Egyesült Államok elveszítené a tőkepiacokon a meghatározó szerepét.
Fotó: OTP Alapkezelő
Az európai felülteljesítésből kiveheti-e a részét a régió és azon belül Magyarország?
A régió profitálhat az európai költekezésből, amely esetlegesen ellensúlyozhatja is a vámok potenciális negatív hatását. A vámok mértéke persze még kérdéses, és pl. a kisebb nyitott gazdaságokra, mint amilyen Magyarország, Szlovákia vagy Csehország (melyek integráltabbak a német ipari ellátási láncokba), negatívabb lehet majd a vámok hatása. De például Lengyelország vagy Románia kevésbé kitett ennek a hatásnak. A régión belül egyébként Lengyelország rendelkezik a legstabilabb makrotényezőkkel, remélhetőleg a június eleji elnökválasztás kapcsán nem erősödik fel olyan mértékben a politikai bizonytalanság, amely negatívan hatna a lengyel folyamatokra.
Magyarország viszont kimarad most az uniós forrásokból. Itt mi várható?
A magyar index 45 százaléka az OTP-hez kapcsolódik, amelynek az eredménye már csak 30 százalékban kapcsolódik Magyarországhoz.
A hitelminősítése is jobb, mint Magyarországé.
Ez így van, és ez ritka dolog. Ilyen szempontból a magyar részvényindex alakulását nem feltétlenül csak a magyar makrofolyamatok határozzák meg. A várakozásokat persze nagy mértékben befolyásolja az ország megítélése, és a közelgő választásokra is oda kell figyelni, hogy mekkora költekezés várható a választási évben. Az, hogy nem tudunk élni az EU-s forrásokkal, mindenesetre nagy érvágás Magyarországnak.
Ha lesz költekezés, az érintheti-e a tőzsdei cégeket olyan értelemben, hogy újabb extra terheket vetnek ki rájuk?
Az elmúlt években már nagyon sok ilyen adót láttunk, nyilvánvalóan ez is egy kockázat.
A Time magazin nemrég egy cikkében Magyarországot méltatta, egyebek között az OTP-t és a Magyar Telekomot. Ezekről a cégekről mi a véleménye?
Az OTP egy jó növekedési és akvizíciós sztori, amely értékeltség alapján olcsóbb a régiós szektortársaknál. Földrajzilag is egy jól diverzifikált bankról van szó, kiemelkedő jövedelmezőséggel és stabil tőkehelyzettel, plusz a béke-tradek közé sorolják.
Mi az a béke-trade?
Azokra a cégekre használjuk ezt a kifejeztést újabban, amelyek profitálhatnak az orosz-ukrán háború lezárásából, a békekötésből.
Ez mikor következhet be?
Jó lenne tudni, de úgy tűnik, egyre távolabbra tolódik ez a dátum. Az év elején sokkal pozitívabbak voltak a várakozásaink, de most már azt látjuk, időhúzás folyik, nem a megfelelő irányba mennek a dolgok. Kérdés még az is, hogy milyen béke lesz, rövidebb vagy tartós tűzszünet, esetleg valódi, hosszútávú béke. A régiónak a tartós béke tudná elhozni az igazi megkönnyebbülést, azt, hogy a háborús diszkont kiárazódjon a részvényekből.
Melyek a béke-részvények, amelyek nyerhetnek ezzel?
Ilyen az OTP, a Raiffeisen, mivel ezek a bankok orosz kitettséggel is rendelkeznek és ezek a szegmensei az említett bankoknak most nyomott értékeltségen forognak. De mondhatnánk bizonyos légitársaságok részvényeit vagy az ukrán újjáépítésben potenciálisan szerepet vállaló építőipari cégeket, amelyek szintén jól teljesíthetnek, ha véget ér a háború.
Mit ajánl most egy kisbefektetőnek, mire figyeljen a piacon?
Mindenképpen diverzifikált portfoliót érdemes tartani. Ha a vámok mérsékeltebb szinten tudnának stabilizálódni, az EU-s stimulus hátán a régiós piacok, azon belül is főleg a lengyel piac, a növekedési előnyüknek köszönhetően jól teljesíthetnek. A lengyelek sok EU-s forrást tudnak lehívni, a munkaerőpiac feszes, a reálbér emelkedéseknek köszönhetően a fogyasztás erősödhet. De talán most a szektorszelekció még fontosabbá válik, különösen a belföldi piacra termelő szektorok kerülhetnek előtérbe a vámháborús terhek kapcsán.
Minek köszönhető, hogy az ön alapjai ilyen jól teljesítettek az elmúlt években?
Kezdettől fogva a régió vállalataival foglalkoztam, így kellően hosszú távú régiós piacismerettel rendelkezem, amely nagy segítség az aktív részvénykiválasztásban. Kollégáimmal ismerjük a tőzsdén lévő cégeket, a menedzsmentjeiket, jó a kapcsolatunk az elemzőházakkal. A másfél évvel ezelőtti lengyel választásoknak köszönhetően pedig a nemzetközi figyelem és tőkeáramlás is megérkezett a régiós piacokra. Ugyanakkor a mostani környezetben elengedhetetlen az aktív kockázatkezelés is. Emellett jelenleg kevésbé lehet nyugodtan beleülni hosszabb távra 1-1 pozícióba, sokkal aktívabb kereskedésre és a kockázatok folyamatos monitorozására van szükség.
Az interjú 2025. május 28-án készült.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
