„(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) többször is kijelentette, hogy Oroszország elkötelezett a nukleáris kísérletek betiltására vonatkozó kötelezettségvállalásai mellett, és nem szándékozunk megszegni őket” – mondta. Hangsúlyozta, hogy Putyin az orosz biztonsági tanács szerdai ülésén nem adott utasítást a nukleáris kísérletek előkészítésének megkezdésére, mert először meg kell érteni, hogy Oroszországnak szüksége van-e erre – írja az MTI összefoglalója.
A Kreml szóvivője szerint egy ilyen ügyben megalapozott és átgondolt döntést kell hozni. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kénytelen lesz hasonlóképpen cselekedni, ha az Egyesült Államok vagy bármely más ország ilyen kísérleteket hajtana végre.
A nukleáris meghajtású rakéta nem atomfegyver?
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter szerdán célszerűnek nevezte a nukleáris kísérletek újraindításának előkészítését Novaja Zemlja kísérleti telephelyen. Putyin erre reagálva utasítást adott további információk gyűjtésére ebben a témában, ezek elemzésére és egyeztetett javaslatok benyújtására az a lehetséges előkészületek megkezdéséről.
Peszkov alapvetően helytelennek nevezte, ha valaki a Burevesztnyik nukláris meghajtású manőverező robotrepülőgép és a Poszejdon nukleáris meghajtású, személyzet nélküli víz alatti jármű tesztelését atomfegyver-kísérletnek minősíti. Kijelentette, hogy Moszkva ezzel kapcsolatban magyarázatot vár Washingtonból.
„Szállítóeszközről, és nem nukleáris robbanásról van szó. Ez egy nukleáris hajtómű vagy meghajtó, ezért ez teljesen más téma” – mondta Dmitrij Peszkov az MTI szerint.
Peszkov szavait árnyalja a Privátbankár.hu-n nemrég megjelent elemzés a Burevesztnyikről: mivel már alapból egy nukleáris meghajtású eszközről van szó, ezt hagyományos robbanófejjel felszerelni nem sok értelme lenne, hiszen a becsapódás helyén így is, úgy is radioaktív szennyezés maradna, és a megtámadott ország joggal értelmezhetné úgy, hogy nukleáris támadás érte.
Egy egyezmény amelyet jelenleg sem az USA, sem Oroszország nem köteles betartani
Az MTI emlékeztet: a nukleáris fegyverek kísérleteinek átfogó tilalmáról szóló szerződés (CTBT) 1996-ban lépett hatályba. 187 állam csatlakozott hozzá, de csak 178 ratifikálta, köztük Oroszország is. Ezt az Egyesült Államok, Kína és Izrael nem tette meg.
Oroszország 2023-ban visszavonta a CTBT ratifikálását. A moszkvai külügyminisztérium indoklása szerint a döntés az Egyesült Államok álláspontjával áll összefüggésben: Washington már három évtizede nem tesz erőfeszítéseket a szerződés ratifikálására. Moszkva jelezte: kész visszatérni erre a kérdésre, amint Washington is hajlandó erre.
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
