Irán és Izrael a szürke zónában, hadüzenet nélkül már évek óta háborúban áll. Ahogy Teherán egyre közelebb kerül ahhoz, hogy nukleáris hatalommá váljon, Azerbajdzsán földrajzi elhelyezkedése, valamint Irán jelentős azerbajdzsáni lakossága két olyan fontos tényező, amelyek miatt az ország értékes szövetségese Izrael és az USA számára az Irán elleni küzdelemben. Káncz Csaba jegyzete.

Egyhangúlag megszavazta Oroszország részességének felfüggesztését a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban szerdán az orosz parlament alsóháza.

A nukleáris elrettentés fontosságáról, Észak-Koreáról, valamint Ukrajna katonai támogatásáról beszélt hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szöulban.

Az amerikai külügyminiszter az al-Arabíjának adott interjúban beszélt hazája Szaúd-Arábiával kapcsolatos álláspontjáról és Törökország észak-szíriai beavatkozásáról is.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető "egyértelmű ellenségnek" tekinti a szomszédos Dél-Koreát, ezért növelni akarja országában az atomfegyverek számát.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkvának „nem maradt más választása”, mint hogy lemondja az Egyesült Államokkal folytatott atomfegyver-tárgyalásokat.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szombaton kijelentette, hogy országa "végső célja" a világ legerősebb nukleáris erejének létrehozása.

Az orosz elnök nukleáris fenyegetései elektromágneses impulzuscsapásra utalhatnak, hiszen egy ilyen fegyver Ukrajna feletti bevetése megbénítaná Kijev információs rendszereit. Ugyanakkor nem rombolna le épületeket, közvetlenül nem járna emberi áldozattal, de végleg blokkolhatná az elektronikai berendezéseket több ezer négyzetkilométernyi ukrán területen. Gyakorlatilag a NATO-szövetségesek által Ukrajnába telepített összes védelmi felszerelést használhatatlanná tehetné.

Nukleáris elrettentésre kell áttérni az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos politikában, amely eddig az atomfegyverek kifejlesztésének meggátolására összpontosított - jelentette ki szerdán Li Dzsong Szup dél-koreai nemzetvédelmi miniszter.

A háború 246. napjának legfontosabb hírei a déli nagyváros Herszonhoz köthetőek. Közben viszont az oroszok erők nukleáris csapást szimuláltak egy hadgyakorlaton. Putyin nagyon sok nyugati tulajdonú bank orosz leányvállalatát tette tiltólistára, köztük az OTP ottani egységét is. Csütörtök reggeli háborús összefoglaló.

Ukrajnak mind a keleti, mind pedig a déli frontvonalon sikereket ért el, ami különösen fájó lehet Putyinnak. Mindez ugyanis a négy ukrán megye elszakítását célzó színjátékot aláássa. Közben aggasztó hírek jelennek meg arról, hogyan mozgat az orosz hadsereg atomfegyvereket.

Nem hagyhatja válasz nélkül a NATO, ha Oroszország nukleáris fegyvert vet be Ukrajna ellen. Az ellencsapás valószínűleg hagyományos eszközökkel történne, de ettől még jócskán közelebb vinné a világot a totális nukleáris háború rettenetéhez.

Az orosz elnök meglehetősen ellentmondásos nyilatkozatokat tett, miután sem Kína, sem India nem állt ki a háborús törekvéseik mellett. Beszélt a békeszándékáról, de durván meg is fenyegette Ukrajnát. Vasárnap reggeli háborús összefoglaló.

Nem akarnak engedni Irán nukleáris törekvéseinek.

Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen - mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete.

Amerikai forrásokra hivatkozva írja a Reuters.

Észak-Korea atomcsapással fenyegette meg Dél-Koreát, ha az megtámadná.

Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin.

Az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlóan az ukrán krízis is nagyhatalmak konfliktusa: mindkét esetben erődemonstráció zajlott és zajlik, valamint egyik fél sem akarta és akarja közel engedni magához a másik fegyvereit, mondta el Dr. Lénárt András a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszékének adjunktusa szerint a megoldás a „kiegyenlített visszavonulás” lehetne. A hispanista történész, akinek egyik kutatási területe Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata, a vörös vonalakról, az atomháború veszélyéről, valamint Kennedy és Hruscsov józanságáról is beszélt lapunknak.

Noha Joe Biden korábban többször hangsúlyozta, hogy vissza akarja szorítani a nukleáris fegyverek szerepét az amerikai védelmi politikában, a Pentagonból most kirúgták azt a helyettes államtitkárt, aki a nukleáris visszafogottság mellett szállt síkra. Az elmúlt 5 védelmi miniszter közül 3 lobbistaként, vagy nagy nukleáris fegyvergyártó vállalat igazgatósági tagjaként dolgozott, mielőtt átvette volna a Pentagon irányítását. Káncz Csaba jegyzete.

A nukleáris tengeralattjárókkal Ausztrália ezentúl képes lesz észrevétlenül járőrözni a Dél- és a Kelet-kínai-tenger forrongó vizein. A brit parlamentben Boris Johnson miniszterelnök tegnap nem zárta ki London katonai részvételét egy esetleges konfliktusban, ha Kína lerohanná Tajvant.

A globális nukleáris egyensúly architektúrája napjainkra alapjaiban rendült meg. Nem véletlen, hogy Anthony Blinken külügyminiszter-jelölt keddi szenátusi meghallgatásán annyi időt szentelt a nukleáris fegyverek kérdéskörének. Káncz Csaba jegyzete.

A világ egy része súlyos fenyegetésnek tartja az „iszlám atomot”, mások ezt pont olyan kockázatnak tekintik, mint az észak-koreai robbanófejeket. Két dolog alapvetően közös bennük: az egyik az, hogy az atomfegyver birtoklása a rezsimek túlélésének erős záloga- nukleáris erő birtokában a külső környezet politikai befolyásoló erejét jelentősen csökkenteni lehet. A másik a legfőbb vezetők „küldetéstudata”. Külső szakértőnk jegyzete.

Iránnak tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától és mindenfajta provokációtól, legfontosabb ugyanis megakadályozni, hogy elmérgesedjen a helyzet, illetve újabb konfliktus alakuljon ki - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülését követően hétfőn.

Kim Dzsong Un szavait a szakértők úgy értelmezik, hogy Phenjan nem hajlandó engedményeket tenni az USA-val folytatott, atomfegyverek leszereléséről szóló tárgyalásokon.

A vezető amerikai konzervatív folyóiratot Trump Irán elleni gazdasági szankciói Roosevelt elnök 1941-es Japán elleni blokádjára emlékezteti. A szerző szerint Roosevelt háborút akart Japánnal és megalázta a távol-keleti országot, hogy a provokáció hatására inkább az lőjön először. Most ugyanilyen Pearl Harbor típusú támadás jöhet Irán részéről is. Káncz Csaba jegyzete.

AZ észak-koreai vezető belement, hogy szakemberek is megvizsgálják arzenálját.

Az szakértők szerint a korábbi szándéknyilatkozatok ellenére sem történt leszerelésre utaló tevékenység.

14 500 darab nukleáris fegyver van jelenleg a világon, melynek 90 százaléka két országé, a többi másik hétnél oszlik el, így összesen kilencen vannak a klubban.

A válságokat nem Trump indította el, de saját külügyminisztériumának szétzilálása és egyoldalú képe a Közel-Keletről felgyorsította a negatív spirált. Irán azt a következtetést vonta le Trump észak-koreai diplomáciai bakugrásaiból, hogy Washington nem indít háborút egy atomhatalommal szemben. A jelenlegi amerikai vonalvezetés a térségben négy okra vezethető vissza.

Még meggondolják, találkoznak-e Trumppal, de a déli találkozó már biztos nem valósul meg.

Ennek bizonyítására még az Egyesült Államokat is meghívták, bezárják a tesztlabort.

Egy ügyesen csomagolt bejelentést tett Kim Dzsongun: leállnak az észak-koreai atomkísérletekkel, még a kísérleti telepet is bezárják - a koreai diktátor határozott üzenetet küldött a közelgő csúcstalálkozók előtt. Nagyon régen volt már olyan, hogy távolodott a nukleáris háború réme, nem csoda, ha a fél nyugati világ reménykedve tapsol a bejelentésnek.

A rezsim közvetlen csatornákon is megerősítette az amerikaiakat tárgyalási szándékáról, így egyre biztosabb, hogy Észak-Korea és az Egyesült Államok végre tárgyalhat a nukleáris program megszüntetéséről. Ezzel végre pont kerülhetne egy több éve húzódó ügy végére. Trumpnak vajon sikerül behúznia azt, amit az elődeinek nem?

Májusban tárgyalóasztalhoz ül Kim és Trump, a mérföldkőnek nevezett találkozón sok más mellett az atomprogram felszámolása is napirendre kerül. Az USA álláspontja szerint nem ülnek tárgyalóasztalhoz, hacsak a rezsim nem hajlandó megvitatni a rakétaprogramot, Észak-Korea ugyanakkor eddig nem volt hajlandó tárgyalni ez ügyben. A hirtelen fordulat miértje egyelőre ismeretlen, Észak-Korea azonban még hivatalosan nem is nyilatkozott, így elképzlehtő lehet az is, hogy autolsó pillanatban visszatáncolnak.

Gyakorlatilag minden megvan, ami egy hidegháborúhoz kell - kemény üzenetet küldött Amerikának a negyedik elnöki ciklusra készülő Putyin.

Esélyt sem ad a dél-koreai vezetés Kim Dzsong Unnak, hogy meggondolja magát: miután az észak-koreai diktátor békéltető tárgyalásra tett javaslatot, a déli szomszéd rögtön időpontot fűzött a felajánláshoz. A két fél pontosan egy hét múlva ül össze rendezni a sorait, kérdés az, hogy 2018 végül a koreai kiegyezés éve lesz-e. Egy biztos: láthatóan mindkét fél nyitott valami hasonlóra.

Az oroszok nagy léptekkel próbálnak felzárkózni a nyugati haditechnikához, sokféle új fegyverrendszert fejlesztenek, de az anyagi lehetőségeik korlátozottak. Putyin elnök nemsokára jóváhagyhatja az új fejlesztési tervet, kérdés, mire lesz elég. Drónvezérelt tüzérségre, új atomrakéta-tengeralattjárókra, hosszú távú bombázókra, tankokra?

Szép dolog a nukleáris lefegyverzésről beszélni, csak teljesen felesleges.

Amerikai sajtóhírek szerint Donald Trump növelné az USA nukleáris fegyverzetét.

Aggódnak, hogy mi lesz iráni atomalkuval, Trump bekavarhat.

Reméljük, a hír Észak-Koreáig is elér.

Kim Dzsong Un nem nézi jó szemmel, hogy amerikai bombázók röpködnek az országa körül, gyakorlatilag nyílt levélben üzent hadat az Egyesült Államoknak. A térségben újabb földrengést érzékeltek, a dél-koreai hadviselés szerint újabb kísérleti robbantás történt.

A franciák szerint ennyi idő kell Észak-Koreának, hogy atomot dobjanak Amerikára.

A befektetők most ébrednek rá arra, hogy az 1962-es kubai válság óta a világ most áll legközelebb egy nukleáris konfliktushoz. De míg akkor Kennedy elnök a válság csillapítására törekedett, addig ez alkalommal Trump elnök folyamatosan önti az olajat a tűzre. Pekinghez hasonlóan Moszkva is stratégiailag érdekelt egy puffer-állam fönntartásában az amerikai szövetséges Dél-Korea északi szomszédságában.

Moszkva az S-400-ok összeszerelésével most bejárást szerez egy neo-oszmán külpolitikai álmokat kergető NATO-tagállam hadiiparához. Az üzlet jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. Lehetséges, hogy ezzel elérkeztünk a török NATO-tagság dicstelen végéhez.

122 ország készül arra, hogy betiltsák az atomfegyvereket - pont azok, akiknek nincs is nukleáris robbanófejük, és szövetségeseik sem adnának kölcsön nekik adott esetben. Jelenlegi ismereteink szerint 9 ország alkotja az atomhatalmak elitklubját, a két hidegháborús hatalom birtokolja az arzenál bő 90 százalékát.

Az orosz külügyminiszter elmondása szerint Moszkva hadászati stabilitásról és nukleáris fegyverekről tárgyalna Donald Trumppal.