6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Irán és Izrael a szürke zónában, hadüzenet nélkül már évek óta háborúban áll. Ahogy Teherán egyre közelebb kerül ahhoz, hogy nukleáris hatalommá váljon, Azerbajdzsán földrajzi elhelyezkedése, valamint Irán jelentős azerbajdzsáni lakossága két olyan fontos tényező, amelyek miatt az ország értékes szövetségese Izrael és az USA számára az Irán elleni küzdelemben. Káncz Csaba jegyzete.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök számos titkos találkozót tartott magas rangú izraeli katonai tisztviselőkkel, hogy megvitassák az iráni nukleáris létesítmények elleni esetleges csapás tervét – jelentette a héten az izraeli Channel 12.

Macront is tájékoztatták

A jelentés szerint Netanjahu az elmúlt hetekben ötször találkozott vezető katonai tisztségviselőkkel, köztük a védelmi miniszterrel, az izraeli védelmi erők (IDF) vezetőjével, a Moszad vezetőjével, valamint a katonai hírszerzés fejével, hogy megvitassák az iráni atomprogram elleni esetleges támadás előkészületeit.

A jelentés nem nevezett meg forrást, és nem tartalmazott részleteket.  „Lehet, hogy önmagában is az izraeli fenyegetések súlyosságát érzékelteti, hogy katonai akcióhoz kell folyamodjanak annak érdekében, hogy leállítsák Irán feltételezett atomfegyver felé irányuló törekvését” – jegyezte meg a Times of Israel.

A jelentés szerint a találkozók eredménye az volt, hogy Izrael egyedül lép fel Iránnal szemben, ha a nemzetközi közösség nem avatkozik be. A találkozók eredményét megosztották magas rangú amerikai tisztviselőkkel, valamint Macron elnökkel.

A bejelentett találkozókra az Irán és Izrael közötti felfokozott feszültség közepette került sor. A hónap elején Netanjahu azt állította, hogy Irán áll az arab-tengeri tanker elleni támadás mögött, amely Eyal Ofer izraeli milliárdoshoz köthető.

Januárban dróntámadás célzott egy, az iráni védelmi minisztériumhoz kapcsolódó katonai helyszínt Iszfahánban, amiért később Izraelt vádolták.

A Moszkva–Teherán tengely árnya

Irán ütemes előrehaladása a nukleáris dúsítás területén néhány hónappal egy fontos stratégiai váltás után következik be: Irán és Oroszország között stratégiai szövetség jött létre, amely abban nyilvánul meg, hogy Teherán drónokat szállít Moszkvába az ukrajnai háborúban, és dróngyárat is tervez építeni Oroszországban. Egy későbbi szakaszban Oroszország pedig kompenzálja Iránt azzal, hogy fejlett légvédelmi rendszerekkel látja el, ami nagyon megnehezíti az ellene irányuló légi támadásokat.

Az egyre feszültebb geopolitikai helyzet miatt bizonyára nem véletlen, a Forradalmi Gárda egyik vezető parancsnoka pénteken jelentette be: Irán 1650 km-es hatótávolságú cirkálórakétát fejlesztett ki.

Évek óta megy a pofozkodás

Kár lenne tagadni: Irán és Izrael a szürke zónában, hadüzenet nélkül már évek óta háborúban áll, és Izrael rendkívüli képessége Irán stratégiai eszközeinek megcélzására nem újdonság a figyelők számára. Irán eddig súlyosan megszenvedte ezt az árnyékháborút.

Vegyük a példákat: a 2000-es években Irán nukleáris programját – külföldi jelentések szerint – súlyosan veszélyeztette és késleltette a Stuxnet mint a világ első digitális fegyvere.

2018-ban egy, a James Bond-filmekre emlékeztető merész és szürreális lépéssel a Moszad ügynökei rengeteg nukleáris aktát loptak ki Iránból. 2020 augusztusában Izraelt azzal vádolták, hogy munkatársai Teherán szívében megölték az Al-Kaida második számú vezetőjét. 2020 novemberében Teherán külvárosában meggyilkolták az iráni nukleáris program vezetőjét, állítólag mesterséges intelligencia által támogatott fegyvert használva.

2022 júliusában külföldi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a Moszad Iránban kihallgatta a Forradalmi Gárda (IRGC) egy tagját. A közelmúltban, január 29-én pedig izraeli drónok vették célba Irán katonai létesítményeit Iszfahánban – egy érzékeny tartományban Irán szívében, ahol az ország védelmi, rakéta- és nukleáris ipara található.

Moszad-műveletek az iráni határ mentén, valóság vagy fikció?

Az Araksz folyó határként szolgál, amely az elmúlt két évszázadban két részre osztotta az azerbajdzsáni nemzetet: délen az iráni Azerbajdzsánra, északon pedig a független Azerbajdzsán Köztársaságra. Azerbajdzsán 1991-es függetlenné válása óta a határ északi oldala új lehetőségeket teremtett a zsidó állam számára.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök egyszer elismerte, hogy az izraeli-azerbajdzsáni együttműködés kilenctizede a színfalak mögött zajlik. Netanjahu miniszterelnök visszatérésével pedig ez a stratégiai biztonsági partnerség várhatóan tovább fog növekedni.

Miután Azerbajdzsán 2020-ban visszafoglalta Karabahot az örményektől, egy új geopolitikai tájkép alakult ki. Azerbajdzsánnak most 689 kilométeres közös határa van Iránnal, ami a teheráni rezsim számára felettébb nemkívánatos fejlemény.

Ilham Aliyev a Karabah visszafoglalására irányuló háború alatt. Fotó: Wikipedia
Ilham Aliyev a Karabah visszafoglalására irányuló háború alatt. Fotó: Wikipedia

Irán gyakran figyelmeztetett Izrael katonai és hírszerzési jelenlétére az iráni-azerbajdzsáni határterületeken. Ennek ellenére Azerbajdzsán tagadta, hogy megengedte volna Izraelnek légterének használatát Irán nukleáris és katonai létesítményei elleni támadásokra. Az iráni külügyminiszter azonban tavaly azzal vádolta Izraelt, hogy katonai jelenlétet és titkos szövetséget létesít Azerbajdzsánnal.

Az Iszlám Köztársaság meg van győződve, hogy 2018-ban az iráni titkos nukleáris akták ellopása során Azerbajdzsánt használták fel e merész hadművelet színhelyeként. A közelmúltban egyes iráni médiumok azt állították, hogy izraeli drónok január 29-én azerbajdzsáni bázisaikról indultak, hogy támadásokat hajtsanak végre Iszfahánban.

A felek elismerhetik vagy tagadhatják az iráni határ menti hadműveleteket, de az biztos, hogy Irán háborúban áll Izraellel a levantei arab milíciák támogatásával. Irán most úgy érzi, hogy ez az árnyékháború az Araksz folyóra is kiterjedt.

Azerbajdzsán részese lehet Netanjahu keresztes hadjáratának?

Netanjahu hatalomba való visszatérése riadalmat keltett Iránban. Azerbajdzsán az Iránhoz való földrajzi közelsége miatt az izraeli hírszerzés és katonai műveletek kulcsfontosságú állama. Mivel Teherántól mindössze 480 kilométerre van, Azerbajdzsánnak van a legközelebbi nemzetközi határa a mullah rezsim fővárosához és néhány katonai létesítményéhez.

Ahogy Teherán egyre közelebb kerül ahhoz, hogy nukleáris hatalommá váljon, Azerbajdzsán földrajzi elhelyezkedése, valamint Irán jelentős azerbajdzsáni lakossága két olyan fontos tényező, amelyek miatt a nemzet értékes szövetségese Izrael és az Egyesült Államok számára az Irán elleni küzdelemben.

Adott esetben nem lehet teljesen kizárni, hogy Azerbajdzsán hajlandó vállalni a kockázatot, és kiindulópontjává válhat az iráni katonai állomások elleni csapásnak, azzal a feltétellel, hogy megnyugtató biztonsági garanciákat kap a Nyugattól, nevezetesen az Egyesült Államoktól.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Japán 2027-re várja Tajvan lerohanását
Káncz Csaba | 2024. február 27. 15:02
A legújabb, J-35 típusú lopakodó vadászgép meglepetésszerű megjelenése ebben a hónapban Kína egyik repülőgép-hordozóján sokakat meglepett. A japán politikai döntéshozók és biztonsági elemzők úgy vélik, hogy a 2027-es év meghatározó fordulatot hozhat a kelet-ázsiai biztonsági tájképben. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Nagyon nem tetszik az oroszoknak Orbán Viktorék lépése
Privátbankár.hu | 2024. február 27. 14:23
Reagáltak a hétfői svéd NATO-szavazásra.
Makro / Külgazdaság Okoztak-e meglepetést Matolcsy Györgyék?
Privátbankár.hu | 2024. február 27. 14:07
Összeült a Monetáris Tanács, a forintnak fájt a döntés.
Makro / Külgazdaság Az ország, ahol lassan nem ismerik azt a szót, hogy infláció
Privátbankár.hu | 2024. február 27. 13:53
A japán infláció már három hónapja csökken és 2 százalékra esett januárban, de nagyobb volt az elemzői várakozásoknál. Eljött a negatív kamatok vége?
Makro / Külgazdaság Oroszország betiltotta a benzinexportot
Privátbankár.hu | 2024. február 27. 13:12
Hat hónapra, március 1-től - jelentette be Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes szóvivője.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nem vétózott, márciusban megkapja az uniós pénzt Ukrajna
Privátbankár.hu | 2024. február 27. 12:01
Az Ukrajna számára létrehozni tervezett 50 milliárd eurós támogatási eszköz stabil és előrelátható finanszírozást tud biztosítani a megtámadott ország mindennapi szükségleteinek kezelésére - jelentette ki az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja Strasbourgban kedden.
Makro / Külgazdaság Nagy bejelentést lebegtetett meg Joe Biden
Wéber Balázs | 2024. február 27. 11:25
Az amerikai elnök szerint jövő hétfőig megszülethet az új, átmeneti tűzszünetről szóló megállapodás a gázai háborúban. Az izraeli bombázásokban már mintegy 30 ezer palesztin halt meg a Gázai övezetben, ahol terjed az éhínség is.  
Makro / Külgazdaság Kihalnak a japánok?
Privátbankár.hu | 2024. február 27. 10:49
Japánban a születések száma nyolc éve csökken, tavaly is rekord alacsony volt.
Makro / Külgazdaság Kezd felpörögni az amerikai hadsereg, megint lelőttek valamit az égről
Privátbankár.hu | 2024. február 27. 10:14
Az Egyesült Államok hadserege hétfőn több csapást mért húszi harci járművekre, melyeket a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen készültek bevetni a lázadók.
Makro / Külgazdaság Svédország NATO-tagságával Európa Amerika kivonulására is készül?
Bózsó Péter | 2024. február 27. 09:31
Svédország NATO-tagságát csak hosszú politikai küzdelem után tudta elérni, de vajon katonai szempontból mennyire jelentős tagsága? Mennyire fontos Amerikának és Európának?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG