Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök számos titkos találkozót tartott magas rangú izraeli katonai tisztviselőkkel, hogy megvitassák az iráni nukleáris létesítmények elleni esetleges csapás tervét – jelentette a héten az izraeli Channel 12.
Macront is tájékoztatták
A jelentés szerint Netanjahu az elmúlt hetekben ötször találkozott vezető katonai tisztségviselőkkel, köztük a védelmi miniszterrel, az izraeli védelmi erők (IDF) vezetőjével, a Moszad vezetőjével, valamint a katonai hírszerzés fejével, hogy megvitassák az iráni atomprogram elleni esetleges támadás előkészületeit.
A jelentés nem nevezett meg forrást, és nem tartalmazott részleteket. „Lehet, hogy önmagában is az izraeli fenyegetések súlyosságát érzékelteti, hogy katonai akcióhoz kell folyamodjanak annak érdekében, hogy leállítsák Irán feltételezett atomfegyver felé irányuló törekvését” – jegyezte meg a Times of Israel.
A jelentés szerint a találkozók eredménye az volt, hogy Izrael egyedül lép fel Iránnal szemben, ha a nemzetközi közösség nem avatkozik be. A találkozók eredményét megosztották magas rangú amerikai tisztviselőkkel, valamint Macron elnökkel.
A bejelentett találkozókra az Irán és Izrael közötti felfokozott feszültség közepette került sor. A hónap elején Netanjahu azt állította, hogy Irán áll az arab-tengeri tanker elleni támadás mögött, amely Eyal Ofer izraeli milliárdoshoz köthető.
Januárban dróntámadás célzott egy, az iráni védelmi minisztériumhoz kapcsolódó katonai helyszínt Iszfahánban, amiért később Izraelt vádolták.
A Moszkva–Teherán tengely árnya
Irán ütemes előrehaladása a nukleáris dúsítás területén néhány hónappal egy fontos stratégiai váltás után következik be: Irán és Oroszország között stratégiai szövetség jött létre, amely abban nyilvánul meg, hogy Teherán drónokat szállít Moszkvába az ukrajnai háborúban, és dróngyárat is tervez építeni Oroszországban. Egy későbbi szakaszban Oroszország pedig kompenzálja Iránt azzal, hogy fejlett légvédelmi rendszerekkel látja el, ami nagyon megnehezíti az ellene irányuló légi támadásokat.
Az egyre feszültebb geopolitikai helyzet miatt bizonyára nem véletlen, a Forradalmi Gárda egyik vezető parancsnoka pénteken jelentette be: Irán 1650 km-es hatótávolságú cirkálórakétát fejlesztett ki.
Évek óta megy a pofozkodás
Kár lenne tagadni: Irán és Izrael a szürke zónában, hadüzenet nélkül már évek óta háborúban áll, és Izrael rendkívüli képessége Irán stratégiai eszközeinek megcélzására nem újdonság a figyelők számára. Irán eddig súlyosan megszenvedte ezt az árnyékháborút.
Vegyük a példákat: a 2000-es években Irán nukleáris programját – külföldi jelentések szerint – súlyosan veszélyeztette és késleltette a Stuxnet mint a világ első digitális fegyvere.
2018-ban egy, a James Bond-filmekre emlékeztető merész és szürreális lépéssel a Moszad ügynökei rengeteg nukleáris aktát loptak ki Iránból. 2020 augusztusában Izraelt azzal vádolták, hogy munkatársai Teherán szívében megölték az Al-Kaida második számú vezetőjét. 2020 novemberében Teherán külvárosában meggyilkolták az iráni nukleáris program vezetőjét, állítólag mesterséges intelligencia által támogatott fegyvert használva.
2022 júliusában külföldi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a Moszad Iránban kihallgatta a Forradalmi Gárda (IRGC) egy tagját. A közelmúltban, január 29-én pedig izraeli drónok vették célba Irán katonai létesítményeit Iszfahánban – egy érzékeny tartományban Irán szívében, ahol az ország védelmi, rakéta- és nukleáris ipara található.
Moszad-műveletek az iráni határ mentén, valóság vagy fikció?
Az Araksz folyó határként szolgál, amely az elmúlt két évszázadban két részre osztotta az azerbajdzsáni nemzetet: délen az iráni Azerbajdzsánra, északon pedig a független Azerbajdzsán Köztársaságra. Azerbajdzsán 1991-es függetlenné válása óta a határ északi oldala új lehetőségeket teremtett a zsidó állam számára.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök egyszer elismerte, hogy az izraeli-azerbajdzsáni együttműködés kilenctizede a színfalak mögött zajlik. Netanjahu miniszterelnök visszatérésével pedig ez a stratégiai biztonsági partnerség várhatóan tovább fog növekedni.
Miután Azerbajdzsán 2020-ban visszafoglalta Karabahot az örményektől, egy új geopolitikai tájkép alakult ki. Azerbajdzsánnak most 689 kilométeres közös határa van Iránnal, ami a teheráni rezsim számára felettébb nemkívánatos fejlemény.
Irán gyakran figyelmeztetett Izrael katonai és hírszerzési jelenlétére az iráni-azerbajdzsáni határterületeken. Ennek ellenére Azerbajdzsán tagadta, hogy megengedte volna Izraelnek légterének használatát Irán nukleáris és katonai létesítményei elleni támadásokra. Az iráni külügyminiszter azonban tavaly azzal vádolta Izraelt, hogy katonai jelenlétet és titkos szövetséget létesít Azerbajdzsánnal.
Az Iszlám Köztársaság meg van győződve, hogy 2018-ban az iráni titkos nukleáris akták ellopása során Azerbajdzsánt használták fel e merész hadművelet színhelyeként. A közelmúltban egyes iráni médiumok azt állították, hogy izraeli drónok január 29-én azerbajdzsáni bázisaikról indultak, hogy támadásokat hajtsanak végre Iszfahánban.
A felek elismerhetik vagy tagadhatják az iráni határ menti hadműveleteket, de az biztos, hogy Irán háborúban áll Izraellel a levantei arab milíciák támogatásával. Irán most úgy érzi, hogy ez az árnyékháború az Araksz folyóra is kiterjedt.
Azerbajdzsán részese lehet Netanjahu keresztes hadjáratának?
Netanjahu hatalomba való visszatérése riadalmat keltett Iránban. Azerbajdzsán az Iránhoz való földrajzi közelsége miatt az izraeli hírszerzés és katonai műveletek kulcsfontosságú állama. Mivel Teherántól mindössze 480 kilométerre van, Azerbajdzsánnak van a legközelebbi nemzetközi határa a mullah rezsim fővárosához és néhány katonai létesítményéhez.
Ahogy Teherán egyre közelebb kerül ahhoz, hogy nukleáris hatalommá váljon, Azerbajdzsán földrajzi elhelyezkedése, valamint Irán jelentős azerbajdzsáni lakossága két olyan fontos tényező, amelyek miatt a nemzet értékes szövetségese Izrael és az Egyesült Államok számára az Irán elleni küzdelemben.
Adott esetben nem lehet teljesen kizárni, hogy Azerbajdzsán hajlandó vállalni a kockázatot, és kiindulópontjává válhat az iráni katonai állomások elleni csapásnak, azzal a feltétellel, hogy megnyugtató biztonsági garanciákat kap a Nyugattól, nevezetesen az Egyesült Államoktól.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 611,59 pontos, 0,72 százalékos emelkedéssel 85 643,97 ponton zárt szerdán. 
