Újra átfogó gazdasági és katonai szankciókat vezet be Iránnal szemben az ENSZ – 10 évvel azután, hogy egy mérföldkőnek számító nemzetközi megállapodás keretében feloldották azokat az ország nukleáris programja miatt.

Az új intézkedések akkor léptek hatályba, amikor a megállapodás három európai partnere – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – aktiválta az úgynevezett „visszacsapó” mechanizmust, azzal vádolva Iránt, hogy „folyamatos nukleáris eszkaláció-veszélyt” jelent, és nem működik együtt más országokkal – írja a BBC.

Irán felfüggesztette nukleáris létesítményeinek ellenőrzését – amely jogi kötelezettség a 2015-ös megállapodás értelmében –, miután Izrael és az Egyesült Államok júniusban bombázta Irán számos nukleáris telephelyét és katonai bázisát.
Maszúd Pezeshkian elnök a múlt héten hangsúlyozta: az országnak nincs szándékában nukleáris fegyvereket fejleszteni.

A szankciók újbóli bevezetése – amelyeket Pezeshkian „tisztességtelennek, igazságtalannak és illegálisnak” nevezett – a legújabb csapás a korábbi megállapodásra, amelyet a régóta kiközösített iszlamista nemzettel való nyugati kapcsolatok fordulópontjának tartottak. Az Átfogó Közös Cselekvési Terv (JCPOA) korlátozza Irán nukleáris létesítményeit, dúsított uránkészleteit, valamint a kutatás-fejlesztést, amelyet végezhet.

Az a célja, hogy lehetővé tegye Irán számára nukleáris energiainfrastruktúrájának fejlesztését anélkül, hogy nukleáris fegyverek gyártásába kezdene.

Irán azonban növelte az egyébként nukleáris tevékenységét, miután Donald Trump 2018-ban, első elnöki ciklusa alatt kivonta az Egyesült Államokat a megállapodásból. Az Egyesült Államok és Izrael júniusi nukleáris létesítmények elleni bombázásának célja az volt, hogy visszafordítsa ezeket a programokat.

A három európai ország (Németország, Franciaország és Egyesült Királyság) és Irán között a hét elején az ENSZ Közgyűlésének alkalmából folytatott tárgyalások nem eredményeztek olyan megállapodást, amely késleltethette volna a szankciók újbóli bevezetését. Előre is hivatkoztak arra, hogy Irán nem tette meg a „szükséges intézkedéseket aggályaink kezelésére, és nem teljesítette a hosszabbításra vonatkozó kéréseinket a széleskörű párbeszéd ellenére sem”. 

Teherán elutasította például, hogy együttműködjön az ENSZ nukleáris felügyeleti szervével, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ).

Vasárnapi nyilatkozatában Irán kijelentette, hogy nem ismeri el az „illegális” és „indokolatlan” szankciókat.
Külügyminisztériuma figyelmeztetett, hogy „minden olyan intézkedés, amely a nép jogainak és érdekeinek aláásására irányul, határozott és megfelelő válaszra számíthat”.

Izrael üdvözölte a szankciók visszaállítását, mint „jelentős fejleményt Irán folyamatos jogsértéseire válaszul”, mondván, hogy a nemzetközi közösségnek „minden eszközt” be kell vetnie annak megakadályozására, hogy Irán atomhatalommá váljon.

(BBC)