Az orosz nagykövet rendkívül éles szavai Moszkva idegességéről árulkodnak a közel-keleti folyamatokkal kapcsolatban. Egy esetleges Irán elleni háborúban Moszkva és Peking katonai, pénzügyi és diplomáciai támogatást adna Teheránnak. Káncz Csaba jegyzete.

A világ egy része súlyos fenyegetésnek tartja az „iszlám atomot”, mások ezt pont olyan kockázatnak tekintik, mint az észak-koreai robbanófejeket. Két dolog alapvetően közös bennük: az egyik az, hogy az atomfegyver birtoklása a rezsimek túlélésének erős záloga- nukleáris erő birtokában a külső környezet politikai befolyásoló erejét jelentősen csökkenteni lehet. A másik a legfőbb vezetők „küldetéstudata”. Külső szakértőnk jegyzete.

Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag csak azért mondta fel az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodást, mert azt hivatali elődje, Barack Obama írta alá az Egyesült Államok részéről - ez derül ki azokból a kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai táviratokból, amelyeket a volt washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak.

Az amerikai elnök egy ideje elégedetlen a magas olajárak miatt, és az OPEC-et és Oroszországot vádolja. Az orosz elnök azonban visszaszólt, jelezvén, hogy Iránt és Venezuelát épp Trump szankcionálja, egyébként pedig érthető, hogy egy gigantikus olajexportőr, mint Oroszország, nem sír a magas árak miatt, épp eleget szenvedett, amikor az ár a mélybe zuhant.

Az izaeli kormány fényképes bizonyítékokkal próbálja alátámasztani vádjait.

Irán változatos módon dacol a gazdasági törvényszerűségekkel: először hivatalos, rögzített valutaárfolyammal próbálta meggátolni a leértékelődést - azon persze senki nem kötött, a feketepiac virágzott. Most lecsuktak pár tucat embert, köztük jegybankárt is, hogy ők vigyék el a balhét, majd megnyitották újra a piacot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívta amerikai kollégáját Moszkvába, mégpedig igen szívélyesen. További csúcstalálkozókat szeretne, úgy tűnik, tényleg szót értenek, és abban bíznak, hogy országaik is közelebb kerülhetnek egymáshoz.

Irán elnöke, az elődjéhez képest mérsékelt Hasszán Rohani figyelmeztette Donald Trumpot: ha túlfeszíti az ellenségeskedést Iránnal, a háborúk háborújával, illetve ahogy szó szerint fogalmazott, minden háborúk anyjával kell szembenéznie. Atombombával fenyegetni nem tudja, mint Kim Dzsongun, de vannak azért kellemetlen eszközei, és egy-két atomhatalom barátja is akad.

Miután Donald Trump kivonta az Amerikai Egyesült Államokat az Iránnal kötött hathatalmi egyezményből, meg is kezdi az Irán elleni szankciókat, köztük az iráni olajeladásokra vonatkozókat. Igen ám, de miután a többiek nem mondták fel az egyezményt, kérdés, kit kényszerít Trump szankciója, és kit nem?

Irán máris előkészíti az urániumdúsítást, arra az esetre, ha kudarcot vallana a korábbi atomalku megmentése azt követően, hogy Donald Trump kivonult az egyezményből. Vonzó lehet Észak-Korea példája, ahol meglett a nukleáris fegyver, hozzá a rakéta is, és azóta a világ urai igyekeznek Kim Dzsongunnal tárgyalni.

Korábban is már sok mindenben döbbentette meg szövetségeseit az amerikai elnök, de az Iránnal kötött szerződésből való egyoldalú kilépéssel abba a helyzetbe hozta őket, hogy béküljenek a korábbi ellenséggel. Putyin befektetői találkozó alkalmából fogadja a világ vezetőit, közülük sokan külön is tárgyalnak vele.

Az Iránban ténykedő német cégeknek is fájhat az atomalku körüli konfliktus.

Olyan fenyegetést kapott Irán az amerikai külügyminisztertől, ami az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiához intézett első világháborús ultimátumához hasonlít, bár némely pontja nem is követhető tisztán. Nehéz megállapítani, mi a cél, lehet, hogy csak egy tárgyalások előtti erős, Trumpra jellemző indítás.

Merkel szerint Washington egyöntetűen döntött, Brüsszelben összegyűlnek az európai vezetők a jövő héten.

Az Egyesült Államok további szankciókat rendelt el Iránnal szemben.

Hiába rondított bele Donald Trump.

Miután Donald Trump bejelentette, hogy kivonul az Iránnal három éve kötött hathatalmi nukleáris egyezményből, a többi aláíró fél, különösen Európában, gőzerővel azon kezdett dolgozni, hogy a szerződést megmentsék, Amerika nélkül is működhessen tovább. Nincsenek könnyű helyzetben, igaz, együtt nem kis erőt képviselnek.

Nem boldogok Oroszországban az iráni atomalku felrúgása miatt.

Trump levette a láncot, Irán máris belekavart a keleti eseményekbe.

Trump szembement saját népével és a nemzetközi közösséggel, a háború szélére sodorva a Közel-Keletet. Moszkva bejelentette, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatát Teheránnal. Tel-Avivban eközben már a harci dobok szólnak.

Irán felkészült arra, hogy az Egyesült Államok kivonul a megállapodásból, de ha az öt másik hatalom fenntartja a megállapodást, Irán továbbra is teljesíti kötelezettségeit.

Kína reméli, hogy a nagy koreai összeborulás keretében Dél-Koreát le tudja katonailag választani az USÁ-ról a békeszerződés keretében és ki tudja terjeszteni befolyását a Japán partokig. Kérdés, hogy miképp változik Kim Dzsong Un álláspontja, ha azt látja, hogy a Trump kormányzat május 12-én felrúgja az évek alatt, a teljes nemzetközi közösség bevonásával megkötött iráni atomalkut. De mit lép Trump, ha Irán gyorsan beszerez nukleáris fegyvert, mondjuk Pakisztántól?

A német diplomácia döbbenten figyelte Macron sikerét Washingtonban. Trump minden bizonnyal felrúgja az iráni nukleáris megállapodást három hét múlva. Merkel mai megbeszélésén a Fehér Házban az egyik fő téma a német-orosz viszony lesz, azon belül is az egyre szorosabb energia együttműködés.

Megesett a találkozó Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfő között. A megbeszélés meglehetősen érdekes fordulatot vett, Trump ugyanis bejelentette, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást. Nagyon úgy tűnik, hogy végre akadt valaki, akire ha fogcsikorgatva is, de hallgat Trump.

Az orosz és a kínai külügyminiszter megbeszélte, hogy mindenáron megpróbálják megakadályozni, hogy az USA szabotálja az Iránnal kötött hathatalmi egyezményt.

Irán továbbra sem hajlandó újratárgyalni a megállapodást.

Trump lépése az iráni atomalku felrúgásáról újabb mélypontra küldte Európa és az USA viszonyát. A német lapok már 1914-hez hasonlítják Trump lépését. Amerika egyik legtekintélyesebb biztonságpolitikai szakértője szerint is elképesztő párhuzamok vannak Trump és II. Vilmos német császár között, aki országát belevitte az első világháborúba.