9p
A világ egy része súlyos fenyegetésnek tartja az „iszlám atomot”, mások ezt pont olyan kockázatnak tekintik, mint az észak-koreai robbanófejeket. Két dolog alapvetően közös bennük: az egyik az, hogy az atomfegyver birtoklása a rezsimek túlélésének erős záloga- nukleáris erő birtokában a külső környezet politikai befolyásoló erejét jelentősen csökkenteni lehet. A másik a legfőbb vezetők „küldetéstudata”. Külső szakértőnk jegyzete.
Hasszán Rohani iráni elnök és az iráni atomenergia-ügyi szervezet elnöke, Ali Akbar Szalehi 2019-ben Teheránban, a Nemzeti Nukleáris Technológia Napján. Fotó: EPA / Iráni Elnöki Hivatal

Pandóra szelencéje a Közel-Keleten

Az iráni atomprogram már jó ideje központi témája a közel-keleti történéseknek. A sah megbuktatása óta rendre előkerül a Nyugattal és Izraellel való szembenállás argumentumaként és szimbólumaként. Az iráni atom azonban más feladatot is beteljesít: birodalomépítő feladata is van - ebben eltér az észak-koreai projekttől. Épp ezért az iráni atomfegyver a közel-keleti Pandóra szelence kulcsa. Ha Irán valóban létrehozza saját atomfegyverét, akkor gyökeresen változik meg a Közel-Kelet stratégiai helyzete hadászati és hadműveleti szinten egyaránt. A jelenlegi amerikai vezetés is tisztában van a ténnyel, de a Trump-féle külpolitikába nem fért bele az iráni atomalku életben tartása. Azzal, hogy rövid távú, önös érdekből felmondták, veszélybe sodorták szövetségeseik, köztük NATO-tagállamok biztonságát is. Egy esetleges közel-keleti nukleáris összeütközés közvetlen hatással lenne az egész Mediterráneumra.

Nézzük a részleteket.

A Közel-Kelet katonailag legerősebb állama Izrael. A rendelkezésére álló haderő technikai és morális szinten is felülmúlja a közvetlen és távolabbi szomszédjainak, ellenségeinek katonai képességeit. Ráadásul rendelkezik kb. 400 különféle hatóerejű és felhasználási módú atomtöltettel - alkalmasint a nukleáris triád minden eleme hadrendben áll. Adott esetben Irán teljes területén képes nukleáris csapásmérésre is. Ez ugyan eddig nem következett be, ám az iráni atomkapacitásokat már több ízben és különféle módokon sikeresen rombolták. Ezen felül Izrael szoros katonai és politikai együttműködést tart fenn a világ egyik nukleáris szuperhatalmával, az USA-val. Ezzel áll szemben a feltörekvő Irán már a múlt század 80-as éveinek közepétől.

Irán kitartó, és ha nem következik be valami drámai belpolitikai fordulat, előbb-utóbb el is éri célját, és legalább egy atomtöltettel fog rendelkezni. Ez a lehetőség oly közeli, hogy az izraeli hírszerzés (AMAN) becslése szerint Irán ez év végére képes legalább egy robbanófej előállításához szükséges dúsított urán előállítására, ami nagyjából 40 kg 90%-ra dúsított anyagot jelent. A napokban az iráni vezetés a világ tudtára adta, hogy képes és kész is fegyver minőségű urán dúsítására. A fegyver megalkotása innen már csak egy tyúklépés, és ezzel el is szabadulhat a pokol.

Milyen lesz az iráni „bejelentés”? És hogyan reagál a világ?

Az első számú kérdés az, hogy milyen formában hozza a világ tudtára Irán, hogy elérte célját? Egyszerűen bejelenti, és vagy elhiszik neki vagy nem, esetleg tesztrobbantást hajt végre, ami fizikailag is bizonyít? Ha a második változat mellett dönt, akkor vajon csak az az egy eszköz áll rendelkezésre, amit tesztel, vagy van még több is?

A második kérdés: eljuthat-e fizikailag idáig Irán, vagy Izrael - saját eminens érdekét szem előtt tartva - képes megakadályozni ebben? Ha képes, akkor milyen eszközzel? A közvetlen diplomácia itt szóba sem jön; közvetítő biztosan akadna több is, de kétséges a hatékonyság. Marad a technikai szabotázs vagy a katonai erő alkalmazása. A világ stratégiai kutató intézetei számos forgatókönyvet dolgoztak ki az esetre, de mind nagyon komoly háborúba torkollik.

A katonai teoretikusok által kidolgozott „Shock and Awe” („döbbenet és megfélemlítés”) doktrínáját alkalmazva Izrael képes nagy erejű katonai csapást mérni iráni célpontokra - publikált nyugati tervezők szerint a hagyományos eszközökkel végzett támadás már nem elégséges az iráni törekvések megállítására. Egy 2006-ban az Oxford Research Group által publikált és azóta frissített tanulmány is rámutat, hogy a támadás nem járna az elvárt eredménnyel. Ezért került előtérbe egy megelőző nukleáris támadás lehetősége. Ezt a variációt mind az izraeli, mind az amerikai hadvezetés gyakorlatok során tesztelte, finomította. Az USA például a „Low yield”-nek nevezett W76-2 típusú 5-7 kT erejű töltetek bevetését szimulálta. Az érvényes amerikai Nukleáris Doktrína (Nuclear Posture Review 2018) tartalmazza, hogy az USA hadereje nukleáris csapással is válaszolhat a hagyományos és kibertámadásokra, és Low yield eszközöket vethet be megelőző csapásként. Amennyiben erre sor kerülne, az a hadtörténelemben példanélküli esemény volna. Békeidőben még senki sehol nem alkalmazott nukleáris eszközt ellenfeleivel szemben. Megelőző csapást pedig a meg nem kezdett katonai összecsapás előtt kell végrehajtani, vagyis „békeidőben”.

Ezzel szemben áll az orosz katonai doktrína, ami az Egyidejű válaszcsapás elvét dolgozta ki („Geraszimov doktrína”). E szerint amennyiben a világ bármely területéről indul ki hagyományos vagy nukleáris támadás Oroszország, vagy szövetségesei irányában, akkor az orosz fél azonos időben ellentámadást indít a kezdeményező irányába. Ez pedig az idő rövidsége miatt nyilvánvalóan nukleáris fegyverek nagyarányú bevetését jelenti. Irán ugyan jelenleg nem szövetségese Oroszországnak, de az ellene indított nukleáris támadás mindenképp kiváltaná az orosz reakciót. Ráadásul Irán közvetlen szomszédja Pakisztán, mely szintén rendelkezik atomfegyverrel, valószínűleg szintén nem nézné ölbe tett kézzel a dolgot.

Erős viszontválasszal készülhet Irán

Irán ugyanakkor nem teljesen védtelen, bár egy koncentrált támadás sok kárt okozna területén. Kevésbé közismert, hogy Irán elég fejlett űrprogrammal is rendelkezik. Ennek keretében legalább 3 katonai jellegű műholdat bocsátottak fel, melyek komoly felderítő képességgel és előrejelző lehetőséggel bírnak. Az utóbbi években jelentősen fejlesztették a légvédelmi képességeiket, és ami a legfontosabb, teljesen átszervezték a nukleáris programot. A hírhedt Stuxnet-támadás (lásd keretes írásunkat) és a vezető atomkutatók ellen elkövetett célzott likvidálások óta széttelepítették és új eszközökkel szerelték fel a kutató és fejlesztő-gyártó egységeiket. Mindezek mellet a nyers urán kitermelését is átszervezték. Amennyiben támadás érné valamelyik iráni atomlétesítményt, az Irán számára a teljes hadiállapot beálltát jelentené. Ennek értelmében válaszcsapásokat mérne az Arab-félszigeten állomásozó amerikai erőkre és proxy erői alkalmazásával egyidőben Izraelre is. Iráni katonai szemlélet szerint minden ilyen támadás az USA és Izrael közös akciójának tekintendő.

Stuxnet – a katonai számítógépes vírus

A vírus létezéséről és károkozásáról először 2010-ben értesült a világ, mikor a belorusz „VirusBlokAda”  cég felfedezte jelenlétét az iráni Bushehr erőmű egyik gépén. A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy Iránban mintegy 45000 felügyeleti számítógép és szerver fertőződött meg. Kárt azonban csak az Iránban gyártott IR-1 urándúsító centrifugákban okozott, a meglévő berendezések 20 százalékát téve tönkre. Irán ezután leállította urándúsítási programját.

A vírust minden bizonnyal az USA és Izrael fejlesztette ki.  Bár a szakértők az első katonai vírusnak tartják, ám ez valószínűleg nem teljesen igaz - a Stuxnet előtt is voltak hasonló romboló céllal létrehozott vírusok. A Stuxnet a Conficker féreg felhasználásával készült, amely valószínűleg Ukrajnából került a világhálóra, és megfertőzte a francia haditengerészet Intramar rendszerét, a brit védelmi minisztérium jelentése szerint több adminisztratív és hadi rendszert, így a NavyStar/N számítógépeken keresztül több hadihajó és tengeralattjáró rendszereibe is behatolt. A Bundeswehr rendszerében mintegy 100 gépet találtak érintettnek. Mindezt 2009 első két hónapjában fedezték fel. A Stuxnet ipari célú vezérlőrendszerekbe hatolt be, nem kimondottan katonai rendszerek voltak a célpontjai - a hibrid hadviselés egyik módozata az ellenség ipari, energetikai és kommunális létesítményeinek kibertámadással való kiiktatása vagy működésének korlátozása. Ilyen szempontból nevezhetjük akár katonai vírusnak is.

A Stuxnet az iráni centrifugák vezérlő programjába települt. A nagyfrekvenciás motorok működését szabályozta és más ellenőrző egységek számára hamis információkat továbbított. Mivel az IR-1 centrifuga másodpercenként 1010 fordulat felett tönkremegy, a vírus 1600 fölé pörgette a gépeket, amelyek ettől leégtek.

Az érintett centrifugákat a pakisztáni eredetű PAK-1 alapján fejlesztették. A munkát a nagyon sokáig titkos Fararo Paya cég végezte, az izraeli titkosszolgálat valószínűleg innen szerezte meg a vírus finomhangolásához elengedhetetlen technikai adatokat.

Nukleáris támadás esetén minden bizonnyal „piszkos bombákat”, vagyis valamilyen arányban dúsított uránt is tartalmazó robbanóeszközökkel felszerelt fegyvereket vetne be. Ez azért is roppant veszélyes, mert ezekkel az eszközökkel sokkal nagyobb területen képes szennyezni, mint ha klasszikus atomeszközt vetne be. Ez a fajta reakció valószínűleg az Arab-félsziget gazdaságát teljesen megbénítaná, ami a világ energiaellátását küldené padlóra. A gazdasági összeomlás viszont egyenes út a lokális háborúk kiteljesedéséhez és globális háború kialakulásához.

A perzsa atom körüli feszültség tehát semmi jóval nem kecsegtet. Trump elnök Twitter-bejegyzése, miszerint amíg ő az elnök, addig Iránnak nem lesz atomfegyvere, valószínűleg csak hangzatos lózung marad. Ha nem találnak politikai megoldást, akkor Irán hamarosan atomfegyver birtokában lesz, és azt a békát vagy lenyeli a világ, vagy nukleáris háború bekövetkeztével néz szembe. A világ katonai színpada is átrendeződik, Irán pedig képessé válik régi állmának megvalósítására a perzsa birodalom részleges restaurálására.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG