Vonzó az atomhatalmi pozíció, viszont rettenetesen rossz, ha egy olajországtól senki nem veszi meg az olaját, legalábbis erre juthatott Irán, amikor úgy döntött, hogy baj esetére előkészíti az atomalku eredményeként lecsökkentett urándúsítási kapacitás újranövelését.
Gyors döntést karnak
Miután Trump egyoldalúan kilépett a hat hatalom és Irán által 3 éve kötött, mindenkinek megfelelőnek tűnő egyezményből, az öt maradó fél igyekszik megmenteni a szerződést, de Irán türelme és főleg ideje fogy, mivel ha teljes erővel visszaállnak az amerikai szankciók, az sok európai céget is érinthet, így ténylegesen gyakorlatilag blokád alá kerülhet az ország.
Az öt hatalommal meghosszabbítandó, esetleg újrakötendő szerződés lényege az lenne, hogy Iránt jórészt megóvják az amerikai szankciók hatásától. Iránnak számolnia kell azzal, hogy ez nem jön össze, valamint nyomást akar gyakorolni a partnerekre, hogy gyorsan döntsenek, és ez részéről érthető is, hisz nem ő rúgta fel a szerződést, hanem a túloldali felek egyike.
Van miből gyártani
Az utasítást a Reuters szerint maga az ajatollah, Irán vallási vezetője, az elnöknél is nagyobb hatalmú ura adta ki, miszerint nyissák meg a dúsítás alapanyagául szolgáló urán-hexafluorid gyártására alkalmas létesítményt, és már oda is szállítottak egy hordónyi uránércet, hogy bármikor indulhasson az üzem. Az iráni atomügynökség szerint az üzem 2009 óta nem működött az uránérc hiánya miatt, de 2015 óta sokat importált belőle az ország, így most van bőven készlet.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, amely az atomalku betartását ellenőrzi, jelezte, hogy az iráni szervezet tájékoztatta őket az eddigi intézkedésekről, melyek még önmagukban nem sértik az egyezményt. Irán a szerződés szerint 3,67 százalékosra dúsíthatja az uránt, miközben a nukleáris fegyverhez 90 százalék szükséges, és a dúsított urán-hexafluorid elért mennyiségét is 300 kilogrammban limitálja.
Levél Európának, üzenet a népnek
Az iráni elnök, Hasszán Rohani levelet küldött Nagy-Britanniának, Németországnak és Franciaországnak, sürgetve őket, mondván, az idő erősen fogy, hisz az amerikai szankciók egy része augusztusban, a másik fele novemberben lép életbe. A Reuters szerint Rohani tegnap felszólította az irániakat, hogy kényszerítsék térdre Amerikát, amin több mindent is érthetett: az amerikai szankciók hatásainak elkerülését, de akár az észak-koreai utat is, azaz a nukleáris hatalom pozíciójának elérését. Mindemellett persze célja lehetett az iráni keményvonalas politikusok megnyugtatása is.
A CIB Bankot 12 éve irányító Simák Pál helyét az olasz anyabanktól érkező szakember veszi át. 
