Az eseményre Szentpéterváron, Putyin szülővárosában kerül sor, és nem akármilyen társaság gyűlik össze: a világ 10 legnagyobb gazdasága közül Japán, Németország, Franciaország és India a legmagasabb szinten képviselteti magát, de megjelenik az új kínai alelnök is, valamit az IMF igazgatónője.
Orosz-francia csúcs
A Bloomberg szerint a csúcsok csúcsa az eseményen Putyin és Macron elnökök találkozója. Macron eddig támogatta az Ukrajna miatti Oroszország-elleni szankciókat, de akárcsak Németországnak, Franciaországnak is egyre fölöslegesebbnek tűnő teher ez, mivel eredményt nem hozott négy év alatt. Eddig azonban hűen kitartottak a nagy szövetséges, Amerika mellett, viszont miután Trump elnök egyoldalúan kilépett az Irán és 6 hatalom közötti atomszerződésből, most joggal gondolják úgy, hogy őket sem kötelezi tovább semmi arra, hogy az értelmetlen szankciókban sokáig részt vegyenek.
Macron és Merkel máris hangnemet váltott: a francia elnök azt nyilatkozta, hogy stratégiai és történelmi párbeszédet szeretne, hogy összekösse Putyin Oroszországát Európával (történelmileg a két ország sokszor volt szövetséges, például a két világháborúban), Merkel már múlt heti oroszországi látogatásán is hangsúlyozta a közös pontokat. Ukrajna, Szíria, és néhány másik ügy kérdésében még eltérnek a nézetek, de Irán ügye azonnali együttműködésre kényszeríti a feleket, hisz ha fenn akarják tartani az Iránnal kötött szerződést, együtt kell kidolgozniuk, hogyan semlegesítik az amerikai szankciók hatását.
Japán óhaj
A japán miniszterelnök, Abe Sinzó a máig fennálló második világháborús területi vitát szeretné lezárni Oroszországgal. Ez nem egyszerű kérdés, mivel Oroszország nem fogja a Kurill-szigeteket, vagy akár csak egy részüket egyoldalúan visszaadni Japánnak, még gazdasági előnyökért sem. Oroszországnak egy esetben lenne értelmi ilyen engedményre: ha saját területi igényit, például a Krím Oroszországhoz tartozását elismernék a főbb hatalmak, erre persze Japán ráhatása nem túl nagy.
Kakukktojás
Az egyetlen kakukktojás az iráni aláíró felek közül Nagy-Britannia, amely nem enyhül Oroszország irányában a mérgezési ügy miatt, melyben egy volt orosz kémet és lányát megmérgezték, és Nagy-Britannia szerint az ügy az orosz kormányig nyúlik. Ennek kétségkívül ellentmond, és ezt Putyin is hangsúlyozta, hogy ha egy ország profi szervezete követ el merényletet, azt nem ilyen pancser módon teszi, hogy pár hét alatt felgyógyuljon az áldozat.
Ajándék
Az Iránnal kötött szerződésben mindenesetre Nagy-Britannia és benne marad, hisz az nem Oroszországról szól. Együttműködni azonban emiatt muszáj lesz, jóllehet Nagy-Britannia az oroszokkal folytatott tárgyalásokat rábízhatja Németországra és Franciaországra. Putyin mindenesetre most nem várt ajándékot kapott Trumptól azzal, hogy az amerikai elnök egyoldalúan magára hagyta szövetségeseit, akik így most már összebarátkoznak Oroszországgal.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
