Amióta az amerikai elnök egyoldalúan kilépett az Iránnal 2015-ben kötött hathatalmi egyezményről, amely Irán atomprogramjának korlátozásáról szól (atomalku), Trump egyre nagyobb nyomást próbál gyakorolni Iránra, leginkább olajexportjának ellehetetlenítése révén. Miután azonban Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína még fenntartja a szerződést, ez nem is olyan egyszerű: Iránnak a fentiek által, lássuk be, nem lebecsülendő partnerei vannak.
Magabiztos
Ilyen körülmények között érthető, ha a perzsa állam nem enged a nyomásnak, sőt magabiztosságot mutat, amit egyébként Rohani keményvonalasabb belső ellenzéke is elvár. Iráni diplomaták egy csoportja előtt a Reuters szerint a következőket mondta: Mr. Trump, ne játsszon az oroszlán farkával, mert azt megbánhatja. Amerikának tudnia kell, hogy az Iránnal fennálló béke minden békék békéje, míg egy háború vele minden háborúk háborúja.
Fúrnák a rendszert
Az olajexporton kívül Trump a Reutersnek nyilatkozó washingtoni források szerint az iráni rendszer destabilizálásával is kísérletezik: online csatornákon próbál a rendszerrel szemben nyugtalanságot kelteni, ahogy annak idején nálunk a Szabad Európa rádió volt ennek fő eszköze. A jelenlegi iráni rendszer, melyet Iszlám Köztársaságnak neveznek, az 1979-es forradalom során került hatalomra, megdöntve a sah nyugatbarát, de meglehetősen autoriter és népszerűtlen rendszerét.
Hajó-sereglet
Vélhetően Trump nem rémült meg túlságosan az elrettentéstől, mindazonáltal valóban kellemetlen lehet neki is, ha túlzottan elfajul az Iránnal fennálló konfliktus. Mind Rohani, mind a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei felvetette már, hogy ha megpróbálják ellehetetleníteni az iráni olajexportot, akkor Irán a Hormuzi-szoros lezárásával meggátolhatja az Arab-, (Perzsa-) öböl menti országok olajexportját.
Ha ezt erővel kellene megakadályozni, akkor Amerikának el kéne süllyeszteni az iráni hadihajókat és lőni a parti erőket, ez pedig valóban maga a háború. Ezt már vélhetően nem nézné tétlenül Kína és Oroszország, akár saját hadihajóikkal is megjelenhetnének demonstratívan, és akkor Trump kompromisszumra kényszerülhet. Így valószínűleg maga is átgondolja, hogy nem célszerű eljutni eddig a szintig, sőt jó esély van rá, hogy maga az orosz elnök is eltanácsolja ettől (nem tudni, hogy a négyszemközti csúcstalálkozón szó esett-e a kérdésről kettejük között).
1962-es minta
A háborúk háborúja kifejezés így nem szó szerinti értelemben, a két ország között lehet helytálló, hanem annyiban, hogy a nagyhatalmak akár egymásnak is feszülhetnek Irán miatt, és az már egy, a kubai rakétaválsághoz hasonló konfliktushelyzet, ami valóban a háborúk háborúját hozhatná. Éppen ettől van elriasztó hatása, és talán erre akart utalni az iráni elnök, vagy még inkább arra, hogy tisztában van a saját geopolitikai lehetőségeivel, és azokra maximálisan támaszkodni is kíván.
A 100 ezer pont azért még megvan. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
