Angela Merkel (Kép forrása: EPA)

Miután a héten a francia elnököt három napon keresztül kényeztették a Fehér Házban és a Kongresszusban, Trump ma három óra erejéig fogadja Merkel kancellárt is. A német politika és diplomácia ledöbbenve konstatálja, hogy a Willkommenskultur nagyon mélyre lökte a kancellár megítélését a Fehér Házban és Trump nem hajlandó olyan európai vezetővel hosszan parolázni, aki önként kinyitja országának határát a túlnépesedett muszlim világ boldog-boldogtalanja előtt. Mindenesetre a berlini kormánysajtó már előre tudni vélte, hogy sok sikere amúgy sem lesz a francia elnök útjának és egyébként is rendkívül rizikós Trump barátjának lenni a mai világban.

Trump felrúgná az iráni alkut

Ebben lehet bizony van igazság, hiszen Macron beletörődve vallotta be útjának végén, hogy szerinte Trump három hét múlva „belpolitikai megfontolásokból (!!) fel fogja rúgni az iráni atomalkut”. Trump a maga részéről egy tegnapi interjúban rendkívül agresszív hangnemben beszélt Iránról. Valóban, míg a kamerák Macron és Trump bizalmaskodó gesztusaival és a látványos külsőségekkel voltak elfoglalva, addig csendben Avigdor Lieberman izraeli védelmi miniszter is Washingtonban járt szerdán és találkozott Mattis védelmi miniszterrel, valamint a háborús héja Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadóval, hogy „Irán növekvő közel-keleti befolyásáról tárgyaljon”.

Szintén szerdán Israel Katz izraeli hírszerzési miniszter kijelentette egy rádió interjúban, hogy az „iráni nukleáris megállapodást alapjaiban kell megváltoztatni, vagy ha az nem megy, akkor véget kell neki vetni”. Katz szerint Macron-nak és a többi európai vezetőnek meg kell értenie, hogy „Iránra nyomást kell gyakorolni, mert az megelőzheti az erőszakot és talán a háborút holnap”.

Merkelt ma megizzasztják

Merkel mai megbeszélésein az egyik fő téma a német-orosz viszony lesz, azon belül is az egyre szorosabb energia együttműködés. Berlin földgáz-igényének több mint a felét az oroszoktól szerzi be, évi 10 milliárd dollár értékben. Washington – élvezve Dánia és Lengyelország aktív támogatását - hónapok óta komoly nyomást gyakorol a németekre az Északi Áramlat II (NS2) projekt kapcsán.

Káncz Csaba

A jelek szerint Merkel megértette az üzenetet és Porosenko ukrán elnökkel folytatott április közepi megbeszélését követően kijelentette, hogy az NS2 projekt kapcsán „politikai tényezőket is figyelembe kell venni” és Kijevnek tranzit-országnak kell maradnia. A kancellár ezek után egy telefon-beszélgetésben világossá tette Putyin elnök számára, hogy „az NS2 projekt német nézőpontból nem végrehajtható, amíg világossá nem válik az ukrán tranzit-szerep jövője”. Moszkva ugyanis az utóbbi években képviselt álláspontja szerint leállítaná 2019-től gázszállításait Ukrajnán keresztül, amely Kijevet megfosztaná évi 2 milliárd dollár tranzit-díjtól – ez például megfelel az éves ukrán védelmi költségvetésnek.

A Kreml érzi a feljövő politikai vihart a 11 milliárd eurós gigaberuházás kapcsán és azt nem akarja elveszteni. A minap egy berlini konferencián Alexander Medvegyev Gazprom alvezér világossá tette, hogy bár az ukrán tranzit-szerződések mindenképpen lejárnak, „ez azonban nem jelenti feltétlenül az ukrajnai trazit leállását”. Nem kis orosz pozíció módosulás történt tehát a kelet-európai energia pókerben.

Káncz Csaba jegyzete.