Idén többször szóltak arról a hírek, hogy Amerika olajkitermelése rendkívül gyorsan növekszik, lassan le fogja a hagyni a jelenlegi rekorder Oroszországot, és egyelőre csak a szállítási kapacitások korlátozzák a kiapadhatatlan olajmennyiség piacra juttatását. Felmerül a kérdés, hogy miért fáj akkor Trumpnak az olajár-emelkedés?
Miért fáj?
Kétségtelen, hogy míg Oroszország esetében a kitermelt mennyiség jóval több, mint amit belföldön felhasznál, Amerika viszont sokkal nagyobb fogyasztó, így tulajdonképpen most van egyensúlyban az amerikai kitermelés és fogyasztás, illetve most kezd az ország átbillenni nettó exportőri pozícióba. Így neki elvileg irreleváns is lehetne az ár, pláne, hogy a 2004 előtti években sem zavarta különösen, noha akkor 100 dollár fölött volt.
Nos, a válasz egyszerű: az amerikai autósok elégedetlenek, ha magasabb az ár, és ez ott sokkal jelentősebb dolog, mint Európában. Amerikában alig terheli adó az olajárat, míg kontinensünkön az ár nagyobbik részét teszik ki az adók, így míg itt az olajár ingadozása tompábban hat, Amerikában sokkal mozgékonyabb a benzinár. Ha az olajár a háromszorosára megy, ahogy ez történt a 2015-ös mélypont óta, akkor a benzinár is triplázódik, az amerikaiakat persze nem vigasztalja, hogy náluk sokkal olcsóbb a benzin, mint más fejlett országokban.
És miért most?
De hogy miért is most lett ez fontos probléma? Közelednek a kongresszusi választások, és miután Trump népszerűsége már huzamosabb ideje elég rosszul áll, attól fél, hogy pártja rosszul szerepelhet a választásokon, esetleg az ellenzéki demokraták többséget szerezhetnek. A főbb gazdasági tényezők kétségkívül meghatározóak a választásokon, az olajár pedig (mint a rezsicsökkentés) különösen jelentős tényező, az átlagos választó leginkább saját kormányzatának tulajdonítja a benzinár szintjét.
Nos, Trumpnak ezért fontos lett, hogy ne szálljon el az olajár, ami pedig épp ezt tette, négy éves csúcson van, még ha az amerikai WTI olcsóbb is, mint az eurázsiai típusok. Az idő pedig sürget, a választásokig szúk másfél hónap van, le kellene valahogy imádkozni az árat. Ha az OPEC gyorsan megemelné a kitermelést, az elnök reményei szerint még időben hatása lehetne, sőt elég lenne azt bejelenteni is. Ha viszont mégsem, akkor is rá kell tolni valakire a felelősséget a választók előtt, erre a célra pedig ott van Putyin és a szaúdiak.
Nézzen tükörbe
Putyin tegnap válaszolt is az amerikai elnöknek, el is ismerte, Trump joggal panaszkodik arról, hogy az ár magas – csak hogy erről ő maga is tehet. Az árak részben amerikai kormányzati lépések miatt magasak: szankciókat léptetnek életbe az olajexportáló Irán ellen, Venezuela exportját is korlátozzák, és a Líbiában kialakult kaotikus helyzethez is van közük, ami az ottani kitermelést akadályozza.
Az orosz elnök szarkasztikusan hozzátette: ha most beszélne személyesen az amerikai elnökkel, akivel utolsó találkozója meglehetősen jó hangulatban telt, azt mondaná neki, hogy ha igazából meg akarja találni, ki a vétkes az olajárak emelkedésében, nézzen a tükörbe. Feltehetően leginkább az Iránra vonatkozó részre utalt, hisz Trump egymaga vonult ki az országgal kötött hathatalmi egyezményből, és ezzel összefüggésben Irán olajexportját is el akarja lehetetleníteni, miközben Oroszország a szerződést és az iráni olajexportot mindenáron fenn szeretné tartani.
A paktum védelme
Ami a 2016-os OPEC kitermelés csökkentést illeti, melyhez Oroszország is csatlakozott, az akkori alacsony árak indokolták, és már júniusban határoztak az intézkedés megszüntetéséről, várhatóan még idei hatállyal. Putyin szerint Oroszországnak nem célja a kitermelés visszafogása, hisz neki az a jó, ha minél többet ad el, persze csak egy adott árszint felett. A kitermelés eszköz, nem pedig cél, az ár stabilizálásának eszköze, mondta az orosz elnök.
Persze az ár már rég stabilizálódott, kérdés, hogy ki mit tekint stabil szintnek. A nagy olajexportőrök nyilván a minél magasabb árat, ahol még a vevők nem méltatlankodnak nagyon, Trump pedig most választási okokból a minél alacsonyabbat, utána persze ő se akarna olyan alacsonyat, ahol palaolaj kitermelőinek már ne érné meg a bolt. A huzavona hat hét múlva véget ér, lehet hogy a kioktatás miatt pont utána fog csak kitermelést növelni az olajkartell, jelezvén, hogy ebben a kérdésben ők fújják a passzátszelet.
Az EU új biztonsági stratégiáját már csak azért is sürgős megalkotni, mert az USA Grönland annektálásával fenyegetőzik. 
