|
| Donald Trump amerikai elnök mutatja az aláírásával ellátott rendeletet az Irán elleni szankciók visszaállításáról a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. Forrás: MTI/AP/Evan Vucci |
Ahogyan azt már a múlt héten előre jeleztük, Trump elnök tegnap este bejelentette, hogy – szembemenve saját népének többségi akaratával - felmondja az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodást (JCPOA). Akárcsak a Párizsi Klímamegállapodás esetében, Trump újra szembement a nemzetközi közösség által évek alatt kidolgozott és kiizzadt kulcsfontosságú szerződéssel. Napjainkban a Fehér Ház számára olyan fogalmak, mint nemzetközi jog és nemzetközi megállapodások egyszerűen nem léteznek. Trump és neokonzervatív kulcsembere, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó, igazoltan vezető szerepet játszanak az amúgy is törékeny nemzetközi rend fejreállításában (global disorder) és az iráni fundamentalisták politikai megerősítésében.
Giuliani már elmondta
Trump valódi szándékait már előrejelezte új vezető ügyvédjének - egyben volt New York-i polgármester -, Rudolph Giulianinak a hétvégi beszéde egy vezető iráni emigráns szervezet (’Iran Freedom Convention for Democracy and Human Rights’) rendezvényén. Giuliani beszéde közben jelképesen széttépte a megállapodás dokumentumát és kijelentette: „Olyan elnökünk van, aki éppen olyan elkötelezett az iráni rezsimváltásban, mint mi vagyunk. Lazán csúsztatva még hozzátette: „az Iránnal szembeni konfrontáció fontosabb, mint az Izraeli-palesztin megállapodás”. Valóban, az amerikai elnök már januárban „minden idők legrosszabb megállapodásának” nevezte a JCPOA-t és olyan kiigazításokat követelt – mint például Irán nem-nukleáris ballisztikus rakéta programjának és Teherán közel-keleti befolyásának visszafogása – amelyet Irán nem tudott elfogadni.
Trump tegnap esti bejelentése alapján újra pénzügyi szankciók jönnek a perzsa állammal szemben, amelyek a világpiacra eljutó olajexport volumenét érdemben csökkenthetik. Elemzői vélemények szerint Kína és India továbbra is venni fogja az iráni olajat, így a ténylegesen kieső kínálat csak 300-500 ezer hordó között lehet naponta, miközben az Obama korszakban ez elérte az 1-1,5 millió hordót. Igaz, most feszesebb a piac, így a marginális kínálat hatása nagyobb lehet.
Kérdés, hogy Washington akarja-e szankcionálni az Iránnal üzletelő harmadik országbeli vevőket - amennyiben igen, akkor a dollárról való "lekapcsolás" még a keleti vevőknek is problémát jelenthet.
További dilemma, hogy egy ilyen drasztikus lépést bevetne-e az amerikai kormány például egy nagy kínai vagy indiai olajvállalattal szemben, amely minden bizonnyal válaszlépéseket szülne, akár az ott működő amerikai cégek működésének megnehezítésén keresztül - mindezt úgy, hogy közben a kereskedelmi konfliktus miatt egyébként is feszült a Peking és Washington viszonya.
Erősebb Moszkva-Teherán tengely jön
|
| Káncz Csaba |
Moszkva bejelentette a múlt héten, hogy ha a Fehér Ház kihátrál a megállapodásból, akkor a Kreml szorosabbra fűzi kapcsolatát Teheránnal. Tel-Avivban eközben már a harci dobok szólnak. Netanjahu a vasárnapi kormányülés után leszögezte, hogy „elkötelezettek vagyunk Irán agressziójának megakadályozására már a korai szakaszban, még ha ez konfliktushoz vezet is”.
Izrael az utóbbi napokban tankokat vont össze a szír- és libanoni határán. Libanonnal az elmúlt órákban egyébként is pattanásig feszült a viszonya, hiszen a hétvégi választások nagy meglepetéseként az Irán-barát Hezbollah nyerte a választásokat, elnyerve 68 helyet a 128 tagú bejrúti parlamentben.
Káncz Csaba jegyzete.
Vegyes hírek. 
