Irán sürgősen véget vetne az ellenségeskedésnek

Egy heves izraeli légitámadás közepette Teherán azt mondta arab tisztviselőknek, hogy nyitottak a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre, amennyiben az Egyesült Államok nem csatlakozik a támadáshoz – mondták a tisztviselők. Üzeneteket is küldtek Izraelnek, mondván, hogy mindkét fél érdeke az erőszak megfékezése – jelentette a The Wall Street Journal.

Azonban, mivel az izraeli harci repülőgépek szabadon repülhetnek a főváros felett, és az iráni ellentámadások minimális kárt okoznak, az izraeli vezetőknek kevés ösztönzőjük van arra, hogy leállítsák a támadást, mielőtt fokoznák csapásaikat Irán nukleáris létesítményeinek megsemmisítése és a teokratikus kormány hatalmi befolyásának további gyengítése érdekében.

Az izraeli csapások kulcsfontosságú katonai vezetőket öltek meg, köztük Irán légierőjének magas rangú tagjait, így Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője egyre inkább elszigetelődött. A nukleáris létesítményekre gyakorolt hatás azonban szerény volt, és az elemzők szerint hosszú légiháborúra lehet szükség ahhoz, hogy Izrael elérje a kívánt eredményeket.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a támadások addig folytatódnak, amíg Irán nukleáris programját és ballisztikus rakétáit meg nem semmisítik, és nem mutatta jelét annak, hogy készen állna a leállításra. Azt is kijelentette, hogy a rezsimváltás nem cél, de az iráni vezetés gyengesége miatt ezt is eredményezheti.

Amerikai, európai diplomáciai nyomás Iránon

Izraeli tisztviselők szerint a hadsereg legalább kéthetes csapásokat készített elő. Szombaton Emmanuel Macron francia elnök arra kérte iráni kollégáját, hogy „gyorsan térjen vissza a tárgyalóasztalhoz a megállapodás elérése érdekében”, az arab vezetők pedig a harcok beszüntetésére szólítottak fel. Trump elnök az év nagy részében ellenállt a katonai hadjáratnak, de azóta éljenezte Izrael támadásait. „Azt hiszem, itt az ideje egy megállapodásnak, és meglátjuk, mi történik, de néha ki kell harcolniuk” – mondta Trump vasárnap az újságíróknak.

Teherán számára is győzelem lenne, ha megakadályozná, hogy az Egyesült Államok a bunkerromboló katonai képességeit bevonja a harcba. Teherán láthatóan arra fogad, hogy Izrael nem engedheti meg magának, hogy egy felőrlő háborúba ragadjon, és végül diplomáciai megoldást kell keresnie – mondták az irániaktól megkérdezett arab diplomaták. Az iráni tisztviselők szerint Izraelnek nincs egyértelmű kilépési stratégiája, és amerikai segítségre lesz szüksége ahhoz, hogy érdemi károkat okozzon olyan célpontokban, mint a hegy alatt eltemetett Fordow urándúsító létesítmény.

„Az irániak tudják, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt a védelmében, és biztosak benne, hogy az Egyesült Államok logisztikailag is támogatja Izraelt” – mondta egy arab tisztviselő. „De garanciákat akarnak arra, hogy az Egyesült Államok nem csatlakozik a támadásokhoz.”

Irán azt mondta az arab tisztviselőknek, hogy felgyorsíthatja nukleáris programját és kibővítheti a háború hatókörét, ha nincs kilátás a tárgyalások újrakezdésére az Egyesült Államokkal.

Irán csak látszólag engedne?

Nincs arra utaló jel, hogy Irán kész lenne új engedményeket tenni a nukleáris tárgyalásokon – mondták az arab közvetítők. Mielőtt a tárgyalásokat Izrael múlt heti támadásai félbeszakították volna a Trump-adminisztráció vezette diplomáciai erőfeszítéseket megakasztotta Irán azzal, hogy elutasította urándúsításának leállítását.

A támadás előtt egy magas rangú izraeli tisztviselő azt nyilatkozta, hogy a dúsítás leállítása a minimum, amit Izrael elfogadhat Irántól. Izrael és az Öböl-menti államok aggódnak Irán regionális milíciáknak és ballisztikusrakéta-programjának támogatása miatt is, ami elméletileg újra tárgyalások tárgyává válhat, ha Iránt kellően sarokba szorítják.

Új dimenzió

Izrael Irán nukleáris létesítményeit és személyzetét, valamint katonai vezetését vette célba. A hétvégén Izrael és Irán új dimenziót nyitott a konfliktusban azzal, hogy egymás energiatermelő létesítményeit támadta. Emellett egyre több civil áldozatot okoznak.

Az arab tisztviselők szerint az Öböl-menti országok, köztük Szaúd-Arábia, Katar és Omán, lobbiztak az Egyesült Államoknál, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre a harcok leállítására. Figyelmeztettek arra, hogy a konfliktus tovább mélyülhet, ha Izrael és Irán nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz – veszélyeztetve a közeli energiaforrásokat, ami potenciálisan jelentős következményekkel járhat az olajpiacokra és a globális gazdaságra nézve.