A kilépés egyoldalú mivolta miatt logikusan nemzetközi következménye sem lehet az amerikai szankcióknak, pontosabban azokat elvileg nem illene rákényszeríteni más országokra vagy azok vállalataira. Mindazonáltal vannak olyan országok és cégek, akik nem mernek szembehelyezkedni Trumppal, sőt esetleg nem is célszerű nekik, mások viszont szuverenitásuk és a nemzetközi jog hangoztatásával továbbra is vásárolják az iráni olajat. Vajon kik hová tartoznak, és mennyire eshet vissza az iráni olajexport?
Megfojtaná, de nem lehet
Donald Trump eredeti elképzelése az volt, hogy teljesen ellehetetleníti az iráni olajkivitelt, mégpedig úgy, hogy minden országot rákényszerít a vásárlás beszüntetésére. Ennek azonban nincs realitása, csak akkor lenne, ha az országok közösen hirdetnének embargót, mint a most érvényben lévő szerződés megkötése előtt, de erről szó sincs, hisz a másik öt aláíró fél fenn akarja tartani a szerződést, és Trumpra haragszanak, amiért az kilépett.
Kína
A helyzeten most az amerikai elnök enyhített azzal, hogy bizonyos szövetséges országoknak felmentést fog adni, különösen azoknak, amelyek függenek az iráni olajtól. Itt elsősorban vélhetőleg Kínára gondolt, amely az iráni olaj egyik legnagyobb vásárlója, és úgysem lehetne eltántorítani a vásárlástól. Kína a jelenlegi nagyjából napi kétmillió hordós iráni export harmadát viszi el, így ez továbbra is megmarad. Elemzők úgy számolnak, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén ez lesz a kimenetel, vagyis kétharmadával esik vissza az iráni olajexport.
Ázsia többi része
Ez nemcsak Iránnak, de a szerződést fenntartó öt másik hatalomnak is elfogadhatatlan lenne, így kérdés, hogy ki marad még meg az exportőrök közül, esetleg ki tudja pótolni a kieső részt. Kína mellett Ázsiában India a másik legnagyobb importőr, az iráni kivitel negyede megy oda, kérdés, hogy kap-e Amerikától mentességet, és ha nem, meghajlik-e a követelés előtt. Sokan a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, miszerint az állami olajipari vállat felhagy az iráni vásárlással.
Az iráni kivitel 16 százalékát Dél-Korea és Japán viszi el, itt nem is kétséges a kimenetel, hisz Amerika leghűségesebb szövetségeseiről van szó, hacsak nem kapnak ők is felmentést. A dél-koreai vásárlások volumene máris jelentősen visszaesett.
Törökország és Európa
Végül a nagy kérdés a Törökországgal együtt számolt Európa, amely 31 százalékkal részesül az iráni olajtortából, Olaszország és Törökország a legnagyobb importőrök. Néhány importőr már be is szüntette a vásárlást, mivel a svájci Banque de Commerce et de Placements pénzintézet beszüntette az iráni olajszállítmányok finanszírozását. Görög és spanyol finomítók is csökkenteni kezdték iráni vásárlásaikat, Törökország viszont azt közölte, hogy ő nem változtat Iránnal fennálló kapcsolatain.
Mit szól az új barát?
Mindezek alapján azt lehetne becsülni, hogy felére esik az iráni kivitel, de vannak még tényezők, amik javíthatnak a helyzeten. Egyrészt Kína adott esetben meg tudja növelni iráni importját, pláne az Amerikával most fennálló vámháborús körülmények között, másrészt elképzelhető, hogy a Putyinnal történt friss barátkozás is meghozza eredményét, és az orosz elnök lebeszéli Trumpot az iráni olajexport túlzott megkurtításáról, cserébe esetleg rábeszéli Iránt, hogy vonja ki erőit Szíriából.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
