|
| Emmanuel Macron francia államfő és Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2018. április 24-én. Forrás: MTI/EPA/CNP pool/Chris Kleponis |
Ahogy arról már korábban írtunk, Trump és Macron kétoldalú megbeszélést folytatott a Fehér Ház Ovális irodájában. Trump korábban és a találkozót követően is többször kihangsúlyozta, hogy Franciaország az Egyesült Államok „legrégebbi és legjobb szövetségese”, valamint, hogy Párizs „kulcsfontosságú partner” mind Észak-Korea, mind Irán és Szíria ügyében. Ugyanakkor Trump azt is hangsúlyozta, hogy nem osztja Macron véleményét az utóbbi két ügyet illetően.
A következő csatatér: Irán
Washingtonban számos vitás kérdés került terítékre, egyebek mellett a kereskedelmi feszültségek, a klímaváltozás elleni küzdelem és az iráni nukleáris program ügye. Iránnal kapcsolatban Macron elmondása szerint "nem titok", hogy ő és Trump másként ítélik meg az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást. Ugyanakkor új fordulat a tárgyalásokban, hogy a francia államfő leszögezte, "szeretnének kidolgozni egy új megállapodást Iránnal”. Macron szerint ugyanis az Iránnal kötött megállapodás nem elégséges, de legalább 2025-ig ellenőrzést tesz lehetővé az atomprogram fölött.
Donald Trump erre a maga vehemenciájával válaszolt, meglátása szerint az atomalku "nevetséges és katasztrofális", amelyet "soha nem is lett volna szabad megkötni". Az elnök megismételte, hogy a közel-keleti fejlemények hátterében - szerinte - mindenütt felsejlik Irán tevékenysége. Ezzel együtt nyíltan meg is fenyegette Iránt, amennyiben ugyanis meg merik fenyegetni az Egyesült Államokat, úgy "olyan nagy árat fog fizetni ezért, mint amit még kevés ország fizetett".
Trump kivonulna Szíriából
A találkozó másik kulcskérdése a szíriai helyzet megoldása volt. Donald Trump itt is meglehetősen markáns választ adott, elmondása szerint minél előbb "szeretne kijönni Szíriából" és hazahozni az amerikai katonákat, akik szerinte "nagyszerű munkát végeztek". Abban azonban egyetértett Emmanuel Macronnal, hogy a kivonulással "nem akarnak teret adni Iránnak a Földközi-tenger medencéjében".
A sajtóértekezlet végén Trump meglepő éleslátással azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok "zavarba ejtően sokat" költött a Közel-Keleten, miközben otthon, vagyis az Egyesült Államok határain belül kellett volna inkább hidak, utak, alagutak, iskolák építésére költeni. "Hétezer milliárdot költöttünk el a Közel-Keleten és semmit nem kaptunk érte sőt, a semminél is kevesebbet", fűzte hozzá.
Egyesítés helyett béketárgyalás kell Koreának
A két politikus a közelgő koreai csúcstalálkozó kapcsán is tárgyalt, elsősorban az Észak-Koreára kifejtett nyomásgyakorlásról. Trump ebben „kulcsfontosságú partnernek” látja Franciaországot. Trump emellett emlékeztetett arra, hogy a jövendő megbékélés, harmónia, a Koreai-félsziget és lényegében az egész világ biztonsága érdekében rövidesen találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, erre épp ma kerül majd sor.
Fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a csúcstalálkozó fejében Washington a háttérben semmiféle engedményt nem tett Phenjannak. Mint fogalmazott: "a békére törekvés közepette nem fogjuk ismét elkövetni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit. Folytatjuk a maximális nyomásgyakorlást".
Mit akar Korea?
A Reuters cikke szerint Dél-Korea lakosságánál egy általános trendfordulat volt tapasztalható: míg 1969-ben a dél-koreai lakosság 90 százaléka, 2014-ben pedig a 70 százalék akart újraegyesítést, ez ma már csak 58 százalék. A lakosság ehelyett azt akarja, hogy a két Korea végre békét kössön egymással, mivel az 1953-as koreai háború után a két ország csak fegyverszünetet kötött, békét azonban nem. Az azonban biztos, hogy mindkét ország tűkön ülve várja a két vezető találkozóját.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
