Kim Dzsongun úgy gondolta, az a megfelelő gesztus a szomszédba látogató Antony Blinken üdvözlésére, ha átlő néhány rakétát a feje fölött.

Természetesen Kim Dzsongun is személyesen felügyelte az eseményeket.

Egy milliméteres határsértést is háborús provokációnak fog tekinteni Észak-Korea, alkotmányba is írják, hogy Dél-Korea a főellenség.

Az észak-koreaiak kezdtek lőni, a dél-koreai haderő válaszlépést tervez.

Elkerülhetetlen a háború a félszigeten. az észak-koreai diktátor szerint. Ha kell, akkor nukleáris fegyvereket is bevet Dél-Korea ellen.

Élesedik a helyzet a Koreai-félszigeten, az északiak erősebb egységeket küldenek a határ közelébe, a déliek Putyint gyanítják az újabb rakétafellövés hátterében.

Egy meglepetésszerű északi támadásra is számítani kell a dél-koreai elnök szerint.

Nem tetszik nekik, amit Japán, Dél-Korea és Amerika csinál.

Közös hadgyakorlatba kezdett a dél-koreai és az amerikai haditengerészet, ezeket nem viselik túl jól Észak-Koreában.

Egy fél kontinenst képes lenne elpusztítani, de most csak erőt demonstrálni érkezett.

Az északi kísérletekre válaszul délről is rakéták indultak, de az egyik lezuhant, pánikot keltve egy dél-koreai városban.

A csúcson jó eséllyel megegyezés születhet arról, hogy 66 évvel a tűzszünet megkötése után hivatalosan is véget ér a koreai háború. Washington szerint Phenjan is Vietnámhoz hasonlóan gyorsan tudná fejleszteni gazdaságát és fenntarthatná merev egypárti politikai rendszerét, ha feladja pária státuszát és integrálódik a globális gazdasági rendbe. Káncz Csaba jegyzete.

Most Kínának adták parancsba, hogy az észak-koreai találkozó előtt erősítsék meg a határvédelmet.

Ennek bizonyítására még az Egyesült Államokat is meghívták, bezárják a tesztlabort.

Megesett a találkozó Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfő között. A megbeszélés meglehetősen érdekes fordulatot vett, Trump ugyanis bejelentette, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást. Nagyon úgy tűnik, hogy végre akadt valaki, akire ha fogcsikorgatva is, de hallgat Trump.

Egyik napról a másikra elcsöndesedtek a propaganda-masinák.

Több mint tíz éve nem volt példa arra, hogy az észak- és a dél-koreai vezetés közös asztal mellé ült volna tárgyalni. Az olimpiai részvétel mellett folyamatos egyeztetések zajlanak a két ország között, most pedig Kim Dzsong Un törte meg a csendet: több mint egy évtized után meghívta magához Dél-Korea miniszterelnökét, Mun Dzseint.

Ilyen magas rangú találkozóra még nem volt példa.

Arra buzdít minden koreait, hogy támogassák Észak és Dél összeolvadását.

Az első két sikeres megbeszélés után már tervezik a következőt, még a héten újra tárgyalóasztalhoz ülnek.

Megesett a tárgyalás a két Korea között, a találkozó pedig sikerrel zárult. A téli olimpia idejére nem csak a csatabárdot ássák el a felek, de Észak-Korea a magas rangú delegáció mellett sportolókat és szurkolói csapatot is küld majd a téli olimpiára. Ennek önmagában is jelentősége van, legutoljára a 2010-es vancouveri olimpián voltak ott. A közelgő holdújév ráadásul további lépéseket hozhat a két Korea barátságának előremozdításában.

Esélyt sem ad a dél-koreai vezetés Kim Dzsong Unnak, hogy meggondolja magát: miután az észak-koreai diktátor békéltető tárgyalásra tett javaslatot, a déli szomszéd rögtön időpontot fűzött a felajánláshoz. A két fél pontosan egy hét múlva ül össze rendezni a sorait, kérdés az, hogy 2018 végül a koreai kiegyezés éve lesz-e. Egy biztos: láthatóan mindkét fél nyitott valami hasonlóra.

Sokban hasonlít a jelenlegi ázsiai geopolitikai dinamika az egy évszázaddal ezelőtti európaihoz. Ne legyenek kétségeink, egy háború a Koreai-félszigeten pillanatok alatt átterjedhet Kínára, ahogyan az egyébként már 1950 októberében bekövetkezett. Trump mai lépése megnyitja az utat a kínai árukra kivetett vámok előtt, magyarul a kereskedelmi háború előtt.