|
| A KCNA észak-koreai hírügynökség által 2017. szeptember 4-én közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára megbeszélést folytat a párt elnökségi tanácsának tagjaival szeptember 3-án, miután Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre. (Fotó forrása: MTI/AP/KCNA/KNS) |
Ahogy arról már korábban írtunk, a dél-koreai Újraegyesítési Minisztérium még tavaly év végén adott ki egy előrejelzést, amely azzal számolt, hogy Észak-Korea 2018-ban megkezdi a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal nukleáris programjáról, valamint normalizálja a viszonyát Dél-Koreával. Az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un nem is várt sokat, az év első napján baráti jobbot nyújtott a déli szomszédjának.
Megragadják a lehetőséget
Dél-Korea, bár – érthető okokból – kissé szkeptikusan fogadta Kim Dzsong újévi beszédét, nem pazarolták túlságosan az időt, és a déli újraegyesítési miniszter, Cho Myong-gyon azon nyomban mielőbbi tárgyalásra tett javaslatot. Eszerint legkorábban január 9-én magas rangú delegációt küldenének a határ menti Panmunjom településre. Ezzel ugyanis még akár a februárban kezdődő téli olimpia előtt meg lehetne ejteni a tárgyalássorozatot, amikor Észak-Korea tervezett delegációt küldeni a játékoknak otthont adó Phjongcshangba, írja a Reuters.
A dél-koreai államfő, Moon Jae-in elmondása szerint a játékok egyébként teljes biztonságban zajlanak majd, ráadásul a baráti légkör érdekében ők is és Amerika is megegyeztek, hogy elhalasztják az északi rezsim megfélemlítését célzó katonai demonstrációkat a játékok erejéig.
Még mindig tart a fenyegetés
Kim Dzsong Un ugyanakkor arra nem tett utalást, hogy egy pillanatra is visszafogná a nukleáris fegyverkezést, ugyanebben az újévi beszédben ugyanis nyílt fenyegetést küldött Donald Trumpnak, mondván, hogy az asztalán mindig ott van a rakéták indítását szolgáló gomb. A dél-koreai államfő, Moon szerint ugyanakkor a mostani nyitás a Koreai-félsziget két fele között fontos momentum lehet abban, hogy meggyőzzék a diktátort az atomfegyverek leszereléséről.
Meglátása szerint ezek a tárgyalások ugyanis szorosan összekapcsolódnak, így Moon azt kérte a külügyminisztériumtól – és a szövetségesekétől is –, hogy dolgozzanak együtt, és segítsék egymás munkáját a megbeszélések során. Kim Dzsong Un beszédében ugyanakkor arra kérte a déli szomszédot, hogy hagyja ki a többi országot a megállapodásból, és ne próbáljon „külső segítséget kérni a koreai konfliktus megoldására”. Moon válasza azonban azt mutatja, hogy az atomfegyverek leszerelése magasabb prioritást élvez, mint az, hogy feloldják a konfliktust a két Korea között.
Vádat emeltek a merénylővel szemben. 
