A 20. század első éveiben a feltörekvő és önbizalomtól duzzadó Németország nyíltan megkérdőjelezte a brit flotta dominanciáját a tengereken és nyaktörő ütemben látott hozzá saját hadiflottájának megerősítéséhez. Az összecsapás elkerülhetetlen lett. A 21. század első éveiben a feltörekvő és önbizalomtól duzzadó Kína nyíltan megkérdőjelezte az Egyesült Államok flottájának dominanciáját a tengereken és nyaktörő ütemben látott hozzá saját hadiflottájának fejlesztéséhez. Vajon józan mérlegelés szerint elkerülhető-e az összecsapás?
Nem lehet globális versenytárs
Washington már 1992-ben, a Szovjetunió szétesésekor kidolgozta globális ambícióinak alátámasztásaként azokat a védelmi irányelveket, amely szerint az amerikai stratégiának „meg kell előznie a potenciális globális versenytárs megjelenését.” Ennek jegyében az Ázsia felé fordulás (’Pivot to Asia’) stratégiájának meghirdetését alapjaiban határozták meg a 21. századi globális gazdasági és katonai tendenciái, amelyeket az Egyesült Államok a világ egyetlen szuperhatalmaként nem hagyhatott figyelmen kívül. Stratégiai szinten 2012 januárjában következett be változás, amikor a védelmi minisztérium kiadta a ’Defence Strategic Guidance– Sustaining Global U.S. Leadership: Priorities for the 21th Century Defense’ című dokumentumot. Ebben Washington már egyértelműen deklarálta az Ázsia felé fordulás politikájának fontosságát és a térség felértékelődését is.
Ne legyenek kétségeink, egy háború a Koreai-félszigeten pillanatok alatt átterjedhet Kínára, ahogyan az egyébként már 1950 októberében bekövetkezett. Peking, amely 67 éve harcba szállt azért, hogy megakadályozza Észak-Korea amerikai megszállását, jelenleg is védelmi szövetségben áll Phenjannal. Moszkva, amely a 2014-es kijevi Majdan-téri eseményeket a mai napig egy nyugati felforgatásnak tartja, szintén felkészült a legrosszabbra. Ráadásul alig, hogy vége lett Moszkva és Peking idei első közös haditengerészeti gyakorlatának a Balti-tengernél található Kalinyingrád orosz exklávénál, már be is jelentették a következőt, amelyre a csendes-óceáni térségben fekvő Vlagyivosztoknál kerül majd sor szeptember 18. és 26. között.
Akkor ma induljon a kereskedelmi háború
|
| Káncz Csaba |
A koreai félsziget geopolitikai feszültsége a jelek szerint nem elég a térségbeli feszültségből a Fehér Háznak. Múlt péntek este Trump felhívta Hszi kínai elnököt és közölte vele, hogy a mai napon - egy kevéssé alkalmazott amerikai kereskedelmi törvényt igénybe véve - nyomozást indít annak kivizsgálására, vajon Kínának a szellemi tulajdon védelmére irányuló politikája "tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak" minősül-e. A törvény alkalmazása megnyithatja az utat kínai exportőrök ellen foganatosítandó szankciók és fejlett amerikai technológiák kínai cégekhez, vagy amerikai-kínai vegyesvállalatokhoz történő transzferjének szigorítása előtt is.
Ez a lépés jelentősen és azonnali hatállyal terheli meg Washington és Peking kapcsolatát éppen akkor, amikor a koreai félszigeten uralkodó feszültség csökkentésén kellene közösen munkálkodniuk. Trump lépése megnyitja az utat a kínai árukra kivetett vámok előtt, magyarul a kereskedelmi háború előtt. A kínai állami média azonnali válaszlépéseket ígért. Belső információk szerint visszavetnék az amerikai szója importját, ezen kívül az autók, a repülőgépek és a ritka földfémek is a szigorítás kategóriájába esnének.
Káncz Csaba jegyzete.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
