Iránnak nem célja atomfegyver kifejlesztése, jelentette ki N. Rózsa Erzsébet a lapunknak adott interjúban.

Izrael arra hivatkozva támadta meg Iránt, hogy az iszlám köztársaság karnyújtásnyira van az atombomba előállításától, amit bevethetne a zsidó állam ellen. De mennyire megalapozott ez az érvelés, valamint tud vagy akar-e Irán egyáltalán atombombát gyártani? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A megkérdezett lengyelek 53 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy hazájuknak legyen saját atomfegyvere. De a lengyel követelések ellentmondanak az amerikai elnök azon szándékának, hogy gyorsan megkösse az ukrajnai békemegállapodást. Káncz Csaba jegyzete.

Donald Trump geopolitikai sokkterápiája egy új világrend jele. A Fehér Ház kiszámíthatatlan ura a nukleáris fegyverek elterjedésének újabb körét indítja el – ezúttal nem terroristák, hanem a korábban az Egyesült Államok szövetségeseként ismert országok részéről. Káncz Csaba jegyzete.

Nukleáris fegyvert eddig szerencsére "csak" kétszer vetettek be élesben, mindkét támadás a történelem örök szégyenfoltja marad. Az a politikus vagy egyéb döntéshozó, aki ismét elővenné az atomkártyát a jelenkori háborúkban, a bolondokházába való. Nagyító alatt ezúttal a fegyver, amelynek meg sem szabadott volna születnie.

Az idei eseményt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság bojkottálta, miután a szervezők úgy döntöttek, hogy nem hívják meg az izraeli nagykövetet.

Joe Biden a második amerikai elnök, aki ellátogatott az atombomba pusztítását dokumentáló múzeumba. A bocsánatkérés ezúttal is elmaradt. A 77 évvel ezelőtti amerikai atomcsapásban 140 ezer ember vesztette életét.

Irán 60 százalékosra növeli az urán dúsítottságát két atomtelepén, azt követően, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy Teheránt elítélő határozati javaslatot fogadott el. Emellett Irán jelentősen fokozni akarja dúsítási kapacitásait.

Bár korábban nagy remények voltak az atomalkuhoz való visszatéréssel kapcsolatban, most éles vita bontakozott ki Irán és a Biden-adminisztráció között arról, hogy kinek kell megtennie az első lépést. A francia külügyminiszter az iráni vezetést egyenesen atombomba építésével vádolja. Káncz Csaba jegyzete 

Hirosimára 75 évvel ezelőtt dobott le atombombát az amerikai légierő.

A több fronton is szorongatott elnök látványos lépésekkel próbálja a köz figyelmét elterelni saját helyzetéről és a gazdaság állapotáról. Erdogan még az atomomba beszerzését is felvetette, pont akkor, amikor az orosz légvédelmi rakéták beszerzése miatt az ország a NATO fokozódó bizalmatlanságával szembesül és amikor folyamatosak a villongások a görög légierővel. Káncz Csaba jegyzete.

Amerikai sajtóhírek szerint Donald Trump növelné az USA nukleáris fegyverzetét.

Phenjan kommunikációja egy szupererős elektromágneses hullám támadást vetít előre. Egy ilyen csapásmérés mérhetetlen károkat okozna egy ország védelmi képességeiben és mindennapi életében is. A legrosszabb forgatókönyv esetén a regionális áramszolgáltatók akár hónapokig képtelenek lennének visszaállítani szolgáltatásukat.

Újból robbantott Észak-Korea.

Sokban hasonlít a jelenlegi ázsiai geopolitikai dinamika az egy évszázaddal ezelőtti európaihoz. Ne legyenek kétségeink, egy háború a Koreai-félszigeten pillanatok alatt átterjedhet Kínára, ahogyan az egyébként már 1950 októberében bekövetkezett. Trump mai lépése megnyitja az utat a kínai árukra kivetett vámok előtt, magyarul a kereskedelmi háború előtt.

Egyre jobban erősödik a feszültség Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Míg a kubai rakétaválság idején Kennedy inkább csillapítani próbálta az indulatokat, Donald Trump agresszív nyilatkozatai csak rontanak a helyzeten. De milyen gyorsan tudna Amerika atomrakétát indítani? Megnéztük.

A befektetők most ébrednek rá arra, hogy az 1962-es kubai válság óta a világ most áll legközelebb egy nukleáris konfliktushoz. De míg akkor Kennedy elnök a válság csillapítására törekedett, addig ez alkalommal Trump elnök folyamatosan önti az olajat a tűzre. Pekinghez hasonlóan Moszkva is stratégiailag érdekelt egy puffer-állam fönntartásában az amerikai szövetséges Dél-Korea északi szomszédságában.

Az amerikai elnök ismét kényes információkat oszthatott meg a Fülöp-szigeteki elnökkel.

Az elnökválasztást szinte az eleje óta folyamatosan kísérte egy kérdés: melyik elnökjelöltben bízunk meg eléggé, hogy rábízzuk Amerika atomtölteteit? A mai nap nyertese valóban teljes uralmat nyer a filmekből ismert kis fekete táskába rejtett piros gomb fölött. Valójában azonban nem csak az elnöknek van beleszólása egy rakétakilövésbe, sőt - a világ sorsa mintegy száz emberen múlik.

Valóban atomot robbantott a hónap elején Phenjan, az ötödik sikeres teszttel pedig egy lépéssel közelebb került Észak-Korea ahhoz, hogy atomcsapást mérhessen ellenfeleire, a Nyugat szövetségeseire. Káncz Csaba külpolitikai elemzőt arra kértük, hogy mérje fel, mennyire komoly a fenyegetés és miképp lehetne feloldani a konfliktust.

Minden eddiginél keményebb atomteszt volt Észak-Koreában, a környező országok aggódnak.

Az Egyesült Államok elnöke nem gondolja, hogy Japán megérdemelne egy formális bocsánatkérést az atombomba miatt.

30 évvel ezelőtt egy svéd atomerőműnél sugárzást észleltek, de elképedve tapasztalták, hogy az kívülről jön, nem belülről. Atombombára gyanakodtak, de amint alaposabban megvizsgálták az érkező anyagot, látták, hogy az bizony mégiscsak erőműből jön, délkelet felől. Ott pedig a Szovjetunió terült el, így gyorsan tárcsázták Moszkvát.

A Fehér Ház szóvivője szerdán elítélte és az amerikai politikával ellentétesnek nevezete Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns felvetését arról, hogy Japánnak és Dél-Koreának atomfegyvert kellene fejlesztenie Észak-Korea elrettentésének céljából.

Egyre durvul a helyzet Észak-Koreában: atomcsapással fenyegetik az ellenfeleket.

Észak-Korea bejelentette, hogy hidrogénbombát robbantott. Az észlelt jelek alapján valószínűtlen, hogy tényleg az lett volna, de tény, hogy idővel úgyis kifejlesztik, és immár korlátlanul zsarolhatják a világot. Mit tehet a világ az ilyen esetek kezelésében, megelőzésében?

Nem csak Vlagyimir Putyin beszélt az elmúlt időszakban tömegpusztító fegyverekről: ma Kim Dzsong Un is azt állította, hidrogénbombájuk van.