Joe Biden, aki a ma kezdődő, háromnapos G7 csúcsra érkezett a japán nagyvárosba, a többi G7 ország és az EU vezetőivel közösen látogatott el a hirosimai atomtámadás áldozatainak emlékművéhez és a pusztítást megörökítő múzeumba, valamint velük együtt helyezett el koszorúkat előbbinél.
A vizit annyiban történelmi volt, hogy a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő csoport vezetői most először tettek közös látogatást a múzeumban. Kisida Fumio japán kormányfő ezzel az atomfegyver-mentes világ létrejöttét kívánta elősegíteni.
A BBC szerint ragaszkodott ahhoz, hogy a Béke Emlékparkban található emlékmű mellett a múzeumot is felkeressék. Az mintegy százezer tárgyat, fotók mellett többek között megégett, elszakadt ruhákat, elszenesedett ételhordót és a sugárzás miatt kihullott hajat is őriz.
A japán kormányfő a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájaként a nukleáris leszerelést nevezte meg. Szerinte közelről kell látniuk a vezetőknek az atombomba bevetésének valóságát, ugyanis ez minden nukleáris leszerelési törekvés kiindulópontja. A csúcs előtt több száz tüntető vonult fel a városban, akik háború- és G7-ellenes szólamokat skandáltak.
Joe Biden a második amerikai elnök, aki ellátogatott a múzeumba. Az első Barack Obama volt 2016-ban, aki szintén egy G7-es csúcs keretében járt Hirosimában. Akkor arról beszélt, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az atomfegyver-mentes világ mellett.
Bocsánatot azonban sem ő, sem más amerikai elnök nem kért, és ez most sem történt meg. Japán sajtóhírek szerint Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó előzetesen jelezte, hogy Biden nem fog bocsánatkérő nyilatkozatot tenni. Mint mondta, látogatása a múzeumban nem egy „bilaterális mozzanat”.
Hirosimára 1945. augusztus 6-án dobott le atombombát az amerikai légierő, amelynek következtében mintegy 140 ezer ember, a város akkori lakosságának mintegy 40 százaléka vesztette életét – nők, férfiak, idősek, gyerekek. Három nappal később pedig Nagaszakira is ledobott egy atombombát, amely körülbelül 60-80 ezer embert, a lakosság mintegy harmadát ölte meg. Az áldozatok mindkét esetben túlnyomórészt civilek voltak.
Japán a második atomtámadás után hat nappal letette a fegyvert. Az, hogy miért dobott le atombombákat az Egyesült Államok Japánra, történészi viták tárgya – ami tény, hogy mindmáig az Egyesült Államok az egyetlen ország a történelemben, amely nukleáris fegyvert vetett be egy másik ország ellen.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
