6p

Donald Trump geopolitikai sokkterápiája egy új világrend jele. A Fehér Ház kiszámíthatatlan ura a nukleáris fegyverek elterjedésének újabb körét indítja el – ezúttal nem terroristák, hanem a korábban az Egyesült Államok szövetségeseként ismert országok részéről. Káncz Csaba jegyzete.

Tavaly októberben a New York Times több, mint 100 interjún alapuló cikket közölt, amelyben elemezte azt a titkos tervet, amelynek célja, hogy „Amerika újra nukleáris nagyhatalommá váljon” egy „modern arzenál létrehozásával egy változékony új nukleáris korszak számára”.

Miközben a második Trump-kormányzat gyorsan lebontja a második világháború utáni nemzetközi rend kulcsfontosságú elemeit, úgy tűnik, hogy nem vette figyelembe tetteinek néhány nyilvánvaló lehetséges következményét – például azt, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének újabb körét indítja el, ezúttal nem terroristák, hanem a korábban az Egyesült Államok szövetségeseként ismert országok által.

A Trump-kormányzat ugyanis jelenleg éppen az együttműködő nemzetközi partnerségek hálóját – beleértve az olyan intézményeket is, mint a NATO – tépi szét.

Márpedig ha a liberális rend megbukik, akkor vele együtt a nonproliferációs rendszer is megbukik. Hacsak a Trump-kormányzat nem változtat irányt, az elkövetkező éveket valószínűleg nukleáris válságok fogják meghatározni.

Ő a minta?
Ő a minta?
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago

A francia példa

A nukleáris területen a legtöbb figyelem mindig is a szuperhatalmakra összpontosult, és utánuk az olyan lator államokra, mint Észak-Korea (amely 2006-ban nukleáris fegyverrel kezdett el rendelkezni), Irak (amely arzenálra törekedett) és Irán (amely esetében most a küszöbön áll). A közelmúlt eseményeinek köszönhetően azonban a gyakran figyelmen kívül hagyott francia történet nagyobb figyelmet érdemel. 

Franciaország 1954-ben kezdte meg titkos katonai nukleáris programját, amelyet 1958-ban hozott nyilvánosságra, és 1960-ban sikeresen tesztelte első fegyverét.

Miért fejlesztette ki Párizs a bombát, amikor már az amerikai nukleáris védőernyő alatt állt? Mert Charles de Gaulle francia elnök egyszerűen nem bízott abban, hogy Washington betartja a biztonsági garanciákat. Úgy érezte, hogy a kiterjesztett elrettentés csak látszat, és ahhoz, hogy Párizs valóban biztonságban legyen, nem volt más választása, mint saját nukleáris képességet szerezni. Ahogy 1963-ban fogalmazott: „Az amerikai atomfegyverek továbbra is a világbéke alapvető garanciái. . . De az amerikai atomütőerő nem feltétlenül reagál azonnal minden Európát és Franciaországot érintő eshetőségre. Így úgy döntöttünk, hogy egy olyan atomerővel szereljük fel magunkat, amely csak a miénk”. A franciák ezt „force de frappe”-nek – „csapásmérő erőnek” – nevezték.

A legtöbb nem francia elemző generációk óta gúnyolódott ezen az érvelésen, mivel úgy vélték, hogy inkább túlzott gall büszkeséget vagy paranoiát tükröz, mintsem józan stratégiai logikát. A második Trump-kormányzat első hetei után azonban egyre kevesebben gúnyolódnak.

Ukrajna szomorú példája

Különösen kényes kérdést vetettek fel a szovjet nukleáris arzenál maradványai, amelyek a birodalom szétesése után a független Ukrajnában állomásoztak. Más országok nyomást gyakoroltak Kijevre, hogy adja vissza ezeket Moszkvának, azt ígérve, hogy ez nem fog hátrányt okozni neki. Mivel Kijev nem sok ellenállási képességgel rendelkezett, beleegyezett, és a lépést az 1994-es Budapesti Memorandumban kodifikálták: Belarusz, Kazahsztán és Ukrajna csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, cserébe az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország védelmi biztosítékaiért.

Akkoriban egyesek azzal érveltek, hogy ez hiba. John Mearsheimer politológus például 1993-ban azt írta, hogy Ukrajnának előbb-utóbb szembe kell szállnia az orosz revansizmussal, és ennek legkevésbé problematikus módja a nukleáris képesség fenntartása. „Ukrajna nem tudja magát hagyományos fegyverekkel megvédeni egy nukleárisan felfegyverzett Oroszországgal szemben, és egyetlen állam, beleértve az Egyesült Államokat is, sem fog érdemi biztonsági garanciát nyújtani neki” – írta. „Az ukrán atomfegyverek jelentik az egyetlen megbízható elrettentő eszközt az orosz agresszióval szemben”.

Ki lehet a következő?

Trump kiszámíthatatlan külpolitikáját figyelembe véve a legkézenfekvőbb jelöltek Ukrajna és Tajvan lehetnek, olyan nemzetek, amelyeket egyértelműen fenyegetnek erős nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédjaik. (Tajvan már kétszer is próbálkozott, az 1970-es és 1980-as években, de az Egyesült Államok minden alkalommal rajtakapta és megállította a folyamatot). 

Ha a nemzetközi biztonságpolitikai rend tovább erodálódik, Dél-Korea valószínűleg az első új atomhatalom lesz ebben a proliferációs hullámban. Az ország 1975-ben csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, de tetszés szerint kiléphet, és arra a következtetésre juthat, hogy szüksége van egy független nukleáris képességre az Észak-Korea jelentette fenyegetés visszaszorításához. Dél-koreai tisztviselők már elkezdtek beszélni erről a lehetőségről, és ezek a megbeszélések minden bizonnyal felerősödnének, ha az Egyesült Államok lépéseket tenne a kilépés irányába. Ha Szöul atomfegyvereket fejlesztene ki, Tokió valószínűleg követné. És végül Ausztrália is csatlakozhatna hozzájuk, újraindítva az 1970-es években felhagyott nukleáris fegyverprogramját.

Európában egyes lengyel tábornokok nyíltan fontolgatják, hogy a Franciaországra és az Egyesült Királyságra való támaszkodáson túl saját nukleáris erőre is szert tesznek. A lengyel parlamentben március 7-én tartott beszédében Donald Tusk miniszterelnök úgy tűnt, hogy támogatja ezt az elképzelést. Lengyelországnak „meg kell ragadnia a legmodernebb lehetőségeket, a nukleáris fegyverekkel és a modern nem hagyományos fegyverekkel kapcsolatban is” – emelte ki. „Nem elég a hagyományos fegyvereket, a leghagyományosabbakat beszerezni”. Eközben az északi és balti országok tisztviselői bizonyára négyszemközt is beszélgetnek a nuklearizációról – Svédországnak egyébként az 1970-es évekig volt önálló nukleáris programja.

Nos, a fentiek közül egyik sem teljesen biztos, már csak azért sem, mert még senki sem tudja, hogy a Trump-kormányzat valóban el fog-e menni olyan messzire, hogy feladja az elődjei által generációkon keresztül kiépített szövetségeket. De ha mégis megteszi, senki sem lepődhet meg, ha a korábbi szövetségesek átgondolnak néhány olyan döntést, amelyeket a tartós amerikai védelem feltételezésével hoztak. 

Túl korai lenne megjósolni, hogyan fog alakulni ez a furcsa új világ. De azok a pszichológiai akadályok, amelyek sokáig távol tartották a proliferációt, talán máris leomlottak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Döntött Brüsszel: újabb eurómilliárdot kap Ukrajna
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 14:27
Beszerzési célokra adják a forrásokat.
Nemzetközi Zelenszkij szerint még mindig akadozik a kulcsfontosságú védelmi rendszer
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 13:25
A Starshield továbbra sem működik megfelelően.
Nemzetközi Jövőre csúszhat az új uniós dohányügyi szabályozás
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 12:27
Jelentős akadályba ütközött az Európai Bizottság dohánytermékekre vonatkozó szabályozásának felülvizsgálata. A testület független szakmai ellenőrző szerve ismét negatív véleményt adott a készülő javaslatot megalapozó hatásvizsgálatról.
Nemzetközi Jordánia betiltotta a Telegramot
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 11:04
Nemzetbiztonsági aggályokra hivatozva Jordánia betiltotta a Telegram üzenetküldő közösségi alkalmazást.
Nemzetközi Kína is megerősítette az amerikai-kínai-orosz csúcs hírét
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 09:25
November 19-én Sencsenben háromoldalú találkozót tart Hszi Csin-ping kínai elnök Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfővel – erősítette meg a kínai külügyminisztérium.
Nemzetközi Az ukránok megint lecsaptak Oroszország egyik legféltettebb büszkeségére
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 08:19
A Krími híd elleni ukrán támadásról számolt be a félsziget orosz vezetője. Egyelőre nem világos, hogy a szárazföldi Oroszországot a 2014-ben megszállt Krím-félszigettel összekötő hidat milyen károk érték.   
Nemzetközi Most akkor újraindul az iráni háború, vagy nem?
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 08:00
Megérkezett a harmadik amerikai repülőgép-hordozó a Közel-Keletre. Egyelőre nem világos, hogy csak leváltanak egy ott állomásozó csapásmérő köteléket, vagy újra támadásra készülnek az amerikaiak.
Nemzetközi Észtország lezárja az orosz határait
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 07:41
December 1-től lépi ezt meg a balti ország.
Nemzetközi Brüsszelben hallottuk: óriási reform előtt állhat az Erasmus+ program
Imre Lőrinc | 2026. november 16. 05:51
Az Egyesült Királyság már biztosan visszatér a jövő évtől az Erasmus+ programba, amely az Európai Unió egyik legfontosabb mobilitási és oktatási kezdeményezése. Azonban nemcsak az Európai Uniót 2020-ban elhagyó britek, hanem Svájc, sőt akár Kanada is hamarosan csatlakozhat a programhoz. A magyar diákok is örülhetnek, hiszen számukra a kormányváltás és a kekvák megszüntetése újra kinyitotta a kapukat. Lapunk az EU fővárosában tájékozódott a legfrissebb fejleményekről.
Nemzetközi Több mint kétmillió hordónyi olajat szállító tartályhajó süllyedhetett el a Hormuzi-szorosban
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 17:16
Két újabb tartályhajó futott aknára a Hormuzi-szoroson átvezető úgynevezett déli útvonalon – közölte vasárnap az IRNA iráni hírügynökség, a Forradalmi Gárda haditengerészetének közleményére hivatkozva.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG